Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott menetlevél tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Üzemanyag-megtakarítás

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk 2 db gépjárművet üzemeltet. A gépjárművezető részére szabályozásunk szerint számlák alapján fizetjük ki az üzemanyagot. A saját szabályozásunk értelmében üzemanyag-megtakarítás kifizetésére nincs lehetőség. Ezen helyi szabályozás mellett van-e mód arra, hogy a gépkocsivezetőnek bizonylat (számla) nélkül megtérítsük a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ában foglalt gépjárműkenőanyag-felhasználás (üzemanyag-fogyasztási norma 7 ezrelékének megfelelő mennyiség) ellenértékét?
Részlet a válaszból: […]közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma, az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek és a számla alapján elszámolt összegnek a figyelembevételével kell megállapítani. Az üzemanyag-fogyasztást a fentiek értelmében tehát a korrekciós tételekkel együtt kell számításba venni, azaz a kenőanyag-felhasználás megtakarítását külön nem értelmezi és kezeli a törvény. Az Szja-tv. belső szabályzatban történő rögzítés nélküli üzemanyag-megtakarítás címen történő kifizetésről rendelkezik. Amennyiben a hivatal belső szabályzatában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3138
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Önkormányzati kisbusz üzemeltetése

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
Részlet a válaszból: […]a menetlevél vezetésének szabályairól, a gépjárműköltségek elszámolásának, ellenőrzésének rendjéről, a gépjármű biztonságos tárolásáról, üzemeltetésének szabályairól, az esetleges magánhasználat feltételeiről. Ha a tankolást üzemanyagkártyával oldják meg, akkor a kártyahasználatot is szabályozni kell a pénz- és értékkezelési szabályzatban. Ha a gépjárművet bérbeadás útján is hasznosítják, akkor az Áhszr. 8. § (4) bekezdés c) pontja alapján a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. A hivatal esetében a hivatal vezetője a jegyző, ezért a hivatal szabályzatait a jegyzőnek kell jóváhagyni, ugyanez vonatkozik a bérbeadás árának meghatározására is, azzal, hogy az ár meghatározásánál figyelembe kell venni az Ámr. 12. § (6) bekezdésének előírásait, vagyis a költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. A helyi önkormányzat költségvetési szerve tekintetében az irányító szerv a (6) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazása alól felmentést adhat, de ez esetben saját bevételből kell fedezni az önköltségi ár alatt nyújtott szolgáltatások költségeinek fedezetét. Ingyenesen, vagy önköltségi ár alatt nyújtott bérbeadás esetén számolni kell adóvonzatokkal is. Ha magánszemély, pl. saját dolgozó a bérlő, akkor a piaci ár és a ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet személyijövedelemadó-köteles, ha a bérlő kapcsolt vállalkozás, akkor pedig a fizetendő áfa alapja a piaci ár, amennyiben a bérbeadást áfakötelesen végzik. Ha sportegyesületnek adják ingyenesen a helyiséghasználatot, akkor annak értékét támogatásként kell elszámolni. Az ingyenesen adott szolgáltatásokkal kapcsolatban előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. Az önkormányzatnak akkor kell szabályzatokkal rendelkezni, ha az önkormányzat saját nevében, saját adószáma alatt végez operatív gazdálkodási feladatokat. Ha az önkormányzat a saját nevében végez gazdasági feladatokat, akkor saját bankszámlaszámmal és adószámmal is kell rendelkeznie, és a könyvvezetését is elkülönítetten kell vezetni. A hatásköri szabályok is annak megfelelően alakulnak, hogy az önkormányzatra vagy a hivatalra kell-e megállapítani. Az önkormányzatok külön adószáma számos adójogi és számviteli problémát vet fel, és ebben a kérdésben jogszabályi változás is várható a közeljövőben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2932
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Cégautóadó-fizetési kötelezettség az intézmény tulajdonában álló, kizárólag hivatali utakra használt személygépkocsik vonatkozásában

Kérdés: Kell-e cégautóadót fizetni az olyan autók után, amit csak hivatali utakra használ intézményünk, és menetlevelet vezetünk? Ha kell fizetni, akkor kötelező-e a menetlevél vezetése? Kérem a jogszabályhelyi megjelölését is!
Részlet a válaszból: […]szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja-tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el. Tehát a költségvetési szerv tulajdonában álló személygépkocsi a cégautóadó tárgyát képezi (akkor is, ha csak hivatali utakra használják). Ez alól csak azon személygépkocsik képeznek kivételt, amelyek a Gjt. 17/D. §-a szerinti mentességi körbe tartoznak. Így mentes például az a személygépkocsi, amelyet megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, amely kizárólag halottszállításra szolgál, amelyet háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2398
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Tehergépkocsi és cégautóadó

Kérdés: Ha egy munkavállaló havi 3000 km után kap gépjármű-költségtérítést a munkáltatójától azért, mert munkája során a saját autóját, tehergépkocsiját használja, akkor kell-e neki cégautóadót fizetnie? Ha igen, akkor mennyit és milyen formában? A munkavállaló jelenleg tehergépkocsi-menetlevelet és útnyilvántartást vezet, amely lefedi a havi 3000 km-t. Ezeken kívül még milyen nyilvántartást kell vezetnie?
Részlet a válaszból: […]tehergépjárművek után viszont nem kell cégautóadót fizetni. Azt kell tehát eldönteni, hogy - a Gjt., illetve annak hivatkozása [17/A. § (1) bek.] alapján az Szja-tv. fogalomhasználata szerint - személygépkocsiról vagy tehergépkocsiról van-e szó. A személygépkocsi fogalmát az Szja-tv. 3. § 45. pontja adja meg. Személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2390
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,