Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

42 találat a megadott munkába járás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszból: […]nyújtott étkezéssel összefüggésben egyedül a fizetendő áfát kell elszámolni, amennyiben áfafizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban.A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben, tekintettel arra, hogy az ingyenes juttatásra a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben kerül sor, az bérként adózó jövedelem.Az átvezényelt dolgozók szállításáról szóló számlát a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.Az Eütv. 230. §-ának (5) bekezdése alapján az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. Az 521/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5335

2. találat: Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen - a vonatkozó kormányrendelet szerint - 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra - elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve - lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
Részlet a válaszból: […]belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.A kormányrendelet 4. §-a szerint a munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5202

3. találat: Munkába járási költségtérítés adómentesen

Kérdés: Fizethetünk-e adómentesen munkába járási költségtérítést azoknak a dolgozóknak, akik nem vidékről járnak be, de 10 év alatti gyermekük van? Megvehetjük-e ezeknek a dolgozóknak a helyi bérletet adómentesen? Ha gépkocsival járnak, hogyan kell a kilométert számítani, és kell-e vizsgálni, hogy ténylegesen gépkocsival jár-e a dolgozó?
Részlet a válaszból: […]kitérő nem vehető figyelembe. A költségtérítésnek legalább 9 Ft/km-nek kell lenni, és adómentesen maximum 15 Ft/km lehet. Bölcsődés gyermek esetében akkor adható a költségtérítés, ha a gyermek a bölcsődei ellátást igénybe veszi. Köznevelési intézményben tanuló óvodás vagy tíz év alatti gyermek esetében is adható a gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítés, ez esetben az intézménybe járást nem kell igazolni, mivel az kötelező, de a kitérő itt sem vehető figyelembe. A gépjárművel történő munkába járás esetén nem kell vizsgálni azt, hogy a dolgozónak van-e gépkocsija, vagy hogy ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5173
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Munkába járással és kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Belföldi kiküldetésként elszámolt saját gépjármű hivatali célú használata esetén a kilométerenkénti 15 Ft általános normaköltség elszámolása kötelező, vagy ennél alacsonyabb is lehet az intézmény döntése szerint?
Részlet a válaszból: […]megtérítése helyett a munkavállaló választása szerint e juttatást biztosítani. (Meg kell jegyezni, hogy ez csak a rendelet szerinti munkába járás esetén irányadó, így például a közigazgatási határon kívülről történő munkába járásra.) Az Szja-tv. alapján ugyanakkor 15 Ft/km összeg adható adómentesen általános személygépkocsi-normaköltségként munkába járás esetén. A költségtérítést az Szja-tv. szerinti adómentesen adható összeg (15 Ft/km) és a 9 Ft/km összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a munkavállaló számára, sőt, akár ha vállalja, az adómentes határon felül is adhat munkába járás költségtérítését saját döntése alapján.Előzőtől meg kell különböztetnünk a saját gépjármű hivatali célra történő használatával összefüggő kiküldetési költségtérítést. E körben az Szja-tv. szintén csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5102
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkába járás egy autóval

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
Részlet a válaszból: […]figyelembevételével kilométerenként 15 Ft értékben kap a magánszemély.A kilométerenként adható 15 Ft-nak a 60 százaléka, vagyis 9 Ft jár kötelezően. Az e feletti részről a munkáltató dönt. A kötelező mértéket meghaladó térítés a bérlet vagy a jegy árának mértékéig, illetve kilométerenként 15 Ft-ig nem jár adókötelezettséggel, az ezenfelüli összeget meghaladó térítésrész munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelem.A kormányrendelet szerint a közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva - hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint - kilométerenként 9 Ft-ot akkor kell, illetve a 15 Ft-ot abban az esetben lehet adni, ha- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,- a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni [ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja],- a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató az utóbbi két esetben említett munkavállaló tekintetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.Az előzőek érvényesek akkor is, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, azaz ilyenkor a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4989
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Utazási kedvezménnyel váltott jegy elszámolása munkába járáshoz

Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?
Részlet a válaszból: […]költségtérítést. Tehát az 50%-os kedvezménnyel váltott jegy is elszámolható a munkavállaló által e célból, feltéve, hogy a munkába járás támogatásának további jogszabályi feltételei fennállnak.Munkába járásnak főszabályként a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül.Átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló a helyi közösségi közlekedést, ha a munkába járás során a lakóhely/tartózkodási hely és a munkahely között úgy kell utaznia, hogy egy közbeeső településen, ahol csak átutazik, igénybe kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4977
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Napi munkába járás - lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszból: […]szerint kell rá költségtérítést fizetni.A munkavállaló figyelmét célszerű a nyilatkozaton felhívni arra, hogy valótlan adat közlése esetén munka-jogi felelősséggel tartozik. A munkajogi szabályok alapján (akár közalkalmazottak esetében az Mt. szabályai, akár közszolgálati tisztviselők esetében a Kttv. rendelkezései) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a jogviszony létesítése, valamint az abból származó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Amennyiben a munkavállaló bizonyítható módon valótlan nyilatkozatot tesz, az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, s munkajogi szankció alkalmazható (fegyelmi büntetés/hátrányos jogkövetkezmény/végső soron, súlyos vagy ismétlődő esetben munkaviszony-megszüntetés).Továbbá kiemeljük, hogy a munkáltató a munkába járást elsősorban nem a 9 Ft/km költségtérítés juttatásával köteles támogatni, hanem a tömegközlekedési jegy, bérlet támogatásával (legalább 86%-ban).A 9 Ft/km költségtérítés juttatása (a tömegközlekedéssel történő munkába járás támogatása helyett) csak akkor kötelező, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4974
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Munkába járás biztosítása hivatali gépkocsival

Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?
Részlet a válaszból: […]támogatását, másodsorban - ha bizonyos feltételek teljesülnek, vagy a munkáltató döntése alapján - a nem tömegközlekedéssel (hanem bármilyen módon, akár gépkocsival vagy kerékpárral stb.) történő munkába járást.A munkáltató természetesen biztosíthat hivatali gépkocsit is a bejáráshoz, akár "telekocsirendszerben" is, feltéve, hogy ezt illetően egyetértés van a munkáltató és a munkavállaló(k) között. Amennyiben a munkavállaló nem kíván ilyen módon bejárni, a munkáltató köteles a munkába járásra vonatkozó szabályok szerint támogatni a bejárását, olyan feltételekkel és annyiban, amilyen feltételekkel és mértékben azt a jogszabály kötelezően előírja.A hivatali gépkocsi után cégautófizetési kötelezettség áll fenn, de a magáncélú használat biztosítására tekintettel személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.Az Szja-tv. szerinti csoportos személyszállítás adómentesnek minősül. Idetartozik, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4799
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
Részlet a válaszból: […]nyújthat a cafeteria-rendszer keretében. A cafeteria-rendszer lényege, hogy a munkavállalók egy előre meghatározott juttatási körből választhatnak preferenciáiknak megfelelően. Ugyanakkor a különféle juttatások nemcsak cafeteria-rendszer keretében nyújthatók, hanem szociális vagy egyéb juttatásként is.Egyes esetekben az adózási szabályok miatt adnak juttatásokat cafeteria-rendszer keretében, azért, hogy azokat béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként lehessen nyújtani. Azonban le kell szögezni, hogy az Szja-tv.-ben nevesített béren kívüli juttatások (100 ezer forintos pénzösszegjuttatás, SZÉP kártya-juttatás), egyes meghatározott juttatások (pl. Erzsébet-utalvány) és adómentes juttatások (pl. lakáscélú munkáltatói támogatás) a törvény erejénél fogva adóznak béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként, avagy mentesülnek az adó alól, ezeknél tehát nem feltétel, hogy a munkáltató azokat minden munkavállaló részére adja vagy hogy belső szabályzat alapján adja munkavállalók objektíve meghatározott körének (cafeteria-rendszerben). E feltételek valamelyikének teljesülése csak akkor szükséges, ha az Szja-tv.-ben nem nevesített, természetben adott juttatásról van szó (pl. minden munkavállaló kap egy televíziót).A kormánytisztviselők, köztisztviselők esetében a Kttv. kimondja, hogy ők cafeteriajuttatásként - választásuk szerint - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, a kormány által meghatározott rendben jogosultak. E foglalkoztatotti kört illetően az az álláspont körvonalazódik, hogy a cafeteriába csak a béren kívüli juttatások, tehát a 100 ezer forintos pénzösszegjuttatás és a SZÉP kártya "alzsebeire"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4445
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Munkába járás költségtérítésével kapcsolatos változások 2017. január 13-tól

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk gyermeke 9 éves, általános iskolás. A dolgozó azt kérte, hogy a jogszabályi változások alapján a továbbiakban nem a bérlethez történő hozzájárulást kívánja igénybe venni a munkába járáshoz (közigazgatási határon kívülről jár be), hanem a gépkocsival történő bejárásához járuljunk hozzá. Kötelesek vagyunk-e ezen kérésének eleget tenni, és milyen összeget kell, illetve lehet részére fizetni?
Részlet a válaszból: […]eset a következő:a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A változás január 13-ától tehát az, hogy már nemcsak a bölcsődei, óvodai ellátást igénybe vevő gyermekkel rendelkező munkavállalók tartoznak az említett körbe, hanem a tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermekkel rendelkezők is.Mindazonáltal a munkáltató mérlegelési jogkörében bármely más - munkába járás költségtérítésére jogosult - munkavállaló számára is engedélyezheti a bérlethez való hozzájárulás helyett az átalány költségtérítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4403
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 42 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést