Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott munkáltatói juttatások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Lakáscélúhitel-törlesztés munkáltatói támogatásának összeghatára

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a köztisztviselők az éves cafateriakeret (max. bruttó 200 000 Ft) felhasználásakor kérhetik-e a lakáshitel törlesztésére történő felhasználást?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatottnak éves szinten az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások bruttó (közterheket is magában foglaló) együttes összege 2016-ban nem haladhatja meg a 200 000 forintot. Ennek megfelelően tehát a költségvetési törvény szerinti bruttó 200 000 forintos korlát alá tartozó juttatások körébe sem tartozik bele a lakáscélú munkáltatói támogatás. Ugyanakkor a munkáltató e juttatást is beépítheti a cafeteria-rendszerbe, adhatja annak keretében, és úgy is rendelkezhet, hogy ez is beszámít az éves 200 000 forintos bruttó keretbe (pl. éves szinten bruttó 100 000 forint értékben választ a köztisztviselő SZÉP kártya-juttatást, melynek a nettó értéke 74 343 Ft, a közteher 25 656 Ft, 100 000 forint értékben pedig lakáscélú hiteltörlesztéshez támogatást, melynek a nettó értéke megegyezik a bruttó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4164

2. találat: Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés

Kérdés: Intézetünk dolgozói részére 7000 Ft önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást ad. Most kerül intézetünkben bevezetésre a cafeteria-rendszer, amelyben további önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is választhatnak a munkavállalók. Kérdésünk, hogy erre lehetőséget biztosít-e a személyijövedelemadó-törvény, és ha igen, akkor milyen adókötelezettség terheli a juttatást?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjpénztár(ak)ba fizet, ha a befizetett összeg nem haladja meg, és/vagy önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladóan fizetett összeget. Az említett mértéket meghaladó befizetés a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelmének minősül. Intézetükben a most bevezetett cafeteria-rendszerrel lehetőséget kívánnak biztosítani a munkavállalók részére további önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre. Mivel az Önök esetében a munkavállalók részére egységesen utalt 7000 Ft összegű munkáltatói hozzájárulás nem meríti ki a törvényben biztosított keretet, ezért nincs akadálya annak, hogy a cafeteria-rendszerben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1680
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Sportpálya gondnokának díjazása

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő sportpályán belül van egy szolgálati lakás, amely szolgálati lakást a benne lakó fiatalember ingyenesen használja, ezért "cserébe" gondozza a pálya környezetét, mezeket mos, térítés nélkül. Lehet-e egy önkormányzati vagyontárgyat ingyenesen bérbe adni? Képződik-e jövedelme a gondnoknak, amely esetleg személyijövedelemadó-alapot képezne?
Részlet a válaszból: […]tényállás alapján nem mondható az, hogy a munkáját térítés nélkül végzi a magánszemély, és az sem, hogy az önkormányzat ingyenesen adta használatba a lakást. Ilyen esetben meg kell állapítani a kérdéses lakás bérleti díjának a szokásos piaci értékét, azaz meg kell határozni azt az összeget, amelyért a lakás egyébként bérbe adható lenne. Amennyiben az önkormányzati lakások bérleti díját rendeletben szabályozták, akkor azt kell alapul venni. Az előzőek szerint meghatározott összeget egyfelől úgy kell elszámolni, mint a magánszemély tevékenységéért "fizetett" ellenértéket. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzatnak önálló tevékenységből származó bevételről kell igazolást adnia, és a megbízási díjakra vonatkozó szabályok szerint kell az adót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1483
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszból: […]ráterhelték T 41231 - K 194141 - ha a dolgozóra a kezelési költséget még nem terhelték rá T 4122 - K 365 = a dolgozóra ráterhelt késedelmi kamat T 194141 - K 41231 az elkülönített Lakásépítési bankszámláról pénzeszköz visszafizetése - visszautalás T 4122 - K 365 - jóváírás T 3521 - K 194541 vagy 9162 KTK: 540 = a dolgozói törlesztő részleteket az ismételt kölcsönfolyósítás előtt - 1997. évtől - könyvilegesen vissza kell vezetni a költségvetési elszámolási körbe, és ismételten könyvilegesen kiadásba kell helyezni. Könyvelési tételek: T 499 - K 194541 visszavezetés T 1999 - K 992, 995 T 194441 - K 499 ismételt kihelyezés T 7. telj. - K 1999 A kincstári elszámolásnál a könyvileges tételeket önálló átutalási kiegészítő szelvényen is be kell jelenteni. A 194141. Dolgozóknak adott kölcsönök állománya főkönyvi számlán év végén kimutatott állományt a mérlegkészítésnél meg kell bontani következő évi és további évek törlesztő részleteire. Az éves mérlegben a következő évben esedékes tartozásokat a 28. Követelések mérlegsoron kell kimutatni. A mérlegben történő bemutatáshoz nem kell a 19. és a 28. főkönyvi számlák között az átkönyvelést végrehajtani. A mérlegvalódiság érdekében a 194141. főkönyvi számla év végi egyenlegének és a hitelintézet által megküldött IV. negyedévi adóslistában kimutatott decemberi 31-ei állapot szerinti kölcsönállomány összegének meg kell egyezni. Azoknál a költségvetési szerveknél, ahol a lakásépítési számlát az OTP Bank Rt. kezeli és tartja nyilván, a tárgynegyedévben befolyt törlesztő részletek bankszámlán történő jóváírása - a bankszámlaszerződésben foglaltaknak megfelelően - negyedévente egyszer, a tárgynegyedévet követő időszaki teljesítési dátummal történik. Ebből adódóan év végéig pénzforgalmilag csak a harmadik negyedévi törlesztő részletek realizálódnak a 365. főkönyvi számlán, a negyedik negyedévi törlesztő részletek jóváírását, valamint az év végén felszámított kezelési költség terhelését a tárgyévet követő év első negyedévében számolják el pénzforgalmilag a lakásépítési számlán. A költségvetési szervek a munkáltatói kölcsönök állományváltozását a 365. számla forgalmának rögzítésével egyidejűleg az OTP Bank Rt. által megküldött bankszámlakivonat teljesítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1409

