4 találat a megadott munkahelyi étkeztetés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyeta) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagyb) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagyc) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagyd) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagye) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereségmegosztásos módszer), vagyf) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható megazzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amelyeket a jogszabály vagy az irányító szerv döntésének megfelelően kötelező feladatként előír, alaptevékenységnek minősül. Ezek olyan tevékenységek, amelyek támogatásból is finanszírozhatók. Ezeket az adott szerv alapító okiratában szerepeltetni kell. Tehát pl. egy óvoda, iskola vagy szociális intézmény alapító okiratában szerepelni kell. Álláspontunk szerint önmagában a munkahelyi étkeztetés nem közfeladat, nem alapfeladat, ezért ezt az alapító okiratban nem fogják szerepeltetni.A szociális ellátást nyújtó költségvetési szerv a munkahelyi étkeztetését a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funk-ción számolja el, és erről a költségvetési szerv a Szervezeti és működési szabályzatában rendelkezik.A dolgozók részére történő kötelező munkahelyi étkeztetés viszont[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész.Az Szja-tv. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózási szabályok alkalmazásával ugyanazon időszakra munkahelyi (üzemi) étkeztetést és Erzsébet-utalványt is biztosítson a munkavállaló részére. Tehát abban az esetben, ha a munkavállaló kedvezményesen étkezett, és ezáltal munkahelyi étkeztetésben részesült, még nem zárja ki, hogy ugyanazon időszakra nézve 8 ezer forint/hó értékben (a jogviszony minden megkezdett hónapjára számítva) Erzsébet-utalványt is kapjon azonos közteherfizetés mellett. A személyijövedelem­adó-előírások alapján a kettőt nem kell összeszámítani, és egyszerre is adhatók. Amennyiben van, aki - ezen két juttatásból - csak Erzsébet-utalványt kap, más pedig azonfelül munkahelyi étkeztetésben is részesül, ez személyi jövedelemadó szempontból nem jelent problémát. Ezen juttatások az Szja-tv. 71. §-a alapján minősülnek béren kívüli juttatásnak, ehhez csak az ott leírt juttatási feltételeknek kell teljesülniük.Nem kell tehát mindenki részére egyformán adni, és az sem feltétel, hogy belső szabályzatban rögzítsék, hogy kiknek adják. Ezek ezen juttatások személyi jövedelemadó szempontból történő minősítését nem befolyásolják. Természetesen az sem kizárt, hogy azon személyek, akik már részesültek valamennyi munkahelyi étkeztetésben, az ennek megfelelő összeggel kevesebb Erzsébet-utalványt kapjanak, de az Szja-tv. ilyen feltételt nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]formájában juttatott jövedelem. Abban az esetben, ha a munkáltató telephelyén kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó munkahelyi étkezőhely van, akkor az étkeztetés megvalósulhat olyan formában, hogy a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető olyan utalványt bocsát ki, amely csak az említett étkezőhelyen, kizárólag a munkáltató munkavállalói használhatnak fel étkezés céljából. Ebben az esetben a konyhát "üzemeltető" és a polgármesteri hivatal közötti elszámolás feltételrendszerét kell kidolgozniuk. Praktikusnak látszik a saját "belső" utalvány formájában történő juttatás, hiszen az étkeztetést nyújtó által befogadott utalványok értékét (mellékletként csatolva az utalványt) havi utólagos leszámlázással adott havi melegétkeztetési szolgáltatásként el tudják számolni. Az elszámolás módját a felek maguk állapítják meg, az az eset is elképzelhető, hogy nem utalványt bocsátanak ki, hanem kialakítanak egy belső elszámolási rendszert a szolgáltató és a polgármesteri hivatal között a napi melegétkezés nyilvántartására, és a szolgáltató a menü árából pl. havi 22 munkanapot feltételezve (12 500/22 = 568 Ft) 568 forint megfizetését nem kéri a munkavállalóktól, a meg nem térített értéket pedig utólag leszámlázza a hivatal felé. Abban az esetben, ha a hivatal konyhájában nemcsak a munkavállalók étkeznek, hanem bárki igénybe veheti a szolgáltatást, a saját utalvány kibocsátásával[…] részlet vége a válaszból.