Gyermekétkeztetés nyersanyag­­- normájának megállapítása

Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel elő­állításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével - a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével - a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?
Részlet a válaszából: […] ...nyersanyagköltségnek tartalmaznia kell a térítés nélkül átvett és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is. A térítés nélkül átvett készletet az Áhsz. alapján piaci értéken kell nyilvántartásba venni, még akkor is, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszából: […] ...adottétel, illetve a napi menüsor elkészítéséhez felhasználható anyagmennyiségethatározza meg. Látható tehát, hogy sem a norma, sem a nyersanyagköltség nemfelel meg az Szja-tv. szerint a juttatás adóalapjának meghatározásához, mivelnem tartalmazza sem a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...akár étkeztetésiszolgáltatás megvásárlásával.A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjánakalapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. AGyvt. 148. § (3) bekezdésében leírtak nemcsak az 50%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Gyermekétkeztetés támogatásának áfavonzata

Kérdés: Van-e áfavonzata a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek étkeztetésére kapott 100, illetve 50 százalékos normatív állami támogatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározzák, hogy bizonyos szociális étkeztetési formáknál milyen arányú térítést lehet az igénybevevőktől beszedni (pl. a nyersanyagköltség 50 vagy 70 százalékát lehet megtéríttetni, illetve a három- vagy többgyermekes családok esetében 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Adómentes természetbeni étkezés I.

Kérdés: Intézményünk konyháján dolgozóink igénybe veszik a természetbeni étkezést. Vitatkozunk a térítési díjon. A dolgozó úgy számol, hogy pl. 22 nap x 200 Ft nyersanyagnorma = 4400 Ft, ebből szerinte az ő térítési kötelezettsége 400 Ft. Szerintünk 22 nap x 384 Ft (ami nemcsak a nyersanyag értékét, hanem a rezsit és az áfát is tartalmazza) = 8448 Ft, vagyis a térítési kötelezettsége 4448 Ft. Melyikünk értelmezi helyesen a 4000 Ft adómentes természetbeni étkezés tartalmát?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ában foglaltak szerint a természetbeni juttatás értéke saját előállítású termék vagy szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költség áfával növelt összege.A közvetlen költség meghatározásánál az anyagköltségek mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Dolgozói étkeztetés áfája

Kérdés: Dolgozóink nyersanyagtérítést fizetnek az étkezésért, a különbözetet a költségvetési támogatásból fedezzük. Kell-e a támogatás összege után áfát fizetnünk? Mekkora összeget lehet az arányosításnál adóköteles bevételként figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...feleket étkeztetünk vagy étkeztetnénk) nem aránytalanul alacsony-e (azaz 40-50%-ot, vagy annál kevesebb összeget téríttetünk-e.). Ha a nyersanyagköltségként kalkulált összeg aránytalanul alacsony (például a külsősöknek 100-ért adott ebédet 50-ért vagy 60-ért adjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék: