42 találat a megadott munkába járás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nyújtott étkezéssel összefüggésben egyedül a fizetendő áfát kell elszámolni, amennyiben áfafizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban.A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben, tekintettel arra, hogy az ingyenes juttatásra a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben kerül sor, az bérként adózó jövedelem.Az átvezényelt dolgozók szállításáról szóló számlát a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.Az Eütv. 230. §-ának (5) bekezdése alapján az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. Az 521/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.A kormányrendelet 4. §-a szerint a munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kitérő nem vehető figyelembe. A költségtérítésnek legalább 9 Ft/km-nek kell lenni, és adómentesen maximum 15 Ft/km lehet. Bölcsődés gyermek esetében akkor adható a költségtérítés, ha a gyermek a bölcsődei ellátást igénybe veszi. Köznevelési intézményben tanuló óvodás vagy tíz év alatti gyermek esetében is adható a gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítés, ez esetben az intézménybe járást nem kell igazolni, mivel az kötelező, de a kitérő itt sem vehető figyelembe. A gépjárművel történő munkába járás esetén nem kell vizsgálni azt, hogy a dolgozónak van-e gépkocsija, vagy hogy ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtérítése helyett a munkavállaló választása szerint e juttatást biztosítani. (Meg kell jegyezni, hogy ez csak a rendelet szerinti munkába járás esetén irányadó, így például a közigazgatási határon kívülről történő munkába járásra.) Az Szja-tv. alapján ugyanakkor 15 Ft/km összeg adható adómentesen általános személygépkocsi-normaköltségként munkába járás esetén. A költségtérítést az Szja-tv. szerinti adómentesen adható összeg (15 Ft/km) és a 9 Ft/km összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a munkavállaló számára, sőt, akár ha vállalja, az adómentes határon felül is adhat munkába járás költségtérítését saját döntése alapján.Előzőtől meg kell különböztetnünk a saját gépjármű hivatali célra történő használatával összefüggő kiküldetési költségtérítést. E körben az Szja-tv. szintén csak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembevételével kilométerenként 15 Ft értékben kap a magánszemély.A kilométerenként adható 15 Ft-nak a 60 százaléka, vagyis 9 Ft jár kötelezően. Az e feletti részről a munkáltató dönt. A kötelező mértéket meghaladó térítés a bérlet vagy a jegy árának mértékéig, illetve kilométerenként 15 Ft-ig nem jár adókötelezettséggel, az ezenfelüli összeget meghaladó térítésrész munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelem.A kormányrendelet szerint a közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva - hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint - kilométerenként 9 Ft-ot akkor kell, illetve a 15 Ft-ot abban az esetben lehet adni, ha- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,- a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni [ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja],- a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató az utóbbi két esetben említett munkavállaló tekintetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.Az előzőek érvényesek akkor is, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, azaz ilyenkor a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségtérítést. Tehát az 50%-os kedvezménnyel váltott jegy is elszámolható a munkavállaló által e célból, feltéve, hogy a munkába járás támogatásának további jogszabályi feltételei fennállnak.Munkába járásnak főszabályként a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül.Átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló a helyi közösségi közlekedést, ha a munkába járás során a lakóhely/tartózkodási hely és a munkahely között úgy kell utaznia, hogy egy közbeeső településen, ahol csak átutazik, igénybe kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint kell rá költségtérítést fizetni.A munkavállaló figyelmét célszerű a nyilatkozaton felhívni arra, hogy valótlan adat közlése esetén munka-jogi felelősséggel tartozik. A munkajogi szabályok alapján (akár közalkalmazottak esetében az Mt. szabályai, akár közszolgálati tisztviselők esetében a Kttv. rendelkezései) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a jogviszony létesítése, valamint az abból származó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Amennyiben a munkavállaló bizonyítható módon valótlan nyilatkozatot tesz, az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, s munkajogi szankció alkalmazható (fegyelmi büntetés/hátrányos jogkövetkezmény/végső soron, súlyos vagy ismétlődő esetben munkaviszony-megszüntetés).Továbbá kiemeljük, hogy a munkáltató a munkába járást elsősorban nem a 9 Ft/km költségtérítés juttatásával köteles támogatni, hanem a tömegközlekedési jegy, bérlet támogatásával (legalább 86%-ban).A 9 Ft/km költségtérítés juttatása (a tömegközlekedéssel történő munkába járás támogatása helyett) csak akkor kötelező, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]támogatását, másodsorban - ha bizonyos feltételek teljesülnek, vagy a munkáltató döntése alapján - a nem tömegközlekedéssel (hanem bármilyen módon, akár gépkocsival vagy kerékpárral stb.) történő munkába járást.A munkáltató természetesen biztosíthat hivatali gépkocsit is a bejáráshoz, akár "telekocsirendszerben" is, feltéve, hogy ezt illetően egyetértés van a munkáltató és a munkavállaló(k) között. Amennyiben a munkavállaló nem kíván ilyen módon bejárni, a munkáltató köteles a munkába járásra vonatkozó szabályok szerint támogatni a bejárását, olyan feltételekkel és annyiban, amilyen feltételekkel és mértékben azt a jogszabály kötelezően előírja.A hivatali gépkocsi után cégautófizetési kötelezettség áll fenn, de a magáncélú használat biztosítására tekintettel személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.Az Szja-tv. szerinti csoportos személyszállítás adómentesnek minősül. Idetartozik, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyújthat a cafeteria-rendszer keretében. A cafeteria-rendszer lényege, hogy a munkavállalók egy előre meghatározott juttatási körből választhatnak preferenciáiknak megfelelően. Ugyanakkor a különféle juttatások nemcsak cafeteria-rendszer keretében nyújthatók, hanem szociális vagy egyéb juttatásként is.Egyes esetekben az adózási szabályok miatt adnak juttatásokat cafeteria-rendszer keretében, azért, hogy azokat béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként lehessen nyújtani. Azonban le kell szögezni, hogy az Szja-tv.-ben nevesített béren kívüli juttatások (100 ezer forintos pénzösszegjuttatás, SZÉP kártya-juttatás), egyes meghatározott juttatások (pl. Erzsébet-utalvány) és adómentes juttatások (pl. lakáscélú munkáltatói támogatás) a törvény erejénél fogva adóznak béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként, avagy mentesülnek az adó alól, ezeknél tehát nem feltétel, hogy a munkáltató azokat minden munkavállaló részére adja vagy hogy belső szabályzat alapján adja munkavállalók objektíve meghatározott körének (cafeteria-rendszerben). E feltételek valamelyikének teljesülése csak akkor szükséges, ha az Szja-tv.-ben nem nevesített, természetben adott juttatásról van szó (pl. minden munkavállaló kap egy televíziót).A kormánytisztviselők, köztisztviselők esetében a Kttv. kimondja, hogy ők cafeteriajuttatásként - választásuk szerint - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, a kormány által meghatározott rendben jogosultak. E foglalkoztatotti kört illetően az az álláspont körvonalazódik, hogy a cafeteriába csak a béren kívüli juttatások, tehát a 100 ezer forintos pénzösszegjuttatás és a SZÉP kártya "alzsebeire"[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eset a következő:a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A változás január 13-ától tehát az, hogy már nemcsak a bölcsődei, óvodai ellátást igénybe vevő gyermekkel rendelkező munkavállalók tartoznak az említett körbe, hanem a tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermekkel rendelkezők is.Mindazonáltal a munkáltató mérlegelési jogkörében bármely más - munkába járás költségtérítésére jogosult - munkavállaló számára is engedélyezheti a bérlethez való hozzájárulás helyett az átalány költségtérítés[…] részlet vége a válaszból.