Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

37 találat a megadott munkakör tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vezető beosztású köztisztviselő

Kérdés: A köztisztviselő, aki korlátolt felelősségű társaságban tulajdonosként van jelen, kaphat-e munkabért a kft.-nél fennálló jogviszonyban, ha polgármesteri hivatalban vezetői munkakört tölt be? A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő végezhet-e egyéni vállalkozói tevékenységet, gazdasági társaságban lehet-e tulajdonos?
Részlet a válaszból: […]köztestületi többségi tulajdonban, vagy állami közalapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.Ugyanakkor a vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapjána) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,d) elláthat edzői, versenybírói játékvezetői tevékenységet,e) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,f) lehet állami alapító vagy az általa[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5336

2. találat: Óvodai dolgozók foglalkozás- egészségügyi vizsgálata

Kérdés: Az óvodapedagódusoknak, illetve a segítőknek milyen kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni? Milyen pluszvizsgálatokra kell menni a konyhán dolgozóknak? Ezeket a vizsgálatokat köteles a munkavállaló kifizetni? Vagy mivel munkaalkalmassági vizsgálatok, ezeket a munkáltató köteles fizetni?
Részlet a válaszból: […]megjelölésére,c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik a vizsgálat.Mindhárom lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A rendelet rögzíti, hogy ezen alkalmassági vizsgálatokon mikor, milyen gyakorisággal kell részt venni.A munkaköri, szakmai alkalmasság azt mutatja, hogy az adott munkakörből, tevékenységből eredő megterhelés nem veszélyezteti-e a munkavállaló egészségét. Ez minden munkavállalóra irányadó, óvodapedagógusra, kisegítő dolgozóra, konyhai dolgozóra, a munkakörére elkészített kockázatbecslés alapján (rendelet 14. sz. melléklet).A személyi higiénés alkalmasság annak megállapítására irányul, hogy a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén a munkavállaló személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét. Ezen munkaköröket a rendelet 1. számú melléklete rögzíti. A napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatásnál, óvodákban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör idetartozik. Az ezen munkakörökben foglalkoztatottaknak kötelezően vállalniuk kell, hogy az alkalmassági vizsgálatot végző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5321
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Szociális gondozó besorolása I.

Kérdés: Szociális intézményben gondozó munkakörben foglalkoztatott személy az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
- általános iskolai végzettséggel,
- szakmunkás-bizonyítvány élelmiszer-eladó végzettséggel (1993),
- szociális gondozó és ápoló szakképesítés - OKJ 3476201 (2018. 04. 10.).
A gondozó munkakör B-E-ig sorolható be. Kérdésem lenne, hogy ezen végzettségek alapján melyik fizetési osztályba sorolandó a közalkalmazott?
Részlet a válaszból: […]végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör "B" fizetési osztályba sorolandó. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5103
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Élelmezésvezető és szakács besorolása

Kérdés: Az óvoda alapító okiratában jelölt, és ott üzemelő konyha esetében hogyan kell megállapítani a szakács és az élelmezésvezető besorolását, tekintettel arra, hogy a Vhr. 2. számú melléklete ezeket a munkaköröket nem tartalmazza?
Részlet a válaszból: […]ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.(4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.(5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat.(6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat.(7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat."A Vhr. által nem nevesített munkaköröket a hivatkozott 31. § (2)-(7) bekezdéseinek alkalmazásával kell besorolni valamely egyéb munkakörbe. A szakácsot mint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4935
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Munkavállalók képzésének adózása I.

