Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...szerveknek folyósított támogatása,amit csökkenteni szükséges a személyi juttatásokat terhelő közterhek (adó, járulékok, magánnyugdíjpénztár) és az egyéb kötelezettségek (pl. forgótőke, Nktv. hozzájárulás, bírság, más levonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselője, továbbá aMunkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönösbiztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, ahelyi (települési) önkormányzat választott képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...közölt hónapjának,utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be ésfizeti meg;– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szólótörvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyszerűsített bevallás

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvel történőfoglalkoztatás révén is szerzett olyan bevételt, mely miatt nem kérhetmunkáltatói adómegállapítást;– magánnyugdíjpénztártól kedvezményezettként is részesültnem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben;– mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontját, mely szerint a személyi jövedelemadó kiszámításánálnem kell figyelembe venni azt az összeget, melyet a magánnyugdíjról és amagánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíjfizetésrekötött megállapodás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2006. január 1-jétől az adómentesen adható béren kívüli juttatás 400 ezer forintos értékhatárába be kell-e számítani az önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett – adóalapba nemtartozó – munkáltatói hozzájárulás összegét nem kell beszámítani az adómentesenadható béren kívüli juttatások 400 ezer forintos értékhatárába.A 71. § hatálya alá tartozó juttatások körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme után -amennyiben kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozóbiztosított – 8,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékés 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Magánnyugdíjpénztárból történő visszalépés és az adókedvezmény

Kérdés: Fiatal munkatársam jelenleg magánnyugdíjpénztári tag. Azon gondolkodik, hogy élve a lehetőséggel visszalépne a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe. Nem kell-e visszafizetnie az adókedvezményét? Van-e különbség a nyugdíjjárulék és a nem megállapodás alapján fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye között?
Részlet a válaszából: […] ...nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék és a nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj után egyforma mértékű adókedvezmény jár. Ebből következően, ha a munkatárs visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az oda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Több fiatal munkatársam vissza kíván lépni a magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alá. Mivel a korábbi években a magánnyugdíjpénztárba történő tagdíj befizetésén túl, kiegészítették a tagdíjbefizetéseiket, kérdésként merül fel, ha visszakapják ezt a kiegészítést, vissza kell-e fizetniük az adókedvezményt? Ha nem veszik igénybe a visszafizetést, akkor mi lesz az összeg sorsa? Akkor is vissza kell fizetniük a kedvezményt, mivel a társadalombiztosítás nem ismer ilyen túlfizetést, és adókedvezmény sincs?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a visszalépő magán-nyugdíj-pénztári tagoknak dönteniük kell, hogy a tagdíj kiegészítését a visszalépéskor számukra a magánnyugdíjpénztár kifizesse-e, vagy átutalja egy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba. A választástól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.