105 cikk rendezése:
41. cikk / 105 Funkciókód
Kérdés: Egy GESZ, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv több köznevelési intézmény működését látja el, továbbá biztosítja az irányító szerv által a GESZ-hez rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági, karbantartási, munkaügyi feladatait. A GESZ és az irányító szerv között munkamegosztási megállapodás jött létre. Milyen funkciókódon történik a működtetett intézményekben, általános iskolában, gimnáziumban, kollégiumban, szakszolgálatnál, az ott dolgozó munkatársak személyi juttatásának elszámolása? Milyen funkciókódon kell könyvelnünk a GESZ-nél dolgozó munkatársak személyi juttatásait?
42. cikk / 105 Közszolgálati jogviszonyban töltött idő
Kérdés: Egy köztisztviselő 1991. február 1-jétől jelenleg is a polgármesteri hivatal köztisztviselője. A köztisztviselő jelenleg az I. besorolási osztály 14. fizetési fokozatába van besorolva, vezető főtanácsosként. A jelenlegi besorolásához beszámított és figyelembe vett munkaviszonyok az alábbiak:
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?
43. cikk / 105 Szülő nő cafeteriajuttatása
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
44. cikk / 105 Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség
Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából meg kell határozni a megváltozott munkaképességű személyek számát. Feltétel a munkaképesség-csökkenésen túl, hogy munkaszerződés szerinti napi munkaideje el kell, hogy érje a 4 órát. Beszámítható-e az a személy, aki szociális foglalkoztatás keretében munkarehabilitációs díjban részesül, melynek kifizetése "megállapodás" alapján történik? Vagy ezen foglalkoztatási forma kívül esik a "munkaszerződés"-sel foglalkoztatottak kategóriáján, ezért rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából ezen személyeket a számításból ki kell hagyni?
45. cikk / 105 Érvényesítés
Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
46. cikk / 105 Megbízási jogviszony nem ismerhető el közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként
Kérdés: 1998-ban munkanélküli voltam, a munkaügyi központtól támogatást kaptam, mellette megbízási szerződéssel dolgoztam óvónőként. A megbízási jogviszony nem tartalmazza a napi munkaidő hosszát. Kérdésem, hogy munkaviszonynak számít-e a megbízási szerződés időtartama?
47. cikk / 105 Start munkaprogram
Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
48. cikk / 105 Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
49. cikk / 105 Jubileumi jutalomra jogosító idő II.
Kérdés: Hivatalunk látja el néhány hónapja egy óvoda ügyintézését, melynek 42 alkalmazottja van. Egyik dolgozónk az előző munkáltató szerint 2013. március 5-én lenne jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra. A "Közszolgálati/közalkalmazotti jogviszony beszámítása" nyomtatványon, melyet a jogelőd munkáltató készített, az alábbi munkaviszonyok vannak felsorolva:
1978. június 30.-1987. március 15-ig 8 év 8 hó 15 nap, ÁFÉSZ
1987. március 16.-1987. augusztus 31-ig 5 hó 15 nap, állami gazdaság
1988. január 11.-1988. október 24-ig 9 hó 13 nap, tsz
1988. október 25.-1988. október 31.,
másik tsz
1991. január 26.-1992. január 1-jéig 11 hó 25 nap, megyei munkaügyi központ
1992. január 2.-1992. július 1-jéig 9 hó, általános művelődési központ óvodája
Azóta is folyamatosan az óvodában dolgozik dajkaként. Mikor jár neki a 30 éves jubileumi jutalom? Az előző munkaviszonyok megszűnésének módját mi nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy áthelyezések láncolata volt-e. Az 1992. július 1-je előtti munkaviszonyait a jubileumi jutalom számításánál miként kell figyelembe venni, és milyen törvényhely alapján? A közalkalmazotti törvény hatálybalépésekor már az óvodánkban dolgozott, és azóta is folyamatosan itt áll jogviszonyban.
1978. június 30.-1987. március 15-ig 8 év 8 hó 15 nap, ÁFÉSZ
1987. március 16.-1987. augusztus 31-ig 5 hó 15 nap, állami gazdaság
1988. január 11.-1988. október 24-ig 9 hó 13 nap, tsz
1988. október 25.-1988. október 31.,
másik tsz
1991. január 26.-1992. január 1-jéig 11 hó 25 nap, megyei munkaügyi központ
1992. január 2.-1992. július 1-jéig 9 hó, általános művelődési központ óvodája
Azóta is folyamatosan az óvodában dolgozik dajkaként. Mikor jár neki a 30 éves jubileumi jutalom? Az előző munkaviszonyok megszűnésének módját mi nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy áthelyezések láncolata volt-e. Az 1992. július 1-je előtti munkaviszonyait a jubileumi jutalom számításánál miként kell figyelembe venni, és milyen törvényhely alapján? A közalkalmazotti törvény hatálybalépésekor már az óvodánkban dolgozott, és azóta is folyamatosan itt áll jogviszonyban.
50. cikk / 105 Élelmezésvezető – vezetői munkakör
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy idősek otthonában élelmezésvezetőként anyagi, személyi és tárgyi felelősséggel. 2002-2007 között – ugyanitt, ebben a munkakörben – kaptam vezetői pótlékot. A jelenlegi, 2011. október 1-jén létesített, szintén élelmezésvezetői munkaviszonyomban azért nem kapok vezetői pótlékot, mert az SZMSZ-ben nincs rögzítve az élelmezésvezető pótléka. Az akkori átszervezés miatt más gazdaságvezető van, szerinte az élelmezésvezetői munkakör nem számít vezetői munkakörnek. Jár-e a fenti munkakörhöz vezetői pótlék, ha igen, visszamenőleg igényelhetem-e? Ha jár a vezetői pótlék, és munkáltatóm ismét elutasítja kérésemet, érdemes-e munkaügyi döntőbírósághoz fordulni?