Kérdés: Új pénzügyes kolléganőnknek előírtuk a középfokú pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzését, amely kell a munkakör betöltéséhez. Ez OKJ-s képzés, szerintünk iskolarendszeren kívüli képzés, mert nem áll a tanuló tanulói-hallgatói jogviszonyban az oktatást végző céggel. Ennek a képzési költségnek a biztosítása a munkavállaló részére (amelyet a hivatal fizet meg az oktatást végző cégnek a hivatal nevére kiállított számla alapján) az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek vagy jövedelemnek a munkavállaló részére? (2019-ről van szó.) Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása). Abban az esetben sem keletkezik bevétel, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alkalmazásának az a feltétele, hogy a képzés a munkavállaló munkaköréhez szükséges legyen, és ne minősüljön iskolarendszerű képzésnek, valamint a munkáltató nevére szóljon a számla. Ha ezek közül bármelyik nem valósul meg, nem lehet adózás nélkül elszámolni a képzési költséget.Az OKJ-s képzések között előfordul iskolarendszerű is. Ha a képzőintézmény hallgatója szerződést kötött a magánszeméllyel, akkor iskolarendszerűnek kell tekinteni a képzést.A fogalmakat az Szja-tv. 3. §-a határozza meg. E szerint iskolarendszerű az olyan képzés, amelynek résztvevői a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4889
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Terápiás munkatárs besorolása

Kérdés: Szociális intézményünkben dolgozókra az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó képesítési előírásokat. Terápiás munkatárs esetében a felsorolást kezdi a főiskolai végzettségekkel, azonban a felsorolás végén már találhatók olyan végzettségek, amelyek középfokúak, illetve OKJ 54 és OKJ 55 végzettségek. Ezekbe a munkakörökbe beletartoznak a gerontoló-giai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, szociális asszisztens és a pszichiátriai gondozó. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó fizetési osztályokat. Terápiás munkatárshoz az F, G, H, I, J fizetési osztály van meghatározva. A 257/2000. Korm. rendelet alapján legalább F fizetési osztályba kell besorolni, az 1/2000. SzCsM rendelet alapján azonban főiskolai végzettségnél alacsonyabb iskolai végzettséggel is betölthető a munkakör? Ha valaki nem rendelkezik az előírt képesítési követelménnyel, de nem találunk megfelelő végzettséggel rendelkezőt, hogyan sorolható be?
Részlet a válaszból: […]fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez nem kötött munkakör.Az első esetben "F"-"J" fizetési osztályba sorolható be a közalkalmazott a meglévő iskolai végzettségei, szakképzettségei alapján, figyelemmel egyrészt a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdésére, másrészt az 1/2000. SzCsM rendelet előírásaira is, míg a második esetben "C"-"E" fizetési osztályokba.Az SzCsM rendelet a két csoporthoz tartozó képesítési követelményeket ugyan nem jelöli meg külön-külön, de amennyiben valaki nem rendelkezik legalább főiskolai végzettséggel, hanem csak valamely, az SzCsM rendelet szerinti középfokú képesítéssel, a kormányrendelet 2. pontja irányadó rá, tehát a "C"-"E" fizetési osztályokba sorolás.A képesítési előírások alóli felmentésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4814
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Munkáltatói felmondás munkavégzési hely megváltozásával összefüggésben

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére - ha van a költségvetési szervnél - más, hasonló munkakört?
Részlet a válaszból: […]módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ezekben a helyzetekben a munkáltató és a munkavállaló érdeke feszül egymásnak, s véleményünk szerint a munkáltató akkor jár el jogszerűen, ha minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne okozzon aránytalan sérelmet a munkavállalónak. Amennyiben a tevékenységellátás másik telephelyre történő áttétele nem kerülhető el, meg kell vizsgálni, hogy a közalkalmazottra nézve hogyan csökkenthető a hátrány, például akár más, megfelelő munkakör felajánlásával. Ugyanakkor azt a bíróság sem vizsgálhatja, hogy egy tevékenység egyik telephelyről másik telephelyre történő áttétele gazdaságilag valóban racionális-e.A felmentési korlát - akár a Kjt. 32. §-a szerinti korlátokat nézzük, akár egy kollektív szerződésben meghatározott további speciális korlátozást - azt jelenti, hogy az összes körülményt mérlegelve kell eljárni, és a munkáltatónak minden lehetséges intézkedést meg kell tenni. Így a kiválasztás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4804
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Falugondnok: minimálbér vagy garantált bérminimum

