Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott munkaügyi per tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Jegyző munkáltatója, munkaügyi per indítása jegyző által

Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?
Részlet a válaszból: […]jogkör gyakorlója jogosult. A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester (a közös önkormányzati hivatal jegyzője felett a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere) gyakorolja. Ugyanakkor a jegyző tekintetében munkáltatónak a polgármesteri, illetve közös önkormányzati hivatal minősül.A jegyző a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat. A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtania) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,c) a minősítés és a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4530
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszból: […]kikötött járandóság tekintetében az adóhatóság a legritkább esetben ismeri el, hogy az jövedelmet nem pótló kártérítésnek vagy nem vagyoni kártérítésnek minősülne, még akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a megegyezésben. Erről a kérdésről mindig csak a pontos körülmények részletes ismeretében lehet dönteni, önmagában az, hogy a felek a kártérítést jövedelmet nem pótló vagy nem vagyoni kártérítésnek tüntették fel a megegyezésben, még nem alapozza meg azt, hogy az összeg adómentesen kerüljön kifizetésre. Ha nem dönthető el egyértelműen a körülmények alapján, hogy valóban nem vagyoni kártérítésről van szó, vagy a kártérítés nem jövedelmet pótol [ilyen nem jövedelmet pótló kártérítés a költségek fedezetére szóló, valamint a visszahelyezés mellőzése miatt, a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján megítélt kártérítés], akkor a kifizetésre kerülő összeg adóköteles, méghozzá olyan jogcímen, amilyen jogcímen elmaradt jövedelmet pótol, tehát jelen esetben bérként (elmaradt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2920
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,