Óvodai főzőkonyha tevékenysége

Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kormányzati funkció

Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni a beszámolóban, míg a pénzügyi számvitelben azon szakfeladatok (tevékenységek) költségeit és eredményszemléletű bevételeit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Étkeztetési szolgáltatás adómértékének csökkenése 2018. január 1-jétől

Kérdés: Értesüléseink szerint 2018. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó adómérték 18 százalékról 5 százalékra csökken. Önkormányzatunk munkahelyi étkeztetés keretében biztosítja az étkezést az önkormányzatnál dolgozóknak. Erre is az 5 százalékos adómérték vonatkozik 2018. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jével az Áfa-tv 3. számú mellékletének 5 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásokat tartalmazó II. része egy új 3. ponttal egészül ki. Az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint ezen új 3. pont értelmében az étkezőhelyi vendéglátásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Napközi otthonos óvoda és konyha kisegítő dolgozóira vonatkozó végrehajtási rendelet

Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a napközi otthonos óvoda és konyha köznevelési intézménynek minősül, s mint ilyenre a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet előírásai terjednek ki. A konyhalányok tehát – meglévő végzettségüket figyelembe véve – az "A"-"C" fizetési osztályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Rovatrend

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet (nem intézményi keretek között), ahonnan biztosítjuk az óvodai, az iskolai ellátottak és a szociálisan rászoruló időskorúak étkeztetését. Emellett az önkormányzat és intézményei dolgozói is igénybe veszik az étkezést. A dolgozói étkeztetés kiadásainak és bevételeinek elszámolására csak a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkció szerepel a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben, amely kormányzati funkció csak a köznevelési intézményben foglalkoztatott dolgozók étkeztetésének elszámolására szolgál. A nem köznevelési intézményben dolgozó önkormányzati (pl.: takarítónő) és önkormányzati intézményi dolgozók (pl.: tanyagondnok, óvónő) munkahelyi étkeztetését hol és milyen kormányzati funkción számoljuk el? Az önkormányzati intézményben dolgozó étkezhet-e munkahelyi étkeztetés keretében az önkormányzat fenntartásában lévő konyhán alaptevékenység keretében? Az önkormányzattal jogviszonyban nem állók – ún. külső étkezők – étkeztetését milyen kormányzati funkción és szakfeladaton kell elszámolni? Ezen étkeztetés besorolható-e az alaptevékenységbe? Idetartoznak-e az általános iskolai köznevelési intézmény dolgozói? Ugyanis az általános iskolai pedagógusok munkáltatója a KLIK, és nem az önkormányzat, és itt nem valósul meg a munkahelyi étkeztetés. Az étkeztetésért a teljes önköltséget fizetik meg az igénybevevők, és az étkeztetésük nem haszonszerzés céljából történik.
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint, ha az önkormányzatnak van konyhája, tehát nem külön költségvetési szervként működik a konyha, és ez az önkormányzati konyha látja el az óvodát, iskolát és a szociálisan rászoruló időseket, akkor az adott intézményeknél (óvoda, iskola, szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszából: […] A munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül [az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvényi rendelkezés alapján a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Öpt.-re is figyelemmel, az Szja-tv. 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – többek között – ha a juttató munkáltató a munkavállalónak a következő juttatásokat nyújtja. A munkavállaló választása szerint– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Erzsébet-utalvány, munkahelyi melegétkeztetés és SZÉP kártyára utalt összeg egyidejű juttatása

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény a közalkalmazottak részére a munkahelyi melegétkeztetésen túlmenően a havi 8000 Ft-os Erzsébet-utalványt is kifizette. Az éves cafeteriakeret meghatározásakor a munkahelyi étkezést nem vették figyelembe. Mi a helyes eljárás? Az éves 150 000 Ft-os keretbe beletartozik a munkahelyi melegétkeztetés, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája mindösszesen?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló részére munkahelyi melegétkeztetés biztosítása, az Erzsébet-utalvány juttatása és a SZÉP kártya egyes alszámláira utalt összeg akkor minősül béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. alapján, ha a juttatás értéke nem haladja meg az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész, feltéve hogy az étkeztetés a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.
1
2
3
6