Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott leltár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Leltárfelvétel

Kérdés: A költségvetési intézmény leltárfordulónapja 2020. 12. 31. Az intézmény folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet. Történhet-e a mennyiségi leltározás a tárgyév augusztusában?
Részlet a válaszból: […]- a leltár összeállítását megelőzően - leltározással kötelező meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell elvégezni. Ez nem jelenti azt, hogy a mennyiségi felvétellel történő leltározást csak és kizárólag a mérlegfordulónapon lehet elvégezni. A mennyiségi felvétellel történő leltározás év közben a költségvetési szerv leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározottak szerint bármikor megtörténhet. De célszerű ahhoz minél közelebbi időpontban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5295
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszból: […]írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.Az Áhsz. 43. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.A jogszabályok nem tartalmazzák azoknak a bizonylatoknak a körét, amelyek az egyes követelések behajthatatlanságát dokumentálhatják, ezt a szervezet számviteli politikájában érdemes rögzíteni. Az e) pont esetén a követelések behajtására tett intézkedések költségigényét szembe kell állítani a várhatóan megtérülő összeggel. Ezt gazdaságossági számítással lehet alátámasztani, amelyben a behajtással kapcsolatos költségekről kapott ajánlatokat állítja szembe a várható követelésmegtérüléssel.Az Áht. 97. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. A követelések elengedésének módját tehát önkormányzati rendeletben kell meghatároznia a képviselő-testületnek. Az elengedésről értesíteni kell a másik felet.Társaságok esetében, amelyeknél a kötelezettség megszűnik, amennyiben az kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, főszabály szerint az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jövedelemnek minősül a magánszemély által bármilyen jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül a magánszemély javára elengedett követelés is. A jövedelem jogcíménél az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése értelmében a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerződés körülményeit kell figyelembe venni. Jogviszony hiányában az Szja-tv. 28. §-a szerint összevonandó egyéb jövedelem keletkezik. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a magánszemély kötelezettsége megszűnt.Az Szja-tv. 46. §-ának rendelkezései alapján a jövedelem után a kifizetőt személyijövedelemadóelőleg--megállapítási és -levonási kötelezettség terheli, abban az esetben is, ha az szja-előleg levonása a bevételből nem lehetséges. Amikor a magánszeméllyel szemben nincs, valamint várhatóan nem is keletkezik olyan pénzben teljesítendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5267
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Vevőkkel szembeni követelések leltározása

Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?
Részlet a válaszból: […]egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.Az Szt. 65. §-a alapján is a mérlegben követelést az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.A számviteli előírások szerint a mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és azok forrásait. A leltár elkészíthető a naprakészen vezetett nyilvántartás adatai alapján és leltározással (mennyiségi felvétellel) vagy egyeztetéssel. A leltár valódiságáért a felelősség a gazdálkodó szervezetet terheli. Az egyenlegközlő levél a leltározás alapbizonylata. Amennyiben a vevő nem küldi ki az egyeztető levelet, akkor a szállítónak kell kiküldeni. Tehát mind a szállítói tartozásokat, mind a vevőköveteléseket egyeztetni kell a leltározáshoz, illetve a mérleg alátámasztásához.Az előző szabályok a költségvetési szervekre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5235

