6 találat a megadott munkabérelőleg tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]házipénztári keret nagyságára is figyelemmel - készpénz felvételét a Kincstártól, és teljesíthetnek készpénzben kifizetést:a) a közfoglalkoztatásban részt vevők bére, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítései,b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások és K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értéket el nem érő kiadások,f) az alkalmazottak belföldi és külföldi kiküldetéséhez, tartós külszolgálatához kapcsolódó napidíjak, illetménybe nem tartozó kiadások,g) az illetékbélyeg-beszerzés kiadásai,h) a c)-e) pontok szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, ési) az a)-h) pont szerinti kiadásokra az alkalmazottaknak elszámolási kötelezettséggel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előzőekben meghatározott feltételekkel adja a munkáltató, akkor nem kell megállapítani és megfizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után az adót. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése ugyanis nem korlátozza azt, hogy a munkáltató egy adóéven belül hányszor adhat adómentesen munkabérelőleget. Amennyiben tehát a munkavállaló visszafizette a minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettséggel az adóévben felvett munkabérelőleget, akkor - a meghatározott feltételekkel - egy éven belül is kaphat újabb munkabérelőleget adómentesen. Természetesen a nem adómentesen nyújtott munkabérelőleget semmilyen szempontból nem kell figyelembe venni az újabb munkabérelőleg folyósításánál. Ha az előzőekben ismertetett törvényi feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese után a munkáltatónak kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetnie. Ebben az esetben - feltéve hogy a munkabér­előleget kamatmentesen nyújtotta a munkáltató - a kamatkedvezményt a munkavállalóval szemben fennálló követelése után a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kell kiszámítania. Amennyiben az adóév utolsó napján még fennáll a munkabérelőleg miatti követelése a munkáltatónak, akkor az adót erre a napra meg kell állapítani és megfizetni. Az adóévet követően fennmaradt követelés után pedig a munkabérelőleg teljes összegének visszafizetésekor (a követelés megszűnésekor) kell megállapítani és megfizetni az adót. Ha az adóévben felvett munkabérelőleget még az adóévben visszafizeti a munkavállaló, akkor a követelés megszűnésének időpontjára kell az adókötelezettséget megállapítani[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A bérjövedelem megszerzésének napja a követelés megszűnésének (az előleg visszafizetésének) a napja. Ebben az esetben a munkavállaló azáltal jut bevételhez, hogy a 32 napig nála lévő 20 ezer forint után nem kell kamatot fizetnie. Miután a munkáltató részéről nem történik kifizetés (a munkavállaló a kamatkedvezmény révén jut bevételhez), az adóelőleg levonásának általános szabályai nem alkalmazhatók. Azonban az Szja-tv. 48. § (18) bekezdése szerint a munkáltató az általa juttatott bevételt (a konkrét esetben a kamatkedvezményt) terhelő adóelőleget akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni és a rá irányadó szabályok szerint bevallani, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. A munkáltatónak a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, és ez a követelése beszámítható a munkavállalóval szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem kifizetésénél a nyilvántartott követelés csak olyan mértékig számítható be, hogy a munkavállalónak kifizetésre kerülő bérjövedelem összege elérje a hónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékát. Amennyiben a munkavállalóval szemben fennálló követelés - az előzőekben ismertetett szabály figyelembevételével - hat hónap alatt sem rendezhető, akkor a hatodik hónapot követően fennálló követelés összege után a munkáltatót terheli az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerinti 44 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség. A kérdésből nem derül ki, hogy az előleget milyen célra fizették ki a munkavállalónak. Ha esetleg a külföldi kiküldetésére (külszolgálatára) tekintettel, az ellátmányra kapott előleget a munkavállaló, akkor a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos jövedelemszámításra vonatkozó szabályok alkalmazásával a munkaviszonyban álló magánszemélynek a költségelszámolással kapcsolatban keletkezik adóztatható jövedelme. Ez a jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így az elszámolásra vonatkozóan is a munkaviszonyból[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ilyen címen felvett összegből az adóév végén még fennálló tartozás (visszafizetetlen összeg) nem számít bele az adóalapba, így nem is adóköteles. Előzőek alapján nem keletkezik adókötelezettség az október hónapban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]visszafizetési kötelezettség mellett és legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben ad a munkáltató. Ennek a rendelkezésnek az alkalmazása szempontjából lényegtelen az, hogy a folyósítástól számított hatodik hónap vége az adóéven belül van-e, vagy pedig áthúzódik a következő adóévre. Értelemszerű ugyanis, hogy a folyósítás időpontjától[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akkor az ilyen címen megszerzett jövedelmet a magánszemély nem önálló tevékenységére (munkaviszonyára) tekintettel szerzi meg, ezért a jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az összevont adóalap részeként adóköteles. A munkabérelőlegre azonban kivételes szabály vonatkozik akkor, ha mértéke az Szja-tv.-ben meghatározott összeget nem haladja meg, és visszafizetése előtt nem folyósít a munkáltató újabb előleget. Nem keletkezik tehát kamatkedvezmény címén adókötelezettség akkor, ha olyan munkabérelőleget folyósít a munkáltató, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett történik, és legfeljebb a folyósítás[…] részlet vége a válaszból.