Találati lista:
11 Főzőkonyha dolgozóit megillető ágazati pótlék
Kérdés: Egy helyi önkormányzati költségvetési szerv alapfeladatként látja el Szoc-tv. 62-64. §-ai szerinti szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, valamint az idősek nappali ellátását. Az intézmény főzőkonyhája biztosítja továbbá az önkormányzat területén lévő nevelési-oktatási intézmények részére a gyermekétkeztetést, szün-idei étkezést, munkahelyi étkeztetést. A főzőkonyha dolgozóira alkalmazandó-e a 257/2000. Korm. rendelet? Ezen végrehajtási rendelet 15/A. §-ában meghatározott szociális ágazati összevont pótlék megilleti-e a főzőkonyha közalkalmazottait?
12 Szociális juttatás adózása
Kérdés: Egészségügyi intézmény szociális bizottsága arról döntött, hogy a rászorult dolgozók pihenését támogatja. Az így meghatározott összeget a dolgozók SZÉP-kártya formájában kapják meg. Tekinthető-e a SZÉP-kártyára utalt összeg béren kívüli juttatásnak ?
13 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
14 Bentlakásos intézmény működése – munkahelyi étkezésből származó jövedelem áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?
15 Óvodai főzőkonyha tevékenysége
Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.
16 Kormányzati funkció
Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?
17 Étkeztetési szolgáltatás adómértékének csökkenése 2018. január 1-jétől
Kérdés: Értesüléseink szerint 2018. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó adómérték 18 százalékról 5 százalékra csökken. Önkormányzatunk munkahelyi étkeztetés keretében biztosítja az étkezést az önkormányzatnál dolgozóknak. Erre is az 5 százalékos adómérték vonatkozik 2018. január 1-jétől?
18 Napközi otthonos óvoda és konyha kisegítő dolgozóira vonatkozó végrehajtási rendelet
Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?
19 Rovatrend
Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet (nem intézményi keretek között), ahonnan biztosítjuk az óvodai, az iskolai ellátottak és a szociálisan rászoruló időskorúak étkeztetését. Emellett az önkormányzat és intézményei dolgozói is igénybe veszik az étkezést. A dolgozói étkeztetés kiadásainak és bevételeinek elszámolására csak a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkció szerepel a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben, amely kormányzati funkció csak a köznevelési intézményben foglalkoztatott dolgozók étkeztetésének elszámolására szolgál. A nem köznevelési intézményben dolgozó önkormányzati (pl.: takarítónő) és önkormányzati intézményi dolgozók (pl.: tanyagondnok, óvónő) munkahelyi étkeztetését hol és milyen kormányzati funkción számoljuk el? Az önkormányzati intézményben dolgozó étkezhet-e munkahelyi étkeztetés keretében az önkormányzat fenntartásában lévő konyhán alaptevékenység keretében? Az önkormányzattal jogviszonyban nem állók – ún. külső étkezők – étkeztetését milyen kormányzati funkción és szakfeladaton kell elszámolni? Ezen étkeztetés besorolható-e az alaptevékenységbe? Idetartoznak-e az általános iskolai köznevelési intézmény dolgozói? Ugyanis az általános iskolai pedagógusok munkáltatója a KLIK, és nem az önkormányzat, és itt nem valósul meg a munkahelyi étkeztetés. Az étkeztetésért a teljes önköltséget fizetik meg az igénybevevők, és az étkeztetésük nem haszonszerzés céljából történik.
20 Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése
Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