4. találat: Leltári többlet

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó művelődési házunkban év elején leltároztunk, és a leltározáskor derült ki, hogy a leltárban valamilyen téves nyilvántartás miatt nem szerepelt egy szakkörökön használt, nagy méretű szövőszék, amit pár évvel ezelőtt vásároltunk. Így nincs leltárba véve. Hogyan szerepeltessük a könyveinkben, hogyan könyveljük le, és milyen értéken mutassuk ki?
Részlet a válaszból: […]értéket miként határozzák meg (pl. a jelenleg kapható szövőszékek vásárlási ára, vagy kapott árajánlatok alapján), továbbá javasoljuk azt is meghatározni, hogy ezeknek a feladatoknak az ellátása melyik munkakörben dolgozó kolléga feladata lesz.Térítés nélküli átvett, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök számviteli elszámolása a következő:1. Az eszköz átvétele a pénzügyi számvitel szerintT 11 Immateriális javak, vagyT 121 Ingatlanok, vagyT 131 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek, vagyT 141 Tenyészállatok, vagyT 151 Befejezetlen beruházásokK 9242 Térítés nélkül átvett részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközökK 9243 Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök2. Időbeli elhatárolás a pénzügyi számvitel szerintT 9242 Térítés nélkül átvett részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközökT 9243 Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközökK 443 Halasztott eredményszemléletű bevételek3. Térítés nélküli átvételhez kapcsolódó általános forgalmi adó átvevőre történő áthárítása a költségvetési számvitel szerinta) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségkéntT 0022 Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaK053512[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5045
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Leltári többlet, leltárhiány

Kérdés: Az év végi leltározáshoz közeledve kérdezzük, hogy ha leltározás során leltárban nem szereplő tárgyi eszközök kerülnek leltárfelvételre, illetve a leltárban szereplő tárgyi eszköz nem fellelhető vagy kevesebb van belőle, továbbá raktári többletünk van, akkor ezt a könyveinkben hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszból: […]kivezetése a pénzügyi számvitel szerint   T415 - K116-1465. Járó, kapott kártérítések (biztosító térítése) elszámolása a költségvetési számvitelbena) Követelésként   T094102/094112 - K004b) Teljesítésként T005 - K094103/ 0941136. Járó, kapott kártérítések (biztosító térítése) elszámolása a pénzügyi számvitelbena) Követelésként   T3514 - K9244b) T eljesítésként   T32/33 - K3514A hiányzó, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, selejtezett késztermékek számviteli elszámolása a következő:1. Készletcsökkenés közvetlen önköltségen a pénzügyi számvitel szerint   T842 - K2322. Állományváltozás elszámolása saját előállítású eszközök aktivált értékeként a pénzügyi számvitel szerint   T571 - K572A többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök számviteli elszámolása a következő:1. Az eszköz átvétele a pénzügyi számvitel szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4837
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Leltárhiány megtérítése

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. hatálya alá. A kártérítés - annak összegétől függően - írásbeli fizetési felszólítással vagy bíróság előtt keresettel vagy fizetési meghagyás útján érvényesíthető.A munkajogi szabályok nem rendelkeznek arról, hogy a leltárhiányt, illetve a kártérítés összegét milyen értéken, áron kell meghatározni. A kár összegének meghatározása szempontjából egyrészt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4455
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Leltár

Kérdés: Intézményünk év közben leltározta tárgyi eszközeit. Találtunk olyan tárgyi eszközöket, melyek nem szerepeltek a tárgyieszköz-nyilvántartásunkban. Hogyan kell elszámolnunk a fellelt nagy értékű tárgyi eszközöket?
Részlet a válaszból: […]többletet halasztott bevételként szükséges elszámolniuk. Számviteli elszámolása a következő:Állományba vételPénzügyi számvitel szerintAktuális forgalmi (piaci) érték elszámolása1211, 1311, 1411 9422elszámolása halasztott bevételként9422 44322Az időbeli elhatárolás feloldása az eszköz költségként (értékcsökkenés) történő elszámolásával egy­­idejűleg, azzal arányos összegben történik. Az Szt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4087
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Tárgyi eszközök mozgatása intézményi telephelyek között

