Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott különadó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott paragrafus (3) bekezdése szerint a polgármesterek esetében az egyébként különadóalapnak minősülő bevételek közül mégsem képezi a különadó alapját a Különadó tv. 9. § (2) bekezdés szerinti (általánosságban különadóalapnak minősülő) bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része. A Különadó tv. 9. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mi tekintendő a különadó alapjának. Eszerint különadó alapjának minősül a 9. § (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott bevételből jelen esetben, polgármester tekintetében a 2 millió forint feletti összeg. Kivételt képeznek ez alól bizonyos juttatások, azonban a 9. § (3) bekezdés alapján a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás összege kizárólag azon alanyi körnél nem minősül különadóalapnak, akikre a hárommillió-ötszázezer forintos korlát vonatkozik. A polgármesterek esetében tehát a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás összege is a különadó alapját képezi. Megjegyezzük, hogy az Alkotmánybíróság 2011. május 10-én kihirdetett (Magyar Közlöny 49. szám) 37/2011. (V. 10.) AB határozatában megállapította, hogy az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének a "... rendelkezéseit a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a hatálybalépésére - 2010. december 30. napjára - visszaható hatállyal megsemmisítette. Tehát a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítésre került a magánszemélyek 98%-os különadójáról szóló törvénynek az a szabálya, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2916
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Magánszemélyek különadója

Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszból: […]új rendelkezése szerint [9. § (1) bekezdés] nem kötelezett a különadó megfizetésére az a magánszemély, "...akinek a jogviszony megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra." Ha viszont a polgármester már a jogviszony megszűnését megelőzően is nyugdíjas volt, vagy ha a jogviszony megszűnésének és a nyugdíj megállapításának a napja nem egymást követő nap, akkor az önkormányzatnak meg kell állapítania a különadóalapot. A polgármesterek esetében a különadó alapjába be kell számítani a jubileumi jutalmat is, valamint a végkielégítés teljes összegét. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a végkielégítés kifizetését mi - jogszabály vagy a képviselő-testület döntése - alapozta meg. Az említett jogszabály 9. § (3) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2864
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Ekhós jövedelem és a különadó

Kérdés: A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulás (továbbiakban: ekho) az Ekho-tv. alapján csak a tevékenység ellenértékeként kapott bevételre alkalmazható. A jogviszony megszűnése esetén ilyen bevételnek minősül a felmentési (felmondási) időre kifizetett összeg is. Ugyanakkor a jogviszony megszűnésekor felvett végkielégítés, a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén megállapodás alapján fizetett összeg, vagy a "hallgatási pénz" a különadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2855
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Magánszemélyt terhelő különadó meghatározása

Kérdés: A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?
Részlet a válaszból: […]különadó-előleget. A 2. § (5) bekezdés ab) pontja arra az esetre vonatkozik, amikor a rendszeresen juttatott bevételek alapján nem várható az összeghatár túllépése, de egy nem rendszeres kifizetés (pl. jutalom, végkielégítés) miatt az mégis bekövetkezik. Tehát a 2. § (5) bekezdésének ab) pontja csak az utóbb említett esetben alkalmazható. A hivatkozott rendelkezés ac) pontja alapján a kifizető akkor is köteles a különadó-előleget levonni, ha az aa), illetve ab) pontban meghatározott esetek nem állnak fenn ugyan, de a különadó-előleg levonását a magánszemély nyilatkozatban kéri. A magánszemély döntésétől függ, hogy kéri-e a különadó-előleg levonását, és ha igen, akkor mely időponttól kezdődően. Amennyiben a magánszemély nem ad ilyen nyilatkozatot a kifizetőnek (munkáltatónak), akkor a 2. § (5) bekezdése alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2032
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Különadó

Kérdés: Beleszámít-e a különadó adóalapjába a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is?
Részlet a válaszból: […]alapja az összevont adóalap járulékfizetési felső határt meghaladó része, de csak abban az esetben, ha a magánszemély adóbevallás benyújtására köteles (vagy adóbevallás helyett adóhatósági vagy munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti adókötelezettségét). Ha a magánszemély kizárólag adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelemmel rendelkezik, e jövedelméről bevallást sem kell adnia, így tehát nem fizet különadót abban az esetben sem, ha az adóterhet nem viselő járandóságok összege meghaladja a járulékfizetési felső határt. Az adóterhet nem viselő járandóságok összege mint egyéb jövedelem, az összevont adóalap részét képezi. [A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. CXVII. törvény 34. § (1) bekezdése alapján az adótábla szerint számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adója.] Mivel a különadót nem az adótábla szerint kell megfizetni, hanem az összevont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1831

6. találat: Különadó-előleg

Kérdés: 2007. év elején került sor a 2006. évi prémium kifizetésére, amelyből már a különadó-előleg levonása is megtörtént. A prémium összege összeadódott a havi jövedelem összegével, majd 12 hónappal és 4%-kal megszorozva, nyugdíjjárulék-alap felső határát levonva, ezt követően 12 hónappal osztva számítódott az előleg. Mivel a prémium évi egyszeri kifizetés, ennek összege jelentősen megnövelte a különadó-előleget, és sok dolgozónál jelentős különadó-túlfizetést okoz. A különadó-előleg göngyölítetten is számolható? Ha nem, akkor csak év végén igényelhetik vissza a dolgozók a túlvonást?
Részlet a válaszból: […]különadó-előleget, amikortól a tőle addig származó jövedelmek összege meghaladja az éves nyugdíjjárulék-alapot. Vagyis a nem rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek nem kell felszorozni éves összegre az egyes kifizetéseket. Ha a munkavállaló legkésőbb a kifizetés időpontjában nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását, abban az esetben lehetőség van arra, hogy a munkáltató a prémium összegéből levonja a 4%-os mértékű különadó-előleget. A magánszemélynek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1656
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Önkormányzati képviselők 100 százalékos költségelszámolása a költségtérítéssel szemben

Kérdés: Önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapításakor kifizethető-e a teljes összeg adó levonása nélkül, amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy nem kell jövedelemként figyelembe venni a megállapított összeg 100 százalékát?
Részlet a válaszból: […]kifizető ezt a nyilatkozatot figyelembe veheti a kifizetéskor [itt nem érvényes az Szja-tv. 46. § (2) bekezdésének a) pontjában megállapított 50 százalékos szabály]. Ugyanakkor a költségtérítéssel szemben tételes költségelszámolásról adott 100 százalékos nyilatkozat esetén a levont költségtételt a magánszemélynek igazolnia kell. Ha a magánszemély utóbb az adóbevallásig nem tudja igazolással alátámasztani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 73