Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?
Részlet a válaszából: […] ...a fórum nem alkalmas arra, hogy teljes mélységébenelemezzük és áttekintsük a munkaügyi kapcsolatok rendszerét és ezen belül aszakszervezetek, valamint a közalkalmazotti tanács működésének jellemzőit.Csupán működésük legsarkalatosabb pontjait érintjük.A Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Munkaruházat

Kérdés: Hogyan jár a munkaruha annak a pedagógusnak, aki jelenleg megbízott közművelődési egységvezető, emellett heti 5 tanórában, túlórában tanít is? A kollektív szerződés szerint a munkaruha kihordási ideje teljes munkaidős dolgozó esetében 12 hónap. Mi a helyzet a nyári 2 hónap szabadság, illetve a 30 napnál hosszabb betegség vagy egyéb távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] ...légi közlekedés, közúti közlekedés területen foglalkoztatottakra vonatkozóan a 24/1992. KHVM rendelet; a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottra vonatkozóan az 1/1993. MüM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Közalkalmazott illetménynövekedése

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom, most végeztem el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Regisztráltatni szeretném magam, a munkáltatóm a besoroláshoz megtette a lépéseket. Ha az igazolványt megkapom a regisztrálásról, jár-e nekem illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelet melléklete tartalmazza az illetménynövekedésre jogosító szak-, illetve szakmai képesítéseket.Az 1/1993. MüM rendelet alapján a munkaügyi ágazatban a kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Bizonylatolás rendje

Kérdés: Az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményként hozta létre a Városi Kincstárat. Az alapító okirat szerint a kincstár a hozzá tartozó 10 önálló jogi személyiségű, önálló adószámmal rendelkező, részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági szervezeteként végzi a mellérendelt intézmények számviteli, munkaügyi, karbantartási, beruházáslebonyolítási feladatait. A kincstár alapító okirata alapján gazdasági tevékenységet nem végezhet, bevétele kizárólag intézményfinanszírozásból származik. A kincstár köteles-e számlát kibocsátani a mellérendelt intézményeknek végzett karbantartási munkálatokról?
Részlet a válaszából: […] ...Ön azt írja, hogy a kincstár bevétele kizárólag intézményfinanszírozásból származik, arra következtetünk, hogy a számviteli, munkaügyi, karbantartási, beruházáslebonyolítási és egyéb szolgáltatásokat a kincstár ellenérték nélkül végzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Késedelmes munkabér-kifizetéshez kapcsolódó kamat adózása

Kérdés: A Munkaügyi Bíróság jogerős határozata alapján 20 százalékos késedelmi kamattal fizettünk ki munkabért. A késedelmi kamat összege után az adóelőleg levonásakor teljesítenünk kell-e valamely speciális adóelőleg-levonási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...Munkaügyi Bíróság által megítélt munkabér késedelmes kifizetéséhez kapcsolódó kamat az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés rendelkezése alapján adóköteles jövedelemnek számít.A hivatkozott szakasz akként rendelkezik, hogy a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...történő kötelezettségrendezés az egyszerűsített eljárást szolgálja, ezért a hivatkozott törvény rendelkezései alapján a munkaügyi központ által kiállítandó igazoláson nem kell külön feltüntetni a megfizetett százalékos nyugdíjjárulék összegét sem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Közalkalmazott besorolása

Kérdés: Gyermekvédelmi intézmény vagyunk. Munkaügyi problémát jelent nekünk a szakképesítések értelmezése a besorolás szempontjából, illetve az, hogy a Kjt. szerinti "D" vagy "E" fizetési osztályba soroljuk-e őket. Pl.: 54 1499 01 gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés; 52 1499 01 gyermek- és ifjúsági felügyelő. A Kjt. azt írja, hogy "E" kategóriába kell sorolni a gyermekvédelmi intézményeknél a gyermekfelügyelőt. Jól gondolkodunk-e, ha azt a közalkalmazottat, aki 52 1499 01 számú, gyermekfelügyelői szakképesítést megszerezte még 2000. évben, most átsoroljuk "E" kategóriába?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontatlan, ugyanis a Kjt. nem tartalmaz olyan meghatározást, hogy "E" kategóriába kell sorolni a gyermekfelügyelő munkakört betöltő személyt. A Kjt., mint a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó keretjogszabály, csupán azt határozza meg, hogy az egyes fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Mik a köztisztviselővel köthető tanulmányi szerződés kritériumai, feltételei, követelményei?
Részlet a válaszából: […] ...melyre a munkavállaló teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét.A munkáltató szerződésszegése esetén a munkavállaló munkaügyi jogvitát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Felnőttképzési díj adókedvezménye

Kérdés: Az Szja-tv. 36/A § (1) bek. szerint az Fk-tv. alapján, a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj 30%-ával csökkenthető az összevont adóalap adója. Intézményünk, a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást és vizsgáztatást végez. A képzésben részt vevők tanfolyami díjának 90%-át a munkaügyi központok finanszírozzák. A fennmaradó 10%-ot a hallgatók fizetik. A hallgatók által befizetett 10%-os önrészre érvényesíthető-e az adójóváírás?
Részlet a válaszából: […] A felnőttképzési díj kedvezményét abban az esetben veheti igénybe a kérdéses magánszemély, ha az Szja-tv. 36/A § (1) bekezdésében előírt – a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges – valamennyi feltétel teljesül. Így, ha az oktatási intézményt az Fk-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Besorolás képesítés szerint

Kérdés: Gyengénlátók Általános Iskolája Diákotthona és Pedagógiai Szakszolgálataként országos beiskolázású körzeti intézmény vagyunk. Munkaügyi problémát jelent nekünk a szakképesítések értelmezése a besorolás szempontjából. A szakképesítést indító iskolák által kiadott okleveleken nem szerepel, hogy az elvégzett tanfolyam közép-, illetve felsőfokú végzettséget ad-e. Nem tudjuk eldönteni, hogy a munkavállalót a Kjt. szerinti D vagy E fizetési osztályba soroljuk. 3 konkrét példa: 54 5012 02 "Csecsemőápoló", 54 1499 01 "Gyógypedagógiai asszisztens", 52 6601 01 "Élelmezésvezető". Hol és milyen támpontot találhatunk a szabályos besoroláshoz?
Részlet a válaszából: […] Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. MüM rendelet tételesen meghatározza a képzések besorolásának rendjét. Továbbá a szakképző intézmények a rendelet mellékletében meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell hogy kialakítsák tantervüket vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
9
10
11