Összes cikk:
1. cikk / 48 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Dolgozónk munkahelye és lakhelye közötti távolság 35 km. Azonban 60 km-es bérletet szeretne elszámoltatni utazási költségtérítéséhez, azzal az indokkal, hogy időben az kedvezőbb neki. Ebben az esetben, ha van rövidebb út (ugyanúgy tömegközlekedéssel), kifizethetjük-e neki a 60 km-es bérlet 86%-át?
2. cikk / 48 Munkába járás elektromos autóval
Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?
3. cikk / 48 Munkába járás és hazautazás költségtérítése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk állandó lakcíme - lakóhelye, melyet nem szándékozik véglegesen elhagyni - Békéscsabán van. Tartózkodási helye - ahonnan saját gépkocsival jár be a munkahelyére hétfőtől péntekig - Kalocsán van. Munkahelye pedig Akasztón található. Pénteken Kalocsáról megy a dolgozó Akasztóra és vissza Kalocsára (munkába járás). Péntek este vagy szombaton utazik minden héten Kalocsáról Békéscsabára (hazautazás). Szombaton vagy vasárnap utazik Békéscsabáról Kalocsára vissza (hazautazás). Hétfőn pedig Kalocsáról Akasztóra és vissza (munkába járás).
A fentiek esetében a péntek-hétfői utazások hogyan számolhatók el adómentesen?
1. Pénteken: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
2. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Akasztó-Békéscsaba-Akasztó)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
3. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
Vagy esetleg egyik sem helyes?
A fentiek esetében a péntek-hétfői utazások hogyan számolhatók el adómentesen?
1. Pénteken: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
2. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Akasztó-Békéscsaba-Akasztó)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
3. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
Vagy esetleg egyik sem helyes?
4. cikk / 48 Helyi utazási bérlet elszámolása
Kérdés: A napi munkába járáshoz a munkáltató helyi utazási bérletet biztosít a foglalkoztatottaknak bérjövedelemként adózó havibérlet formájában. A juttatás térítése havonta utólagos elszámolással - a bérletszelvény, illetve a munkáltató nevére kiállított számla leadásának ellenében - történik. Elfogadható a juttatás elszámolása csak a bérletszelvény leadása ellenében? Amennyiben igen, a számla nélküli elszámolás a foglalkoztató által természetes személy részére megvásárolt 9500 forintos havibérlet elszámolása megengedett?
5. cikk / 48 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: A közigazgatási határon kívül lakók esetén munkába járás költségtérítése címén 15 Ft/km a dolgozó kérésére különösebb indoklás nélkül fizethető, vagy csak a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ában nevesített esetekben? A Költségvetési Levelek 297. számában az 5289. és az 5285. válaszuk szerint: "a munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan." Ugyanakkor a 4989. alapján arra lehet következtetni, hogy a 15 Ft csak a kormányrendeletben nevesített esetekben adható.
6. cikk / 48 Utazási költségtérítés
Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
7. cikk / 48 Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése
Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
8. cikk / 48 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen - a vonatkozó kormányrendelet szerint - 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra - elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve - lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
9. cikk / 48 Munkába járási költségtérítés adómentesen
Kérdés: Fizethetünk-e adómentesen munkába járási költségtérítést azoknak a dolgozóknak, akik nem vidékről járnak be, de 10 év alatti gyermekük van? Megvehetjük-e ezeknek a dolgozóknak a helyi bérletet adómentesen? Ha gépkocsival járnak, hogyan kell a kilométert számítani, és kell-e vizsgálni, hogy ténylegesen gépkocsival jár-e a dolgozó?
10. cikk / 48 Munkába járással és kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítés
Kérdés: Belföldi kiküldetésként elszámolt saját gépjármű hivatali célú használata esetén a kilométerenkénti 15 Ft általános normaköltség elszámolása kötelező, vagy ennél alacsonyabb is lehet az intézmény döntése szerint?
