Találati lista:
1. cikk / 1205 Nyugdíjazott köztisztviselő továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzati hivatalunknál dolgozó köztisztviselő 65 éves korában szeretne nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő? Van-e jogszerű lehetőség a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatására, de nem köztisztviselőként, hanem az Mt. alapján történő foglalkoztatással?
2. cikk / 1205 Háziorvosi helyettesítés
Kérdés: Önkormányzatunk vegyes körzettel rendelkező háziorvosi ellátással rendelkezik. Jelenleg a feladatok ellátása helyettesítéssel történik, ez heti 7,5 óra. A település egyik doktornője kismama, veszélyeztetett terhes, jelenleg kórházban dolgozik egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ő dolgozhat-e az önkormányzatnál helyettes háziorvosként, ahol a körülmények nem veszélyeztetik az állapotát?
3. cikk / 1205 Nagyszülői pótszabadság
Kérdés: A Púétv. a 2024. január 1-jei bevezetésével megváltoztatta a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát, közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókká váltak a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkaköröket betöltő munkavállalók, akikre a fenti törvény vonatkozik. Köznevelési dolgozó lett a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó, nevelést-oktatást, óvodában nevelést közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló és a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, akik az Mt. hatálya alá kerültek. Van-e kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy a közoktatási szféra munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóit is megillethesse a nagyszülői pótszabadság joga a családbarát szemlélet alapján? Megilleti-e a nagyszülői pótszabadság a köznevelési dolgozót a fentiek alapján?
4. cikk / 1205 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: 2024. szeptember 1. napjától nem kötelező a munkáltatóknak üzemorvosi vizsgálatot biztosítani a munkavállalók részére. Önkormányzati hivatalunknál sincsenek üzemorvosi vizsgálatra kötelezően előírt munkakörök, ezért 2025-től megszüntettük az együttműködést a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, így most nincs, aki a korábbiak szerint megállapította, hogy a dolgozó részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, és beutalót állított ki szemészeti szakvizsgálatra, melyben feltüntette a munkakört és annak leírását a szakvizsgálathoz. Egyik köztisztviselőnknek szemüveget kell cserélnie. Jelen helyzetben elegendő lehet-e egy szemészszakorvosi ambuláns lap, mely az alábbi szöveget tartalmazza: „Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg szükséges”? A szemüveget adómentesen szeretnénk juttatni a dolgozó részére, utólagos elszámolással (a dolgozó veszi meg, és számlával számolja el).
5. cikk / 1205 Szociális gondozók beosztása
Kérdés: Szociális intézményben (időskorúak átmeneti otthonában) a szociális gondozók 12 órás nappali (reggel 7.00-től este 19-ig) és 12 órás éjszakai (este 19 órától másnap 7.00-ig) műszakban dolgoznak. Az Mt. 113. §-ának (7) bekezdése szerint éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg. A gondozói munkakörre több egészségkárosító kockázat is fennáll (pl. állás, járás, fertőzésveszély, kézi anyagmozgatás, pszichoszociális tényezők stb.). Hozzáteszem, hogy a 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi beutalón szereplő egészségkárosító kockázatok közül legalább egy (pl. ülés, vagy járás, vagy állás) mindegyik munkakör esetében fennáll. Az Mt. fentiekben említett 113. §-ának (7) bekezdését miként kell értelmezni? A szó szerinti értelmezés alapján a gondozók nem (és tulajdonképpen más munkakörben dolgozók sem) dolgozhatnának este 19.00 órától másnap reggel 7.00 óráig, mivel a beosztás szerinti (reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tartó) napi munkaidő több mint 8 óra. Hogyan lehetséges, hogy a gondozók jogszerűen dolgozhassanak az esti műszakban?
6. cikk / 1205 Diákok megbízása nyári munkára
Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?
7. cikk / 1205 Közalkalmazott szabadsága
Kérdés: Adott egy közalkalmazott, aki a felmentési idejét a tárgyévben kezdi meg (2025), mentesítése a munkavégzés alól szintén a tárgyév (2025) októberében kezdődik, de a tárgyévet követő év (2026) januárban ér véget. Ilyenkor a tárgyévet követő év (2026) januárra járó időarányos szabadságot még a tárgyévben szükséges kiadni a munkavégzés alóli mentesítés előtt?
8. cikk / 1205 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
9. cikk / 1205 Munkaszüneti napon történő munkavégzés ellentételezése
Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?
10. cikk / 1205 Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
