Találati lista:
11. cikk / 1221 Közalkalmazottak magatartási szabályainak megsértése
Kérdés: Kjt. hatálya alatt álló intézmény dolgozója nem az intézményben elvárható magatartási szabályoknak megfelelően viselkedik kollégáival (tiszteletlen, kiabálva kommunikál). Milyen jogi lépést tehet a munkáltató a közalkalmazottal szemben?
12. cikk / 1221 Lakhatási támogatás
Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?
13. cikk / 1221 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?
14. cikk / 1221 Tanulmányi szerződés keretében nyújtott támogatások
Kérdés: Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
15. cikk / 1221 Önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés:
100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?
16. cikk / 1221 Főállású önkormányzati dolgozó kinevezése
Kérdés: Főállású munkaviszonyban alkalmazott önkormányzati dolgozó kinevezhető-e ugyanazon önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjének?
17. cikk / 1221 Nyugdíjazott köztisztviselő továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzati hivatalunknál dolgozó köztisztviselő 65 éves korában szeretne nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő? Van-e jogszerű lehetőség a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatására, de nem köztisztviselőként, hanem az Mt. alapján történő foglalkoztatással?
18. cikk / 1221 Háziorvosi helyettesítés
Kérdés: Önkormányzatunk vegyes körzettel rendelkező háziorvosi ellátással rendelkezik. Jelenleg a feladatok ellátása helyettesítéssel történik, ez heti 7,5 óra. A település egyik doktornője kismama, veszélyeztetett terhes, jelenleg kórházban dolgozik egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ő dolgozhat-e az önkormányzatnál helyettes háziorvosként, ahol a körülmények nem veszélyeztetik az állapotát?
19. cikk / 1221 Nagyszülői pótszabadság
Kérdés: A Púétv. a 2024. január 1-jei bevezetésével megváltoztatta a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát, közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókká váltak a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkaköröket betöltő munkavállalók, akikre a fenti törvény vonatkozik. Köznevelési dolgozó lett a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó, nevelést-oktatást, óvodában nevelést közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló és a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, akik az Mt. hatálya alá kerültek. Van-e kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy a közoktatási szféra munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóit is megillethesse a nagyszülői pótszabadság joga a családbarát szemlélet alapján? Megilleti-e a nagyszülői pótszabadság a köznevelési dolgozót a fentiek alapján?
20. cikk / 1221 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: 2024. szeptember 1. napjától nem kötelező a munkáltatóknak üzemorvosi vizsgálatot biztosítani a munkavállalók részére. Önkormányzati hivatalunknál sincsenek üzemorvosi vizsgálatra kötelezően előírt munkakörök, ezért 2025-től megszüntettük az együttműködést a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, így most nincs, aki a korábbiak szerint megállapította, hogy a dolgozó részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, és beutalót állított ki szemészeti szakvizsgálatra, melyben feltüntette a munkakört és annak leírását a szakvizsgálathoz. Egyik köztisztviselőnknek szemüveget kell cserélnie. Jelen helyzetben elegendő lehet-e egy szemészszakorvosi ambuláns lap, mely az alábbi szöveget tartalmazza: „Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg szükséges”? A szemüveget adómentesen szeretnénk juttatni a dolgozó részére, utólagos elszámolással (a dolgozó veszi meg, és számlával számolja el).