Kérdés: Integrált költségvetési intézmény vagyunk, sok telephellyel, szervezeti egységgel és mintegy 30 szakfeladattal rendelkezünk. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása is ennek megfelelően épül fel, azaz az eszközöket szakfeladat- és szervezetbontásban tartjuk nyilván. A főkönyv részére az egyeztethetőség érdekében szintén szakfeladat- és szervezetbontásban készül el a feladás. Mind a terv szerinti értékcsökkenés, mind az 1-es főkönyvi számok tekintetében így könyvelünk. Például amikor egy eszköz két szervezet között átadásra kerül, ennek hatása a könyvelésben is megjelenik, átkönyveljük az adott 1-es főkönyvi számon mind a bruttó érték, mind a halmozott értékcsökkenés tekintetében. A könyvelési programunk úgy épül fel, hogy a 15-ös űrlap terv szerinti értékcsökkenés, növekedés soraiba a 119-139 tartozik és követel forgalmát gyűjti a program, nem az egyenleget. Tehát a fenti szervezetek közötti átadás halmozódva látszódik a 15-ös űrlap egyéb növekedés, egyéb csökkenés, terv szerinti ÉCS növekedés és csökkenés soraiban. Ehhez hasonlóan a sztornózott tételek, illetve helyesbítő tételek könyvelése is halmozódást okoz. Ezeket a halmozódásokat ki kell-e szűrni a 15-ös űrlap megfelelő soraiból?
Részlet a válaszból: […]A tárgyi eszközök mozgatása belső bizonylaton, az analitikus nyilvántartó programban kezelendő. Az Önök által könyvelt lépések olyan térítés nélküli átadást jelentenek, ahol a költségvetési szerv egy másik költségvetési szerv részére ad át eszközöket, amely költségvetési szerveknek közös az irányító szerve.Számviteli elszámolása a következő:Térítés nélküli átadás elszámolása1. Bruttó érték kivezetése a pénzügyi számvitel szerintT863 - K121-1512. Terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés kivezetése a pénzügyi számvitel szerintT128-158 - K863T129-1493. A tárgyi eszközhöz kapcsolódóan elszámolt és még fel nem oldott passzív időbeli elhatárolás feloldása a pénzügyi számvitelbenT443 - K9421/9422/9414. Értékhelyesbítés kivezetése a pénzügyi számvitel szerintT415 - K126-1465. Általános forgalmi adó elszámolása a pénzügyi számvitel szerint,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3974
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Szakleltár

Kérdés: Szakleltárak vagy szakmai leltárak készítésének kötelezettségéről, az érintettek köréről, használandó nyomtatványokról szeretnénk tájékoztatót kapni.
Részlet a válaszból: […]olyan tételes kimutatás, amely az eszközök és források a valóságban is meglévő állományát egy meghatározott időpontban, mennyiségben és értékben is tartalmazza. A kiegészítő leltárnál leltárba kell foglalni a leltározás eredményeként megállapított, munkahelyen használatban lévő, és csak mennyiségben nyilvántartott kis értékű tárgyi eszközök, kis értékű szellemi termékek és kis értékű vagyoni értékű jogok állományát. A szakmai eszközöket is ezek figyelembevételével kell szakleltárba venni. Ha a szakleltárak készítése mennyiségi felvétellel történik, a leltárfelvételkor nyilvántartással való összehasonlítással történik a tényleges mennyiség megállapítása, illetve a felvételkor a mennyiségi nyilvántartásoktól függetlenül kerül megállapításra a tényleges mennyiség, és utólag kerül összehasonlításra. Az Szt. szerint olyan leltárt kell készíteni, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a költségvetési szerv könyvviteli mérlegének fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A könyvviteli mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat minden évben leltározni kell. A könyvviteli mérlegben, értékben nem szereplő, de használt vagy használatban lévő tárgyi eszközöknél, készleteknél, kis értékű immateriális javaknál a költségvetési szerv saját döntése alapján végzi a leltározást az Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott módon. A könyvviteli mérlegben nem szereplő használt és használatban lévő kis értékű eszközöket a tulajdon védelme érdekében minden esetben mennyiségi felvétellel kell leltározni. A szakleltárakra vonatkozóan is ezeket az Szt.-ben és az Áhsz.-ben leírtak szerint kell alkalmazni, illetve a költségvetési szerv saját szabályzatában meghatározott módon végezni. Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a fizikai leltározást elegendő kétévenként végrehajtani önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3059
Kapcsolódó tárgyszavak: ,