Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

27 találat a megadott külföldi kiküldetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Külföldi napidíj kifizetése

Kérdés: A külföldi napidíj kifizetéséhez milyen nyomtatványt kell alkalmazni? Használhatjuk a külföldi kiküldetési rendelvényt?
Részlet a válaszból: […]hogy milyen személyijövedelemadó-kötelezettség terheli a kifizetett napidíjat. Főszabályként a külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összeg 30%-át, de legfeljebb a kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget, azaz legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeget lehet költségként igazolás nélkül figyelembe venni.Tehát meg kell vizsgálni, hogy a kifizetett napidíj 30%-a több vagy kevesebb, mint 15 euró, és amennyiben kevesebb, akkor csak a jövedelem 30%-a adómentes (költségként igazolás nélkül elszámolható), az ezen felüli rész már adóköteles jövedelem, méghozzá jogviszonyból származó jövedelemként.Amennyiben a napidíj 30%-a eléri vagy meghaladja a 15 eurót, akkor viszont maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el adómentesen.A napidíj adómentes részének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5441

2. találat: Külföldi kiküldetés elszámolása

Kérdés: Az alábbi, külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat. Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Lengyelországban, 2020. 01. 08-án. Az akkor érvényben lévő, ideiglenes külföldi kiküldetésekre vonatkozó belső szabályzatunk szerint valutaellátmányt nem vehetett fel terem bérlésére, így azt a forintpénztárból forintban, elszámolásra kiadott előleg formájában biztosítottuk 2020. 01. 07-én részére. 2020. 01. 07-én a felvett 231 000 forintot a kiküldött kolléga egy pénzváltónál 82,80 Ft/PLN árfolyamon beváltotta złotyra (228 528 Ft/82,80 Ft/PLN = 2760 PLN), melyről leadta az elszámoláskor az átváltás dokumentumát. Lengyelországban kifizette a terembérletről szóló számlát 1845 PLN összegben, a számla teljesítési ideje: 2020. 01. 08. A kiküldetést követő 9 nappal a megmaradt 915 złotyból 2020. 01. 17-én, 74,50 Ft/PLN árfolyamon 910 złotyt visszaváltott Ft-ra (910 PLN × 74,50) 67 795 Ft összegben, melynek bizonylatát szintén leadta. A kiküldetés költségének elszámolásakor a számla összegét a 2020. 01. 07-i valutavásárlás bizonylatán szereplő árfolyammal számoltuk át forintra, figyelembe véve a pénzváltás költségét is (1845 PLN × 82,80 PLN/Ft = 152 766 Ft + 3400 Ft = 156 166 Ft). Álláspontunk szerint a 2020. 01. 07-ei valutavásárlás árfolyamát figyelembe véve 156 166 forint összeg számolható el költségként, így a felvett 231 000 forint előleg összegéből a terembérlet és a pénzváltás 156 166 forint összegét levonva a visszafizetendő összeg 74 834 forint. A kiküldött kolléga viszont a visszaváltáskori árfolyamon (2020. 01. 17.) szeretné visszafizetni a fel nem használt 910 złotyt 910 PLN × 74,50 Ft/PLN = 67 795 Ft összegben. Kérjük mielőbbi szíves állásfoglalásukat az elszámolás során alkalmazandó árfolyamokra, illetve a visszafizetendő forintösszegre vonatkozóan!
Részlet a válaszból: […]munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Tehát a munkáltató érdekében történő kiadással kapcsolatos bármilyen többletköltség, így akár az átváltásból eredő árfolyamveszteség nem hárítható át a munkavállalóra.Az a munkáltató szervezet döntési körébe tartozó kérdés, hogy egy külföldön fizetendő összeget milyen formában kíván kifizetni, és az ebből eredő minden költség és kockázat is a munkáltatót terheli. Elképzelhető, hogy olcsóbb lett volna, ha például a terembérlet összegét átutalással teljesíti a munkáltató, azonban, ha ennek azt a módját választotta, hogy a munkavállaló forintban felveszi az előleget, majd azt forintban elszámolja, az ezzel járó minden költség a munkáltatót terheli.Így megítélésünk szerint jogos, hogy a munkavállaló - a váltások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Külföldi kiküldetés

Kérdés: Intézményünk dolgozója külföldi kiküldetésben volt, európai uniós országban. Külföldi parkolásról, autópálya-használatról, tankolásról, szállásról és étkezésről szóló számlákat hozott. Kell-e ezek után a számlák után áfát fizetni? A számlákon nem 27%-os áfa van, ezt hogyan könyveljem le?
Részlet a válaszból: […]Amennyiben az étkezés éttermi, vendéglátóipari szolgáltatást jelent, akkor az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Előfordul, hogy a kiküldött élelmiszerboltban vásárol ételt. Amennyiben élelmiszerterméket vásárolt, akkor termékvásárlás történt, de nem valósult meg a termék országból történő kiszállítása, tehát erre az esetre nem értelmezhető a közösségi termékbeszerzés. Ugyanez a helyzet a vásárolt üzemanyaggal, hiszen annak az elfogyasztása a tankolás után azonnal megkezdődött, ezért ennek a teljesítési helye is külföld.Összefoglalva, a kérdésben foglalt valamennyi számla esetében helyesen számították fel a külföldi áfát, és egyik számla után sem kell Magyarországon áfát bevallani és fizetni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5170