Kérdés: Gimnáziumi érettségivel rendelkező falu-gondnokot "C" fizetési osztályba sorolták. Elvégezte a munkakör betöltéséhez szükséges tanfolyamot, erről tanúsítványt állított ki a szervező. E képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, de álláspontunk szerint nem minősül szakképzésnek (nem OKJ-s képzés). A vonatkozó kormányrendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult. Fenti végzettségű falugondnok jogosult-e a garantált bérminimumra?
Részlet a válaszból: […]meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A falugondnok esetében tehát legfeljebb az "E" fizetési osztályra előírt végzettség, szakképzettség vehető figyelembe.A kérdésben szereplő falugondnok érettségi végzettséggel rendelkezik, ami "C" fizetési osztályba történő besorolást tesz lehetővé.A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdését figyelembe véve, nem érinti a besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen túl egyéb más képesítés is szükséges. Amennyiben tehát a falugondnok munkakör betöltéséhez előírt tanfolyam nem ad végzettséget, szakképzettséget (nincs OKJ-száma, csak egy tanfolyam jellegű képzésről van szó), akkor az a besorolást nem befolyásolja.Ahogyan az a kérdésben is szerepel, garantált bérminimumra a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4732

9. találat: Közalkalmazott besorolása - középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as - az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított - igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
Részlet a válaszból: […]említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Az érintett érettségivel nem rendelkezik, azonban az Nktv. 9. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy a középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte, és sikeres komplex szakmai vizsgát tett. Az érintett közalkalmazottat tehát "C" fizetési osztályba kell besorolni.Szintén "C" fizetési osztályba sorolásra jogosít, ha a közalkalmazott rendelkezik egy alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel és egy erre épülő további szakképesítéssel. Továbbá a Kjt. 61. §-ának (3a) bekezdése kimondja, hogy azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4629

10. találat: Rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűsége

Kérdés: Hatórás részmunkaidőre vagyok kinevezve, de 2016 novembere óta 8 órában dolgozom. Ezt úgy oldják meg, hogy mindig 2 óra túl--órának minősül. Hiába dolgoztatnak velem 8 órát, cafeteriát 6 órás munkára fizetnek.
Részlet a válaszból: […]kötelezzenek.Rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felüli, a készenlétben elrendelt munkavégzés, továbbá az ügyelet teljes időtartama.A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy tilos rendkívüli munkavégzést elrendelni a munkavállaló részére:- a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig,- gyermeket egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermek hároméves koráig,- egészségkárosító kockázat fennállásakor,- fiatal munkavállaló számára,- akkor, ha a munkavégzés meghaladná a törvényes mértékeket, azaz a rendes és a munkaidő-be-osztástól eltérő rendkívüli munkavégzés időtartama a napi 12 órát, a rendes munkaidő, valamint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés és az ügyelet tartama a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a keret átlagában),- a rendkívüli munkavégzés az éves 250, kollektív szerződéssel 300 órát meghaladná (ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre).További korlátot jelent a napi pihenőidő és a pihe-nő-napok törvényi szabályoknak megfelelő biztosítása is. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy (bizonyos munkarendeknél nyolc) óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Főszabályként heti két pihenőnap (illetve legalább heti 48 óra vagy bizonyos feltételekkel heti 40 óra, melybe egy egész naptári napnak bele kell esni, de a keret átlagában legalább 48 óra pihenőidő) jár a munkavállaló részére.Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő két esetben rendelhető el:- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében,- a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára.A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára -?gyermeke hároméves korától négyéves koráig?- rendkívüli munkaidő (vagy készenlét) - kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár stb. esetén - csak hozzájárulásával rendelhető el.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4601
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 37 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést