39 talált cikk a nyersanyagköltség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a 2017. évi Költségvetési tv. 2. mellékletének III.5. pontja értelmében a 2017. évi feltételnek eleget téve, miszerint "a támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést", az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat 2017. január 1-jétől a község önkormányzatának költségvetési szerve, a közös önkormányzati hivatal vette át. A hivatal a tevékenységet saját konyha fenntartásával, illetve a speciális étrendet igénylő gyermekek vonatkozásában szolgáltatási szerződés útján látja el. A közös hivatal, hogy eleget tegyen a speciális étrendet igénylő gyermeket étkeztetéssel kapcsolatos törvényi előírásnak is (a saját konyhában nem megoldható a speciális igények kielégítése [tárgyi, személyi, anyagi feltételek hiánya miatt]), vásárolt szolgáltatási szerződést kötött a Közoktatási és Közművelődési Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezetével. A szervezet a hivatalunk 20 km-es körzetében elérhető egyetlen speciális étrendet igénylő gyermekétkeztetéssel is foglalkozó szolgáltató. Az étel kiszállítási költsége önkormányzatunkat terheli.
A 2017. évi megalapozó felmérésben az adatokat a leírtak figyelembevételével szerepeltettük, melyet a MÁK a vásárolt élelem vonatkozásában kifogásol. Jelen vélemény szerint a közös önkormányzati hivatal a speciális igényű gyermekek étkeztetésére kötött szolgáltatási szerződése nem gazdasági társasággal, illetve egyéni vállalkozással történt. Álláspontunk szerint a törvényi előírásoknak megfelelően az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv útján látjuk el ezen feladatot, mivel a szerződő fél nem az önkormányzat, hanem a közös önkormányzati hivatal.

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: Helyes-e az általunk alkalmazott számítási mód az adóalap és az áfa tekintetében? Fizetendő áfa: gyermekétkezési térítési díj bevétele + adagszám alapján meghatározott rezsidíj (a vásárolt szolgáltatás és az étkezési térítési díj bevétele közötti különbség) adott bevallási időszakra vonatkozóan, melyet a fenntartó támogatás formájában biztosít). Levonható áfa: a vásárolt szolgáltatás áfájából levonjuk az ingyenes és a részben kedvezményes étkezők adagszám alapján meghatározott térítésidíj-áfáját, mert ennek az áfája nem vonható le, mert fizetendő adóalapot sem képez.

Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel elő­állításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével – a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével – a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: A 2013. október 29-i 187. számú lapban megjelent 3552. kérdésre adott válasszal összefüggésben további kérdést szeretnék feltenni. Az önkormányzat költségvetésén belül, a Start közmunkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termékek átadásra kerülnek annak az önkormányzati intézménynek, amelyik üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő konyhát. A fenti kérdésszám alatt adott válaszban az átadásra vonatkozóan két megoldás lehetséges.
1. Az önkormányzat értékesíti az intézményének a terményeket. Ebben az esetben élelmiszert vásárol az intézmény az önkormányzattól, ezért annak költsége megjelenik a konyha pénzforgalmi kiadásai között, mint élelmiszer-beszerzés, ami hatással lesz az egy adagra jutó nyersanyagköltség meghatározásakor. (A konyha kiadásai között szerepel.)
2. Térítés nélküli átadás. Ebben az esetben az átvevő intézménynél mi a számviteli elszámolás módja? Az egyértelmű, hogy a készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztályban az átadó önkormányzatnál és az átvevő intézménynél is, az azonban nem, hogy ki kell-e mutatni a konyha költségei között a térítés nélkül kapott élelmiszer értékét. Ha igen, mi a könyvelési tétel? Amennyiben nem kell könyvelni a konyha élelmiszer-kiadásai között, akkor hogyan lesz kihatása a térítési díjra, azon belül is az élelmezési norma meghatározásában?

Kérdés: Középiskolás kollégista esetében a napi normafelosztás hogyan oszlik meg akkor, ha napi háromszor étkezik (csak főétkezések vannak), és hogyan oszlik meg akkor, ha ötször étkezik (tízórai + uzsonna)? Hol van szabályozva ez a kérdés, milyen rendeletben találom meg?

Kérdés: Önkormányzatunk ez év július 1-jétől közbeszerzéssel vállalkozásba adta ki a korábbi gyermekétkezést nyújtó konyháját. Az élelmezéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat 2012. évre megtervezte. Az étkezést az iskolai, óvodai tanulók, továbbá a Gyvt. alapján kedvezményre jogosult gyermekek vették igénybe, továbbá külső étkezők, az igénybe vevő kör továbbra is ez marad. Hogyan történjen a bevételek beszedése az oktatási intézmények esetében? A vállalkozó szedi be a saját számlájára, vagy továbbra is az intézményeknek kell beszedni a bevételt, és ebből kell kiegyenlíteni a vállalkozó számláit, az általa kiszámított nyersanyagköltség + áfa összegben, és mint vásárolt élelmezést kell könyvelni? Az étkezést igénybe vevő gyermekek egy része 100%-ban megtéríti az étkezést, a Gyvt. szerint jogosultak 50, illetve 100% kedvezményben részesülnek, esetükben állami támogatást is igénybe veszünk a megfelelő feltételekkel és nyilvántartások alapján. Hogyan helyes az elszámolás a vállalkozótól igényelt gyermekétkeztetés lebonyolításában?

Kérdés: Általános iskola vagyunk. Saját konyhát üzemeltetünk, ennélfogva az élelmiszer-beszerzésekre vonatkozó áfát teljes egészében visszaigényelhetjük. Az étkezési térítési díjaknál, aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 1-8 osztá­lyig ingyenesen étkezik, a tartósan beteg és a három- vagy többgyermekes 50%-ot fizet, valamint van a szociális kedvezmény 30-100%-ig. Kérdésem, hogy az ingyenesen, illetve a kedvezményesen étkezők különbözete után meg kell fizetni az áfát?