Különadó a katában

Kérdés: A Katv. előírása szerint, ha egy gazdasági társaság egy kataalany partnerével éves szinten eléri a 3 millió forint forgalmat, 40% különadót köteles fizetni. Kivételt jelentenek azok az egészségügyi vállalkozások, melyeket az OEP finanszíroz. Mi a helyzet azon vállalkozásokkal, melyek nem közvetlenül az OEP által finanszírozottak, hanem a kórházakkal állnak kapcsolatban? A kórházakat az OEP finanszírozza, a gazdasági társaság a kórházzal áll kapcsolatban, a kataalany pedig a társasággal. Ebben az esetben mentesül a gazdasági társaság a különadó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 8. §-a (6c) bekezdésének b) pontja alapján, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Háziorvosi ügyelet katás orvosokkal

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?
Részlet a válaszából: […] A 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie annak a kifizetőnek, amely nem kapcsolt vállalkozása a kisadózó vállalkozásnak, és amely ugyanannak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
Kapcsolódó címkék:      

Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] ...egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényekmegalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Különadótv.) 9. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ki köteles különadó fizetésére.Ennek alapján különadó fizetésére köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Ekhós jövedelem és a különadó

Kérdés: A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...kell a különadó alapjaként figyelembe venni azt abevételt, amely után az Ekho-tv. szerint jogszerűen teljesítette aközteher-viselési kötelezettségét a magánszemély. Azonban az egyszerűsítettközteher-viselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) az Ekho-tv. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélyek különadója

Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...követőnaptól állapították meg (a jogviszony megszűnését követőnaptól nyugellátásra jogosult), akkor őta 98 százalékos különadó nem érinti. Ugyanis a 2010. évi XC. törvénynek a 2010.évi CXXIV. törvénnyel beiktatatott különadóra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemélyt terhelő különadó meghatározása

Kérdés: A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?
Részlet a válaszából: […] ...különadóról szóló törvény 2. § (5) bekezdés aa)-ac)pontjaiban meghatározott esetek bármelyikének fennállása esetén köteles akifizető (a munkáltató) a különadó-előleget megállapítani és levonni. Ebbőlkövetkezően, ha a kifizető által juttatott rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.
Kapcsolódó címke:

Különadó

Kérdés: Beleszámít-e a különadó adóalapjába a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is?
Részlet a válaszából: […] ...államháztartás egyensúlyát javító különadóról ésjáradékról szóló 2006. évi LIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerint "Az egyénivállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót aszemélyijövedelemadó-bevallásában bevallott vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Különadó-előleg

Kérdés: 2007. év elején került sor a 2006. évi prémium kifizetésére, amelyből már a különadó-előleg levonása is megtörtént. A prémium összege összeadódott a havi jövedelem összegével, majd 12 hónappal és 4%-kal megszorozva, nyugdíjjárulék-alap felső határát levonva, ezt követően 12 hónappal osztva számítódott az előleg. Mivel a prémium évi egyszeri kifizetés, ennek összege jelentősen megnövelte a különadó-előleget, és sok dolgozónál jelentős különadó-túlfizetést okoz. A különadó-előleg göngyölítetten is számolható? Ha nem, akkor csak év végén igényelhetik vissza a dolgozók a túlvonást?
Részlet a válaszából: […] ...különadó-fizetési kötelezettségről az államháztartásegyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényrendelkezik. A nem rendszeres jövedelmet juttató munkáltatónak attólkezdve kell vonnia a különadó-előleget, amikortól a tőle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati képviselők 100 százalékos költségelszámolása a költségtérítéssel szemben

Kérdés: Önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapításakor kifizethető-e a teljes összeg adó levonása nélkül, amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy nem kell jövedelemként figyelembe venni a megállapított összeg 100 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...igazolással alátámasztani a nyilatkozat szerinti költséget, az Szja-tv. 46. §-a (8) bekezdésének rendelkezése szerint 12 százalék különadót kell a nem igazolt költségrész után fizetnie, amit az éves adóbevallásban is fel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.