8 talált cikk a lakásépítési kölcsön kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat lakásalapszámlájának kiadásait és bevételeit tervezi. A kiadások lakásépítési, -vásárlási kölcsönök, a bevételek a kölcsönök visszatérüléseként jelennek meg. A nyújtott kölcsönök és visszatérülésük költségvetési vagy finanszírozási bevételek és kiadások? Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy a lakásalap terhére újabb kifizetéseket nem biztosít, a beérkező törlesztésekből megvalósíthatók-e önként vállalt feladatok, tehát saját bevételnek tekinthetők-e a visszatérülések? Ehhez meg kell-e szüntetni a lakásalapszámlát, vagy a lakásalapszámla bevételei átutalhatók-e a fizetési számlára?

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak milyen bevételi számlán kell elszámolnia a 11/2005. (I. 16.) Korm. rendelet szerinti adósok törlesztéseit? A hivatkozott jogszabály 9. § (1) bekezdése szerint ez az önkormányzat saját bevételének minősül.

Kérdés: Milyen adókötelezettség keletkezik akkor, ha a nyugdíjba vonuló munkavállalónak nem kell visszafizetnie a korábban felvett munkáltatói lakáscélú kölcsönéből még fennálló tartozását?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?

Kérdés: Dolgozóinknak adott lakásépítésre, -vásárlásra folyósított kölcsönök visszafizetését eddig (2003-ig) a 93325-ös számlán számoltuk el. Ez a számla a beszámoló és a költségvetés 80-as táblázatában a 117-es (Egyéb finanszírozás) bevételi sorban jelent meg. A 2004. évi Költségvetésben és beszámolóban a 109. (Osztalék, Koncessziós díjak) sorban szerepel. Ezért minden hónapban át kell-e vezetni a Háztartásoknak nyújtott egyéb felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése 194543-as számlára?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nem kincstári körbe tartozó önkormányzati költségvetési intézménynél a dolgozó részére biztosított lakásépítési kölcsön folyósítását, annak törlesztését, valamint a 344 Lakásépítési számla forgalmát érintő kamat és jutalék összegét?