9 talált cikk a munkaügyi per kifejezésre

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés: Korábbi foglalkoztatottunk munkaügyi pert kezdeményezett hivatalunkkal szemben. A peresített tőkeösszeg jogcíme személyi juttatás. Milyen rovatkódon kell elszámolni a tőkeösszeget, a hivatal volt foglalkoztatottja miként adózik a juttatás után, milyen járulékfizetési kötelezettsége van hivatalunknak?

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.

Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?

Kérdés: Pedagógusként dolgozom. A munkáltató rosszul számította ki a besorolásomat, ezáltal három éve kevesebb a fizetésem. Mit tehetek?

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?

Kérdés: Értesíteni kell-e az önkormányzatot az ellene megnyert munkaügyi perben, jogerős bírósági határozatban meghatározott kártérítés (elmaradt jövedelem) azonnali inkasszójáról az inkasszót megelőzően, vagy elég a megtörtént inkasszóról az értesítést megküldeni? Az önkormányzat gazdálkodását nem védi a jog egy váratlan pénzleemeléssel szemben? Ha nem védi, akkor közérdek elé léphet egyéni érdek?