258 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: Az alábbi kérdésekben kérjük a válaszukat:
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)

Kérdés: A bevezetett visszaváltási díjakkal kapcsolatban, a reprezentációs céllal vásárolt italok csomagolására felszámított visszaváltási (DRS) díj részét képezi-e a reprezentációs kiadás adóalapjának?

Kérdés: Létrejött egy tanulmányi szerződés egy nappali tagozatos hallgatóval, aki nem áll munkaviszonyban cégünknél, csak néha egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzuk. A szerződés alapján havi bruttó 61.350 forint jár neki a tanulmányok támogatására. A jövőben mindenképpen alkalmazni szeretnénk. Jól gondoljuk-e, hogy attól még lehet tanulmányi szerződést kötni vele, ha nem áll munkaviszonyban, és a juttatása adó-, egyénijárulék- és szocho-köteles, mivel iskolarendszerű képzésben vesz részt?

Kérdés: Jár-e cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt? A munkáltató meghatározhatja-e a cafeteriaszabályzatában, hogy a dolgozó nem jogosult a cafeteriajuttatásra a tárgyhónapban a betegállomány időszak alatt saját és gyermeke jogán?

Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján járó bölcsődei pótlék számításának mi az alapja? Az alapilletmény vagy az alapilletmény + bölcsődei pótlék?

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2023 augusztusában jogosulttá vált a 40 éves jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom összegének megállapításakor a szakmai ágazati pótlék összegét nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk el? Az azóta hatályba lépő ide vonatkozó rendelkezések szerint szükséges-e újraszámolni a megállapított jubileumi jutalom összegét?

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet részére is ki kell fizetni?

Kérdés: 1. A Púévhr. alábbi paragrafusa tartalmazza a 2024. évi illetmény megállapítását.
88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440.000 forint.
(2) A Púétv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. §-ának (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg. Eszerint kijelenthető-e az a megállapítás, miszerint biztosan minden foglalkoztatottnak emelkedik 2024-ben a munkabére?
2. Az a foglalkoztatott, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozott, annak jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával közalkalmazottként megszűnik, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. A végkielégítésének alapjául szolgáló átlagbérébe mi számítható bele?

Kérdés: Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?