5. találat: Önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2006. január 1-jétől az adómentesen adható béren kívüli juttatás 400 ezer forintos értékhatárába be kell-e számítani az önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]adómentesen adható béren kívüli juttatások 400 ezer forintos értékhatárába. A 71. § hatálya alá tartozó juttatások körébe az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegéből csak az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és az önkéntes
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1403

6. találat: Adómentes munkáltatói juttatások

Kérdés: Az adómentes juttatásokkal kapcsolatban kérdezem, hogy a 400 ezer forintig biztosított adómentes juttatás körébe tartozik-e a koncertjegy, sportrendezvény belépője, számítógép-vásárlás a dolgozónak? Hogyan történik az elszámolása e juttatásnak?
Részlet a válaszból: […]számítógép-juttatás szokásos piaci értéke is. Nem tartozik azonban ebbe a körbe a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott (az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.7. pontjában meghatározott) adómentes juttatás értéke. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja szerinti adómentesség pedig csak a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXI. törvény és a művelődési és közoktatási miniszter feladatáról, hatásköréről és hatósági jogköréről szóló 47/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján meghatározott intézmények művelődési szolgáltatásaira alkalmazható. Amennyiben tehát az említett koncertjegy állami vagy önkormányzati költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1381

7. találat: Munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos könyvelési tételek

Kérdés: OTP-lakásalapszámla könyvelése: átutalás az OTP-hez, az OTP kamatjóváírása és kezelési költségének könyvelése, zárolás, a dolgozónak kiutalás, a dolgozó havi befizetései, esetleges késedelmi kamatok könyvelése. Kérem a 412... Tőkeváltozások számla pontos megjelölését is.
Részlet a válaszból: […]osztályozás szerint, a Kincstár értesítése alapján. T 7 - K 1999 A visszatérítendő támogatás átutalásának könyvelése funkcionális osztályozás szerint. T 365 - K 4122 Az OTP-számlán jóváírt támogatás összegének könyvelése az OTP értesítése alapján. T 194141 - K 365 A dolgozó részére folyósított kölcsön könyvelése. T 365 - K 4122 Az OTP által, a számla egyenlege után fizetett kamat átutalása az előirányzat-felhasználási keretszámlára. T 3521 - K91621 Az előző tétel szerint átutalt kamat jóváírása az előirányzat-felhasználási keretszámlán. Könyvelés közgazdasági osztályozás szerint. T 999 - K 992 A kamat jóváírásának könyvelése funkcionális osztályozás szerint. T 365 - K 4122 A dolgozó által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 954
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegét kell-e szerepeltetni az éves jövedelemigazoláson és a munkáltatói elszámoláson, és ha igen, akkor melyik sorban?
Részlet a válaszból: […]ilyen hozzájárulást a munkavállalói javára, akkor ez a bevételnek nem számító összeg az adott havi minimálbér 130 százalékával lehet azonos. Értelemszerűen az után az összeg után, amit nem kell bevételként figyelembe venni, adót sem kell fizetni. Ezeket a "mentes" összegeket nem kell feltüntetni sem az év végi "M 30-as" jövedelemigazoláson, sem pedig az "M 29-es" munkáltatói elszámoláson. Amennyiben viszont az előzőekben említett értékhatár(oka)t meghaladóan kap munkáltatói hozzájárulást a dolgozó, akkor a felettes összeg munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles. Ennek megfelelően a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is az éves jövedelemigazolás, illetve a munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 952

9. találat: Kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás adózása

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak számít a kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelem. Kérdésem az, hogy a törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a munkavállaló fitnesz- vagy uszodabérletről hoz számlát, és a munkáltató megtéríti azt, vagy az ilyen juttatás a munkavállaló progresszíven adózó, összevonandó jövedelmét képezi?
Részlet a válaszból: […]természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemély részére sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve a kizárólag ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is) révén juttatott bevétel, függetlenül attól, hogy azt nem minden munkavállaló azonos feltételekkel és módon kapja, vagy nem kollektív szerződés rendelkezik arról. Nem kizárt az sem, hogy az uszodabérlet, uszodajegy megvásárlására a munkáltató pénzt ad, és a számlát a magánszemély nevére állítják ki. Ez utóbbi esetben azonban nem az előzőekben leírt természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem a magánszemélynek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 850

10. találat: A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszból: […]megszerzése, b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, d) a víz-, a csatorna- vagy gázhálózatközmű bevezetése, kiépítése, fürdőszoba létesítése, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, az épület külső hőszigetelése és a külső nyílászárók energiamegtakarítást eredményező cseréje, ha a lakás komfortfokozatának növelését is eredményezi. Tekintettel arra, hogy a nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a feltételeknek nem felel meg (a komfortfokozat növelését, bővítést nem eredményező felújítás nem minősül lakáscélú felhasználásnak), a vissza nem térítendő támogatás a köztisztviselő munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül. A kedvezményes kamatozású vagy a kamatmentes lakáscélú hitel esetén a munkáltatónak nem kell a kamatkülönbözet utáni 44 százalékos személyi jövedelemadót megfizetnie akkor, ha a hitelt a munkáltató pénzintézeten keresztül nyújtja a dolgozó olyan lakásának építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, amelyik nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti méltányolható lakásigény mértékét. A rendelkezés alkalmazásában a lakás korszerűsítése alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat-növelés értendő. Tekintettel arra, hogy ezek között a célok között a felújítás nem szerepel, a munkáltató által nyújtott kedvezményes kamatozású, illetőleg a kamatmentes hitel esetén a munkáltatónak a kamatkülönbözet utáni 44 százalékos személyi jövedelemadót az Szja-tv. 72. §-a alapján meg kell fizetnie. Lakhatási támogatás A lakhatási támogatás a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, mivel az ilyen vissza nem térítendő támogatás adómentességéről a törvény nem rendelkezik. Abban az esetben, ha pl. a bérleti díjat a munkáltató a nevére szóló számla alapján közvetlenül fizeti meg a bérbeadónak, akkor a dolgozó az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásban részesül, ami után a 44 százalékos személyi jövedelemadót a munkáltatónak kell megfizetnie. Családalapítási támogatás A családalapítási támogatás a lakhatási támogatással azonosan a köztisztviselő (munkavállaló) munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, mivel az ilyen célú támogatás adómentességéről sem rendelkezik az Szja-tv. 1. számú melléklete. Üdülési hozzájárulás Az üdülési hozzájárulás mértékéről a Ktv. 49/H §-a rendelkezik. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 209