Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott nyersanyagköltség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gyermekétkeztetés nyersanyag­­- normájának megállapítása

Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel elő­állításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével - a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével - a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?
Részlet a válaszból: […]készletet az Áhsz. alapján piaci értéken kell nyilvántartásba venni, még akkor is, ha az átvétel saját felügyeleti szervtől történik. Ennek alapján piaci áron kell belekerülnie a nyersanyagnorma értékébe.Intézményüknek a számviteli politikában kell szabályozni azt, hogy a piaci árat hogyan határozzák meg. A piaci árat mezőgazdasági termények esetében célszerű
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4057
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszból: […]nyereségmegosztásos módszer. Ezt nem független felek között lehet alkalmazni, és az ügyletből, jelen esetben az étkeztetésből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben, f) egyéb módszerrel, ha az előző módszerek egyikével sem határozható meg a szokásos piaci érték. A fentiek értelmezéséhez szükséges megállapítani, hogy a munkavállaló nem független fél az Szja-tv. 3. § 69. pontjában meghatározottak szerint. Ebből következően a választható módszerek közül kiesnek az a), b), d) pontban felsoroltak, mivel azok csak független felek között alkalmazhatók. Az e) pont sem alkalmazható a közétkeztetésre, mivel nyereséget a költségvetési intézmények nem mutatnak ki. Az előzőek szerint a juttatás értéke az az ellenérték lehet, amelyet független felek felé alkalmaznak. A kérdésben említi, hogy saját konyhát üzemeltetnek, és van étkeztetésre belső szabályzatuk. Ha a konyha kifelé, külsősöknek, vagyis független feleknek is értékesít, akkor a belső szabályzatban meghatározott ár lehet a juttatás értéke. Az élelmezési nyersanyagnorma az a pénzösszeg, amelyet az intézmény egy főre, egy napra felhasználhat. A nyersanyagkiszabás az adott étel, illetve a napi menüsor elkészítéséhez felhasználható anyagmennyiséget határozza meg. Látható tehát, hogy sem a norma, sem a nyersanyagköltség nem felel meg az Szja-tv. szerint a juttatás adóalapjának meghatározásához, mivel nem tartalmazza sem a teljes önköltséget, sem a szokásos hasznot. Ha külsősök felé nem értékesítenek, és nincs is ilyen ár meghatározva, akkor hasonló intézmények árait, vagy a település rendeletében meghatározott külsősök felé alkalmazott, teljes árat alkalmazhatják a juttatás értékének megállapításához. Ez tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3001
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszból: […]teljesítésének halasztására vagy a részletben való fizetésre. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) alapján a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni az általános iskolai menzai ellátás, továbbá - ha külön jogszabály nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. Tehát a középiskola is az alapfeladatok között látja el az étkeztetési feladatokat, köteles az étkeztetést biztosítani, amiért térítési díjat szed. Abban a középiskolában, ahol nincs étkeztetést biztosító konyha, ott is kötelesek megszervezni az étkeztetést az alapfeladat részeként, akár étkeztetési szolgáltatás megvásárlásával. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. 148. § (3) bekezdésében leírtak nemcsak az 50%-os és 100%-os kedvezményben részesülő gyermekekre, tanulókra vonatkoznak, hanem a kedvezményben nem részesülőkre is. A normatív kedvezményben nem részesülő tanulók, diákok térítési díjának megállapításakor is az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó összegét kell megtéríttetni. A gyermek- és diákétkeztetés után fizetett összeg nyersanyagköltségét a gyermekek, tanulók fizetik teljes vagy kedvezményes, százalékos mértékben, a rezsiköltséget viszont az irányító szerv utalja finanszírozásként az étkeztetést biztosító költségvetési, oktatási intézmény részére. A külső szolgáltató által biztosított étkeztetés esetén az oktatási intézmény és az étkeztetést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2489