4. találat: Napidíj elszámolása

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
- valutapénztárunk van,
- a FIFO-módszert alkalmazzuk,
- a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
- a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
- ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.
Részlet a válaszból: […]előleg esetén az előleg visszavétele a valuta kiadáskori könyv szerinti árfolyamán történik. Az elszámolásra kiadott előleg elszámolása során az NGM által kiadott könyvelési segédletek alapján a visszavételezésnél a kiadott előleget teljes összegében kell visszavételezni.Amennyiben a felvett előlegből az intézmény nevére szóló költségszámlákat is elszámol a dolgozó, pl. szállás, reptéri transzfer stb., akkor a végleges kötelezettségvállalást a benyújtott számlák alapján az Áhsz. 15. §-ának (5) bekezdése alapján a beszerzés, a szolgáltatás igénybevételének teljesítési időpontja szerinti, az Áhsz. 20. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott árfolyamon átszámított forintértéken kell elszámolni. A kötelezettségvállalás teljesítésének elszámolása az előlegre kiadott valuta könyv szerinti árfolyamán történik.Amennyiben a pénzügyi teljesítés árfolyama kisebb, mint a kötelezettség nyilvántartás szerinti értéke, árfolyamnyereség keletkezik, amelyet az Áhsz. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a pénzügyi teljesítés árfolyama magasabb, mint a kötelezettség nyilvántartás szerinti értéke, árfolyamveszteség keletkezik, amelyet az Áhsz. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. A pénzügyi számvitelben árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget kell könyvelni.Az Szja-tv. 6. §-ának (4) bekezdése alapján, a külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén, ha a bevétel adóelőleg levonására kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot alkalmazza. Ez a szabály vonatkozik a napidíjra is.Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 7/b) pontja és a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül elszámolható költség. A napidíjból a 15 eurónak megfelelő forintösszeget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5010
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Kiküldetés elszámolása

Kérdés: Intézményünk külföldi vendégelőadókat hív meg előadások megtartására. A repülőjegyet és a szállást eddig K123-ra könyveltük, és megfizettük utána a "repi"-adót. Most felmerült, hogy lehetne-e kiküldetésként a K341-re könyvelni? Kell-e a szállás, utazási költségtérítés után szja-t fizetni?
Részlet a válaszból: […]előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabad-időprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.A kérdés szerint a meghívott előadó nem vendégként vesz részt a rendezvényen, hanem előadást tart, vagyis intézményük megbízásából, az intézményi tevékenységgel összefüggő feladatot lát el. Az előadó az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerinti hivatali, üzleti utazást, a kifizető tevékenységével összefüggő fel-adat ellátása érdekében szükséges utazást hajt végre, amellyel kapcsolatban az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4984

6. találat: Külföldi kiküldetési előleg és a napidíj összege

Kérdés: Külföldi kiküldetés alkalmából előleget vesz fel a dolgozó, a kiküldetés végeztével elszámol a költségeivel, számlákkal alátámasztva. Így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Emellett jár-e neki napidíj?
Részlet a válaszból: […]eltérő helyen történő munkavégzéssel összefüggésben felmerülő többletköltségeit.A Kttv. 1. §-ának a)-d) pontjában meghatározott szerveknél foglalkoztatott szakmai vezetőkre, kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre vonatkozó napidíj összegét a 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet szabályozza (napi 40 euró). Más alkalmazottakra vonatkozóan belső szabályzat tartalmazza a napidíj összegét. A napidíjon felüli kiküldetési előleg összege a fentebb írt dologi jellegű kiadásokra szolgál fedezetül. Ennek megfelelően tehát járhat napidíj az elszámolt dologi költségeken felül, azonban mindenképpen irányadó az adott szervezetre vonatkozó belső szabályozás, amely rendelkezik arról, hogy milyen költségeket fedez a munkáltató a kiküldetés során (pl. taxiköltség, vagy csak helyi tömegközlekedés használata stb.). Ezek jogszerűen elszámolhatók a napidíjon felül. A számlával elszámolt dologi költségek után természetesen nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A napidíjból pedig 30%, de legfeljebb naponta 15 euró adómentes. A személyi jövedelemadó és az adómentesség szempontjából a kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a törtnapokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó törtrész[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4913

