100 talált cikk a munkaügy kifejezésre

Kérdés:

Munkaügyi iratok, dokumentumok tárolásának helyére, körülményeire milyen jogszabályok vonatkoznak? Helyesen járnánk el, ha nem páncélszekrényben, de zárható szekrényben tárolnánk a munkaügyi dokumentumokat?

Kérdés:

Köztisztviselő kolléganőnk az év végén nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján továbbfoglalkoztatnánk. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, banki ügyeket intéz, illetve kezeli a munkaügyes programot.

Kérdés: A 25 éves munkaviszonyom után nem kaptam meg a jubileumi jutalmat, 2023-ban lesz 40 éves a munkaviszonyom.
1983. 08. 01. – 2007. 03. 31-ig a Nemzeti Bankban dolgoztam;
2007. 04. 01. – 2007. 05. 07-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2007. 05. 08. – 2008. 01. 04-ig a Magyar Postánál dolgoztam;
2008. 01. 05. – 2008. 02. 05-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 02. 06. – 2008. 04. 30-ig takarékszövetkezetnél dolgoztam;
2008. 05. 06. – 2008. 08. 31-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 09. 01-től a mai napig a Magyar Államkincstárnál dolgozom egy községi polgármesteri hivatalban.
A Kttv. – egyéb juttatások – 150. §-ának (3) bekezdése szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek alapján kérdezem, hogy jogosult vagyok-e a jubileumi juttatásokra?

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató intézetnél a foglalkoztatottak egészségügyi szolgálati jogviszonyban vannak kinevezve. A szolgáltatónál a nem egészségügyi szakdolgozók (pl. üzemeltetés) a szabadság megítélése szempontjából viszont a Munka Törvénykönyve alá tartoznak. A nem egészségügyi szakdolgozó (egészségügyben dolgozó) nyugdíjas lesz, és – szakember hiányában – visszafoglalkoztatni szeretnénk, egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A jogszabályoknak megfelelően járunk-e el ebben az esetben, vagy megbízási szerződéssel alkalmazzuk? Ebben az esetben aláírási joggal rendelkezhet-e, vagy a legjobb megoldás, ha vállalkozási szerződés keretében alkalmaznánk?

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?

Kérdés: Egy köztisztviselő az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. – 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. – 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. – 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. – 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?

Kérdés: A köztisztviselők esetében milyen jogszabályi előírás van érvényben a jelenléti ív vezetésére vonatkozóan? Muszáj azt papíralapon vezetni, és naponta aláírni a munka kezdésekor és a befejezésekor? Vagy esetleg van lehetőség azt egy Word- vagy Excel-formátumban a számítógépen vezetni, a hónap végén kinyomtatni, és akkor a dolgozó és a munkahelyi vezető által aláíratni? Egy esetleges munkaügyi hatóság által végzett ellenőrzéskor mik az erre vonatkozó elvárások?

Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőnk jogviszonya intézményünkben 2019 januárjában kezdődött. Feladatát kezdetben középfokú végzettséggel látta el, és mivel közalkalmazotti jogviszonnyal addig nem rendelkezett, E/1 kategóriába került besorolásra. Dolgozónk 2020 júliusában megszerezte diplomáját, ezáltal pedagógusi besorolásba került. Az Ép. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel rendelkezett korábbról más munkáltatótól szerzett, több mint 6 év munkaviszonnyal, Pedagógus I. fokozatba kerülhetne besorolásra. A Kjt. alapján a pedagógusok fizetési fokozatának megállapításakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (a törvény felsorolja, mi tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak). Ped. I. kategóriába a legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó kerülhet a pedagógus-bértábla alapján. Jelölt dolgozónk közalkalmazotti jogviszonnyal korábban nem, intézményünkben is csupán 1 év 8 hónapja rendelkezik, így ennek alapján nem tudjuk Ped. I. kategória alá besorolni. Kérnénk szíves segítségüket a dolgozó besorolásával kapcsolatban.