Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott munkahelyi étkeztetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kormányzati funkció

Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?
Részlet a válaszból: […]amelyeket a jogszabály vagy az irányító szerv döntésének megfelelően kötelező feladatként előír, alaptevékenységnek minősül. Ezek olyan tevékenységek, amelyek támogatásból is finanszírozhatók. Ezeket az adott szerv alapító okiratában szerepeltetni kell. Tehát pl. egy óvoda, iskola vagy szociális intézmény alapító okiratában szerepelni kell. Álláspontunk szerint önmagában a munkahelyi étkeztetés nem közfeladat, nem alapfeladat, ezért ezt az alapító okiratban nem fogják szerepeltetni.A szociális ellátást nyújtó költségvetési szerv a munkahelyi étkeztetését a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funk-ción számolja el, és erről a költségvetési szerv a Szervezeti és működési szabályzatában rendelkezik.A dolgozók részére történő kötelező munkahelyi étkeztetés viszont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4862
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében - a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszból: […]adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész.Az Szja-tv. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózási szabályok alkalmazásával ugyanazon időszakra munkahelyi (üzemi) étkeztetést és Erzsébet-utalványt is biztosítson a munkavállaló részére. Tehát abban az esetben, ha a munkavállaló kedvezményesen étkezett, és ezáltal munkahelyi étkeztetésben részesült, még nem zárja ki, hogy ugyanazon időszakra nézve 8 ezer forint/hó értékben (a jogviszony minden megkezdett hónapjára számítva) Erzsébet-utalványt is kapjon azonos közteherfizetés mellett. A személyijövedelem­adó-előírások alapján a kettőt nem kell összeszámítani, és egyszerre is adhatók. Amennyiben van, aki - ezen két juttatásból - csak Erzsébet-utalványt kap, más pedig azonfelül munkahelyi étkeztetésben is részesül, ez személyi jövedelemadó szempontból nem jelent problémát. Ezen juttatások az Szja-tv. 71. §-a alapján minősülnek béren kívüli juttatásnak, ehhez csak az ott leírt juttatási feltételeknek kell teljesülniük.Nem kell tehát mindenki részére egyformán adni, és az sem feltétel, hogy belső szabályzatban rögzítsék, hogy kiknek adják. Ezek ezen juttatások személyi jövedelemadó szempontból történő minősítését nem befolyásolják. Természetesen az sem kizárt, hogy azon személyek, akik már részesültek valamennyi munkahelyi étkeztetésben, az ennek megfelelő összeggel kevesebb Erzsébet-utalványt kapjanak, de az Szja-tv. ilyen feltételt nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3777

3. találat: Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal - mint munkáltató - (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
Részlet a válaszból: […]formájában juttatott jövedelem. Abban az esetben, ha a munkáltató telephelyén kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó munkahelyi étkezőhely van, akkor az étkeztetés megvalósulhat olyan formában, hogy a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető olyan utalványt bocsát ki, amely csak az említett étkezőhelyen, kizárólag a munkáltató munkavállalói használhatnak fel étkezés céljából. Ebben az esetben a konyhát "üzemeltető" és a polgármesteri hivatal közötti elszámolás feltételrendszerét kell kidolgozniuk. Praktikusnak látszik a saját "belső" utalvány formájában történő juttatás, hiszen az étkeztetést nyújtó által befogadott utalványok értékét (mellékletként csatolva az utalványt) havi utólagos leszámlázással adott havi melegétkeztetési szolgáltatásként el tudják számolni. Az elszámolás módját a felek maguk állapítják meg, az az eset is elképzelhető, hogy nem utalványt bocsátanak ki, hanem kialakítanak egy belső elszámolási rendszert a szolgáltató és a polgármesteri hivatal között a napi melegétkezés nyilvántartására, és a szolgáltató a menü árából pl. havi 22 munkanapot feltételezve (12 500/22 = 568 Ft) 568 forint megfizetését nem kéri a munkavállalóktól, a meg nem térített értéket pedig utólag leszámlázza a hivatal felé. Abban az esetben, ha a hivatal konyhájában nemcsak a munkavállalók étkeznek, hanem bárki igénybe veheti a szolgáltatást, a saját utalvány kibocsátásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3129