1048 cikk rendezése:
1. cikk / 1048 Örökölt szövetkezeti üzletrész
Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?
2. cikk / 1048 Képviselő külföldi tanulmányútja
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a társaság az egyik tiszteletdíjas (igazgatósági tag, fb-tag) képviselőjét külföldi tanulmányútra küldje? Elszámolhatjuk-e az általa kifizetett költségekről hozott bizonylatokat, kifizethetjük-e részére? Ha igen, milyen adóvonzata van?
3. cikk / 1048 Önkormányzati személygépkocsi magáncélú használata
Kérdés: Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?
4. cikk / 1048 Kórházi letét kezelése
Kérdés: Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?
5. cikk / 1048 Önkormányzati ingatlanok bérbeadása III.
Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?
6. cikk / 1048 Helyi iparűzési adó
Kérdés: A helyi adónak nem alanya a magyar állam és annak költségvetési szerve. Tehát értelmezésünk szerint az állami tulajdont kezelő erdészet sem. Amennyiben az erdészetnek a Helyi adó-tv. értelmezése szerinti telephelye (pl. erdő, vasút) van településünkön, abban az esetben, ha az erdészet megbízásából dolgozók helyben szállnak meg, meg kell-e fizetniük az idegenforgalmi adót, vagy mentesülhetnek alóla annak ellenére, hogy az erdészeti zrt. nem alanya a helyi adónak?
7. cikk / 1048 Kötbér utáni adózás
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja kötbért kapott egy ingatlanvásárlás során. Vett egy lakást, azzal a feltétellel, hogy amennyiben az eladó (egy kft.) nem hagyja el a szerződésben meghatározott időpontig a lakást, akkor az alkalmazottunk részére kötbért fizet, mindaddig, amíg át nem adja a lakást. A magánszemély vevő és a kft. eladó adózási szempontból független feleknek minősülnek, és közöttük az ingatlanvásárláson kívül egyéb jogviszony nem áll fenn. Az ezen jogcímen fizetett kötbér adómentes? Ha nem, akkor milyen jogcímen adóköteles?
8. cikk / 1048 Ingatlan átruházásából származó jövedelem
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja 40 évvel ezelőtt vásárolt egy építési telket 2 millió forintért. A telken 2024-ben társasházat épített egy vállalkozó a telek tulajdonosának megbízásából. A társasház kétlakásos társasház. A társasház egyik lakása a telek tulajdonosáé lett, az építési költségekről számlákkal rendelkezik. A telek tulajdonosa így a társasház egyik lakásának a tulajdonosává vált. 2025-ben került sor a használatbavétel tudomásulvételére. 2025-ben a társasházi lakást a tulajdonosa értékesíteni szeretné. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel csökkenthető-e a telek (illetve a telek egyik lakásra eső részének) értékével, ha igen, milyen értékben, a szerzéskori 2 millió forinttal, vagy a telek jelenlegi értékével (az egyik lakásra jutó telekhányad mostani értéke kb. 25 millió forint)? Amennyiben a jelenlegi telekértékkel csökkenthető a jövedelem, elegendő-e beírni a bevallásba a jelenlegi értéket, vagy esetleg értékbecslési szakértői véleménnyel kell megalapozni a pontos értéket?
9. cikk / 1048 Külföldi társaságtól kapott osztalék
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki belföldi illetőségű magánszemély, egy ciprusi társaságtól osztalékot kapott. Milyen adókötelezettség terheli a juttatást?
10. cikk / 1048 Behajthatatlan követelés leírása
Kérdés: Az Áhsz. 43. §-ának (2) bekezdése szerint a behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Magánszeméllyel szemben fennálló követelésünk behajthatatlanságát a magánszemély elhalálozása esetén milyen formában kell bizonyítani?