4. találat: Gyermekétkeztetés támogatásának áfavonzata

Kérdés: Van-e áfavonzata a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek étkeztetésére kapott 100, illetve 50 százalékos normatív állami támogatásnak?
Részlet a válaszból: […]kedvezményt kell adni stb.). Az önköltség fennmaradó részére a költségvetési támogatás szolgál. Ha a normatív kedvezmény összegét egész évre, illetve bizonyos időszakra szóló mutatószám alapján, intézményfinanszírozásként kapja meg az intézmény, akkor az így nyújtott támogatás nem képezi az adó alapját, utána az intézménynek áfát nem kell fizetnie, az igénybevevő nevére pedig csak az általa térített összeget kell áfával terhelten számlázni. Amennyiben az étkezést igénybe vevő részére az intézmény egyedi kedvezmény alapján, nyersanyagköltség alatt határozza meg a térítési díjat, és arra külön elszámolás alapján kap támogatást az önkormányzattól, akkor az így kapott támogatás áfaköteles, azonban erre vonatkozóan nincs számlázási és adóáthárítási lehetősége az önkormányzatnak. Az egyéni szociális rászorultság alapján személyre szólóan kapott támogatások esetében árat befolyásoló támogatásról beszélünk, amely adóalapot képez. Az étkeztetőnél az adóalap részét képezi a teljes étkezési költség, annak támogatásból finanszírozott része is. Az így átutalt támogatás összegét úgy kell tekintetni, mint ami már az adó összegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 792

5. találat: Adómentes természetbeni étkezés I.

Kérdés: Intézményünk konyháján dolgozóink igénybe veszik a természetbeni étkezést. Vitatkozunk a térítési díjon. A dolgozó úgy számol, hogy pl. 22 nap x 200 Ft nyersanyagnorma = 4400 Ft, ebből szerinte az ő térítési kötelezettsége 400 Ft. Szerintünk 22 nap x 384 Ft (ami nemcsak a nyersanyag értékét, hanem a rezsit és az áfát is tartalmazza) = 8448 Ft, vagyis a térítési kötelezettsége 4448 Ft. Melyikünk értelmezi helyesen a 4000 Ft adómentes természetbeni étkezés tartalmát?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költség áfával növelt összege. A közvetlen költség meghatározásánál az anyagköltségek mellett a rezsiköltségeket is figyelembe kell venni. Így tehát a kérdésben szereplő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 497

6. találat: Dolgozói étkeztetés áfája

Kérdés: Dolgozóink nyersanyagtérítést fizetnek az étkezésért, a különbözetet a költségvetési támogatásból fedezzük. Kell-e a támogatás összege után áfát fizetnünk? Mekkora összeget lehet az arányosításnál adóköteles bevételként figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]forgalmi értéket (a 100-at) veszi adóalapul, és az arra eső összeget kell befizetnie. Mivel a dolgozó az említett törvényi rendelkezés szerint az adóalannyal összefonódott fél, aránytalanul alacsony áron történő szolgáltatás esetén nincs jelentősége annak, hogy a különbözetet áfakötelezettséggel nem járó intézményfinanszírozásos támogatásból fedezik-e. Vagyis itt sem az intézményfinanszírozásos támogatás képez áfát, hanem más rendelkezés [az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdése] alapján a finanszírozási forrástól függetlenül meg kell emelni az adóalapot. Ha azonban a nyersanyagköltség a forgalmi értékhez képest nem aránytalanul alacsony (például 70-ért étkeztetjük dolgozóinkat), úgy az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés nem alkalmazandó, az adóalapot nem kell felfelé korrigálni, így érvényesülhet az intézményfinanszírozásos támogatás adóalapot nem képező hatása. Tehát az áfa alapja csak a 70. Az arányosítás során adóköteles bevételként (azaz mind a számlálóban, mind a nevezőben) nemcsak az adóköteles ellenértéket (bevételt), hanem az arra eső támogatást is figyelembe vehetjük a 3. számú melléklet szabályai szerint. Aránytalanul alacsony ellenérték (pl. 60 térítés) esetén az adóalap 100, így a számlálóban feltüntetendő adóköteles ellenérték is 100. Ha azonban nem aránytalanul alacsony az ellenérték (pl. 70), bár az adóköteles adóalap (ellenérték) csak 70, de az arányosítás során az adóköteles bevételt növeli az arra jutó támogatás.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 8
Kapcsolódó tárgyszavak: ,