Óvodapedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: Óvodapedagógus jubileumi jutalmáról szóló, a Költségvetési Levelek 354. számában a 6262. számon megjelent kérdésünkhöz kapcsolódóan kérdeznénk. Az említett óvodapedagógus 40 éves jubileumi jutalmát 2023 augusztusában kifizettük. Ezen dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2023. augusztus 31-én nyugdíjazás miatt megszűnt. Ebben az esetben is újra kell számolni a jubileumi jutalom összegét a 2023. november 1-jétől bevezetett új szabályok miatt?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése alapján harmincöt év jogosító idővel rendelkezés miatt előrehozottan fizették-e ki, a jogviszony nyugdíjazás miatti megszűnésére tekintettel. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Púétv. 157. §-ának (10) bekezdése már a 2023. július 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Közös hivatalunk köztisztviselője 2024. 05. 13-án tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba szeretne vonulni. Vélhetőleg a szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Mi lesz a jogviszony megszűnésének a módja, felmentés vagy öregségi nyugdíjkorhatár betöltése? Illetve, hogy alakul a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjkorhatárt, és a szolgálati ideje is meglesz a nyugdíjba vonuláshoz, továbbá maga is kívánja a közszolgálati jogviszonyának megszűnését, tehát nem fog kérelmet benyújtani a jogviszonya további fenntartása érdekében. (Természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Önkormányzatunk társulási formában tart fönn óvodát. 2023. október 12-én nyugdíjba ment az egyik pedagógus, 5 havi jubileumi jutalom járt neki, amit meg is kapott. Viszont a pedagógusok bérének rendezésénél láttuk, hogy az újonnan bevezetett esélyteremtési illetmény is részét képezi a jubileumi jutalomnak, amit nem kapott meg. Az új bér alapján kell kifizetni a jubileumi jutalmat? A kifizetés pillanatában még nem volt korrigálva a bére.
Részlet a válaszából: […] ...azok esetében is végre kellett hajtani, akik jogviszonya július 1. után, de még december 31. előtt megszűnt, természetesen csak a jogviszony megszűnésének időpontjáig terjedő időszak vonatkozásában, a különbözet tekintetében.Ha a pedagógus jubileumi jutalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi kedvezményre jogosító hónapok

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának 3 gyermeke van, egyikük idén fejezte be a középiskolát, és szeptembertől egyetemre jár. A másik két gyermek még kiskorú. A családi kedvezményt eddig is és ezután is közösen veszik igénybe a feleségével év végén az adóbevallásban. A július-augusztus hónapokra tekintettel mekkora összegben vehető igénybe a családi kedvezmény, mivel ekkor még nincs hallgatói jogviszonya a gyermeknek? A gyermek hány éves koráig vehető igénybe ilyen formában a családi kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a szerint a jogi személyiséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Pedagógus végkielégítése

Kérdés: A Púétv. szerinti jogviszonyváltást el nem fogadó pedagógus végkielégítésének mértékét (1, 2 vagy 3 hónap) milyen jogosító idő figyelembevételével kell meghatározni? A Kjt. szerinti, azaz az utolsó munkáltatónál töltött időt, vagy a 158. § (4) bekezdése szerinti összes közalkalmazotti időt kell összeszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...időket is. Valamennyi korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt nem kell jogosító időnek tekinteni, hiszen a korábbi jogviszonymegszűnések alkalmával már sor került végkielégítés fizetésére, és a végkielégítésre jogosító idők kétszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Pedagógusok új életpályája

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetmény-különbözetet részére is ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató között december 10-én már nem áll fenn a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony), ez esetben a különbözetet a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás keretében, az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése alapján kell kifizetni. E szabály értelmében:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Megszűnő önkormányzati intézmény elszámolása

Kérdés: Intézményünk egy szociális helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melybe 2023. 02. 01-i dátummal beolvadt egy másik szociális költségvetési intézmény.
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
- a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
- a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
- T 3657 – K 495 159 678
- T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?
Részlet a válaszából: […] A kÚrdÚsben szerepl§ informßciĄk alapjßn nem t÷rtÚnt meg a jogel§d k÷nyvelÚsÚben az +hsz. 44. ž-a (2) bekezdÚsÚnek l) pontja szerinti elszßmolßs.A megszűn§ k÷ltsÚgvetÚsi szervnÚl, amennyiben nem t÷rtÚnik meg a pÚnzeszk÷z÷k ßtadßsa a megszűnÚs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Víziközművagyon térítésmentes átadása

Kérdés:

A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?

Részlet a válaszából: […] A 160/1995. Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a víziközmű-társulat az alapszabályban meghatározott közcélú feladatait végrehajtotta, és a létrehozott közművet – szolgáltatásra alkalmas állapotban – a külön törvény szerinti tulajdonos állam vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...az Mt., sem a Kjt. nem szabályozza részletekbe menően az erről szóló megállapodás tartalmát, de annak értelemszerűen tartalmaznia kell a megszűnés időpontját. Az Mt. szabályozása polgári jogi alapokon, a felek szabad megállapodásának elvén nyugszik, így emellett bármi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
2
3
44