7 találat a megadott különadó tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]hivatkozott paragrafus (3) bekezdése szerint a polgármesterek esetében az egyébként különadóalapnak minősülő bevételek közül mégsem képezi a különadó alapját a Különadó tv. 9. § (2) bekezdés szerinti (általánosságban különadóalapnak minősülő) bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része. A Különadó tv. 9. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mi tekintendő a különadó alapjának. Eszerint különadó alapjának minősül a 9. § (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott bevételből jelen esetben, polgármester tekintetében a 2 millió forint feletti összeg. Kivételt képeznek ez alól bizonyos juttatások, azonban a 9. § (3) bekezdés alapján a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás összege kizárólag azon alanyi körnél nem minősül különadóalapnak, akikre a hárommillió-ötszázezer forintos korlát vonatkozik. A polgármesterek esetében tehát a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás összege is a különadó alapját képezi. Megjegyezzük, hogy az Alkotmánybíróság 2011. május 10-én kihirdetett (Magyar Közlöny 49. szám) 37/2011. (V. 10.) AB határozatában megállapította, hogy az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének a "... rendelkezéseit a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a hatálybalépésére - 2010. december 30. napjára - visszaható hatállyal megsemmisítette. Tehát a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítésre került a magánszemélyek 98%-os különadójáról szóló törvénynek az a szabálya, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]új rendelkezése szerint [9. § (1) bekezdés] nem kötelezett a különadó megfizetésére az a magánszemély, "...akinek a jogviszony megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra." Ha viszont a polgármester már a jogviszony megszűnését megelőzően is nyugdíjas volt, vagy ha a jogviszony megszűnésének és a nyugdíj megállapításának a napja nem egymást követő nap, akkor az önkormányzatnak meg kell állapítania a különadóalapot. A polgármesterek esetében a különadó alapjába be kell számítani a jubileumi jutalmat is, valamint a végkielégítés teljes összegét. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a végkielégítés kifizetését mi - jogszabály vagy a képviselő-testület döntése - alapozta meg. Az említett jogszabály 9. § (3) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hozzájárulás (továbbiakban: ekho) az Ekho-tv. alapján csak a tevékenység ellenértékeként kapott bevételre alkalmazható. A jogviszony megszűnése esetén ilyen bevételnek minősül a felmentési (felmondási) időre kifizetett összeg is. Ugyanakkor a jogviszony megszűnésekor felvett végkielégítés, a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén megállapodás alapján fizetett összeg, vagy a "hallgatási pénz" a különadó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]különadó-előleget. A 2. § (5) bekezdés ab) pontja arra az esetre vonatkozik, amikor a rendszeresen juttatott bevételek alapján nem várható az összeghatár túllépése, de egy nem rendszeres kifizetés (pl. jutalom, végkielégítés) miatt az mégis bekövetkezik. Tehát a 2. § (5) bekezdésének ab) pontja csak az utóbb említett esetben alkalmazható. A hivatkozott rendelkezés ac) pontja alapján a kifizető akkor is köteles a különadó-előleget levonni, ha az aa), illetve ab) pontban meghatározott esetek nem állnak fenn ugyan, de a különadó-előleg levonását a magánszemély nyilatkozatban kéri. A magánszemély döntésétől függ, hogy kéri-e a különadó-előleg levonását, és ha igen, akkor mely időponttól kezdődően. Amennyiben a magánszemély nem ad ilyen nyilatkozatot a kifizetőnek (munkáltatónak), akkor a 2. § (5) bekezdése alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapja az összevont adóalap járulékfizetési felső határt meghaladó része, de csak abban az esetben, ha a magánszemély adóbevallás benyújtására köteles (vagy adóbevallás helyett adóhatósági vagy munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti adókötelezettségét). Ha a magánszemély kizárólag adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelemmel rendelkezik, e jövedelméről bevallást sem kell adnia, így tehát nem fizet különadót abban az esetben sem, ha az adóterhet nem viselő járandóságok összege meghaladja a járulékfizetési felső határt. Az adóterhet nem viselő járandóságok összege mint egyéb jövedelem, az összevont adóalap részét képezi. [A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. CXVII. törvény 34. § (1) bekezdése alapján az adótábla szerint számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adója.] Mivel a különadót nem az adótábla szerint kell megfizetni, hanem az összevont[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]különadó-előleget, amikortól a tőle addig származó jövedelmek összege meghaladja az éves nyugdíjjárulék-alapot. Vagyis a nem rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek nem kell felszorozni éves összegre az egyes kifizetéseket. Ha a munkavállaló legkésőbb a kifizetés időpontjában nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását, abban az esetben lehetőség van arra, hogy a munkáltató a prémium összegéből levonja a 4%-os mértékű különadó-előleget. A magánszemélynek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kifizető ezt a nyilatkozatot figyelembe veheti a kifizetéskor [itt nem érvényes az Szja-tv. 46. § (2) bekezdésének a) pontjában megállapított 50 százalékos szabály]. Ugyanakkor a költségtérítéssel szemben tételes költségelszámolásról adott 100 százalékos nyilatkozat esetén a levont költségtételt a magánszemélynek igazolnia kell. Ha a magánszemély utóbb az adóbevallásig nem tudja igazolással alátámasztani[…] részlet vége a válaszból.