Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] ...–, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés ellentételezése

Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaóráik adott esetben a munkaszüneti napra is eshetnek.A vasárnapi, munkaszüneti napi – rendes munkaidőben történő – munkavégzés ellentételezése a következőképpen alakul. Valószínűleg havibéres munkavállalókról van szó, vagyis a havi alapbérük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodni a felmentési időre járó juttatásokat és az új kolléga illetményét egyaránt. Ez alapján akár a felmentési idő, akár a munkavégzés alóli mentesítés kezdetétől, akár a közalkalmazotti jogviszony megszűnése időpontjától is alkalmazható az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása

Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók részére a munkavégzés feltételeként adott bérlet az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerinti nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kérdés: Van egy nyugdíjas munkavállalónk, aki már csak különmegállapodás alapján dolgozik az idősek otthonában fodrászként, és ezért kap havonta 25 000 Ft szociális gondozói díjat. A szociális gondozói díj évente 180 000 Ft összegig szja-mentes. Mivel a munkavállaló havonta 25 000 Ft-ot kap, így augusztusra már átlépte az szja-mentesség határát, viszont NÉTAK-kedvezményre jogosult, mert van 4 gyermeke. Érvényesíthető a NÉTAK-kedvezmény a szociális gondozói díjra?
Részlet a válaszából: […] ...NÉTAK-kedvezmény igénybe vehető a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló, más szerződés alapján folytatott tevékenységéből, például megbízásból származó jövedelmére. A szociális gondozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Egy munkavállaló két munkaviszonyban

Kérdés: Egy munkavállaló 8 órás munkaviszonyban dolgozik a munkáltatónál. Szeretnének még egy 4 órás munkaviszonyt is létesíteni egymással egy másik munkakörre, mint amiről a 8 órás szerződése szól. Létesíthet-e egy munkáltatóval egy 8 órás és egy 4 órás munkaviszonyt is ugyanaz a munkavállaló? Ha igen, akkor hogyan kell ezt szabályosan kezelni (2 munkaszerződés, 2 jelenléti, 2 külön számfejtés, különmegállapodást is írni kell, hogy a két munkakört egyszerre el tudja látni, hogyan kell bejelenteni a NAV felé)?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik a munkaidőt, mind a két munkaviszonyban egymásra tekintettel, úgy beosztani, hogy a munkavállaló mind a két, vállalt munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettségét teljesíteni tudja; illetve a kötetlen munkarend is alkalmazható [Mt. 96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (6) bekezdésében, valamint a Púévhr. 42. és 93. §-aiban foglaltak szerint kell számítani. Ezek a szabályok különféle munkavégzésre irányuló jogviszonyokat sorolnak fel. A Púévhr. 93. §-ának b) pontja kimondja, hogy „a köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv.-nek megfelelően a tükröződésmentes réteggel ellátott védőszemüveg minimális árát intézményünk megtéríti számla ellenében. A számla kizárólag az intézmény nevére szólhat, vagy ha a magánszemély saját nevére állíttatta ki a számlát, az is befogadható?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. A rendelkezés az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a alapján a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg esetében is biztosítja az adómentességet. Az EüM rendelet 5. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Külföldi munkavállalók biztosítása

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá, akkor a következők szerint kell eljárni.Az A1-es igazolás azt bizonyítja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Háziorvos utazási költségtérítése

Kérdés:

Az önkormányzat foglalkoztatásában álló háziorvos napközben az arra rászoruló betegekhez saját gépkocsival házhoz megy, ennek költségét az önkormányzat meg kívánja téríteni az orvos részére. A menetlevelek vezetése és egyéb adminisztratív feladatok lényeges többletterhet rónak az orvos napi munkavégzése során, ezért havi költségátalányban gondolkodunk. Milyen formában, milyen jogcímen tudjuk az orvosnak a fentiekben megfogalmazott költségét megtéríteni?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv.-nek „az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről” szóló 3. sz. melléklet IV. fejezet 6. pontja szerint a költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként – az 5. számú melléklet II. 7. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2
3
66