7. találat: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítási díj

Kérdés: Központi költségvetési szerv a belső szabályzatában rögzítette, hogy külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan elszámolható költség az utazáshoz kapcsolódó biztosítási díj. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítási díjat milyen rovatra kell kontírozni? A K341-es kiküldetések kiadásaira, vagy a K337-es egyéb szolgáltatásokon belül a biztosítási díjakra?
Részlet a válaszból: […]feltételeként történik, akkor sem, ha a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és nem zárható ki a magáncélú igénybevétel. Kivétel ez alól, ha az igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg a törvény. A kiküldetéshez kapcsolódó utasbiztosítás után tehát sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.Az Áhsz. szerint a "K341. Kiküldetések kiadásai" rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők belföldi és külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, különösen az utazási és szállásköltségeket, az elszámolható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4532
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Külföldi kiküldetés napidíja kifizetésének időpontja, az alkalmazandó árfolyam

Kérdés: Költségvetési intézmény külföldi kiküldetésre tekintettel napidíjat fizet ki dolgozójának az utazás időpontja előtti hónapban. Az utazás megkezdése előtt egy hónappal fizethető-e ki napidíj jogcímen ellátmány, vagy csak előlegként? Ha az utazás megkezdése előtti hónapban kerül sor a napidíj kifizetésére, akkor a napidíj számfejtésénél milyen árfolyammal kell számolni? Az utazás megkezdése előtti hónap (ami a kifizetés hónapja) vagy a kifizetés előtti hó (ami 2 hónappal az utazás megkezdése előtt van) 15-i árfolyammal?
Részlet a válaszból: […]munkáltatónak, mely összeg csökkenti a ténylegesen napidíjként juttatott összeget. Abban az esetben, ha nem előlegként fizetik ki a napidíjat, problematikus a hazautazást követően benyújtott számlák alapján a teljesített, munkáltatót terhelő kiadások elszámolása.Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén - ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az adóelőleg megállapításához a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza.A hivatali, üzleti utazás (kiküldetés) kiadásainak fedezésére az utazáson részt vevő magánszemély (munkavállaló) részére előlegként folyósított összegek átadásakor nem kell adófizetési kötelezettséget megállapítani, mivel a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, kivéve olyan kiadások esetén, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemélynél nem minősülnek elismert költségnek. Előlegként történő kifizetés esetén tehát az elszámoláskor kell megállapítani az adókötelezettséget, a napidíj szempontjából ez az időpont minősül a bevétel megszerzése időpontjának. A forintra történő átszámításhoz az ezt megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.Itt meg kell jegyezni, hogy az előleg (elszámolásra átadott összeg) után abban az esetben nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja-tv. 72. §),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4487
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleg elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 - K 32/33, visszavételkor T 32/33 - K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?
Részlet a válaszból: […]elszámolás határidejét meg kell határozni. Az előleggel ebben az esetben is el kell számolni harminc napon belül. A készpénz felvételére jogosult dolgozó részére az előleg szabályainak megfelelő összegről állítható ki előlegfelvételi bizonylat. A költségvetési szerv tevékenységével összefüggésben a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzésére, szolgáltatás igénybevétele érdekében adott előleg (elszámolásra kiadott összeg) harminc napot meghaladóan kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. Az így birtokolt összeg utáni jövedelem "nem önálló tevékenységből származó bevétel", melynek számítási módja az Szja-tv. 72. §-a szerint történik.Az előlegről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kiderül az előleg összege, az előlegkiadás dátuma, az elszámolási határidő és a tényleges elszámolás napja.A kérdésben közölt könyvelési lépés véleményünk szerint helyes. A bankszámla és a pénztár között nem szükséges átvezetést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4476
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása

Kérdés:

Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Részlet a válaszból: […]szóló számla alapján - a kifizetőt terhelik, azonban ebben az esetben is felmerülhet az Szja-tv. szerinti adókötelezettség (pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés után). Nem keletkeztet adókötelezettséget a magánszemélynek adott olyan összeg, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, ideértve azt is, ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg, és azt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, feltéve hogy elismert költségről van szó.Amennyiben nem rendelkeznek valutapénztárral -?ezért a napidíjra és a felmerülő költségek fedezésére szolgáló összeget forintban adják ki -, akkor a belső szabályzatban is utalni kell a napidíj forintban történő meghatározására (pl. a napidíj összege az előleg kiadásának napján érvényes MNB-árfolyammal számított 40 euró).Ekkor, ha előleget adnak ki, akkor - az előző példánál maradva - a kiadás napján érvényes MNB-árfolyammal fogják forintra átszámolni. Ezt a munkavállaló beváltja valutára (vételi árfolyamon). Amikor az érintett elszámol az előleggel, annak egy részéről például hoz a munkáltató nevére szóló számlát, akkor a kiadások számláit a kiadás teljesítésének napján érvényes árfolyammal kell forintra átszámolni. Amikor a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban kapott bevétel (napidíj) utáni személyijövedelemadó-kötelezettséget kell elbírálni, akkor a 15 eurót a megelőző hónap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4408
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést