1578 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk külső redőnyt szereltet fel több ablakra. Ezt milyen rovatra könyveljük? Beruházásnak vagy felújításnak minősül?

Kérdés:

Az önkormányzatunk pályázatot adott be tanyákban létesített lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében a VP6-7.2.1.4-17 kódszámú felhívás alapján. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Majd a létesülő vagyonelemeket ingyenesen átadja a lakosság és a villamos hálózatot üzemeltető részére. A pályázat megvalósítása és a vagyonelemek üzembe helyezése után fenntartási időszak következik, amely az önkormányzat mint kedvezményezett kötelezettsége. A beruházás tételeinek tárgyi eszközök között történő nyilvántartására vonatkozik a kérdésünk. Mind a víztisztító berendezés használatbavétele, mind a villamos hálózatra csatlakozás a lakosság által megtörtént, azonban nem tudjuk, hogy a pályázat fenntartási időszaka alatt a vagyonelemeket az önkormányzatnál, mint fenntartásra kötelezettnél kell nyilvántartani a fenntartási időszak végéig (értékcsökkenéssel, elhatárolással), vagy átadhatóak a használók részére, és esetleg a nullás számlaosztályban tartanánk nyilván?

Kérdés:

Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant szeretne vásárolni. Az ingatlan egy belterületi ingatlan, mely jelenleg „kivett lakóház, udvar” megjelöléssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az eladó tájékoztatása szerint és a ténylegesen, helyszínen felmért állapotok szerint azonban az ingatlanon jelenleg nincs felépítmény, az valójában egy üres telek. Igénybe vehető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetékmentesség a tényleges ingatlanállapot alapján, vagy a tulajdoni lap szerinti besorolás az irányadó mindenképpen?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében mi írja elő azt, hogy a képviselő-testületnek jóvá kell hagyni a gazdasági társaság beszámolóját? Milyen törvényi kötelezettsége van még a gazdasági társaságnak a tulajdonos önkormányzat felé?

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. évben díjbekérő alapján kifizetést intézett. Az előlegért cserébe a termékértékesítés megtörtént. A kiutalt előlegről a partner sem előlegszámlát, sem végszámlát nem állított ki, így könyvelésileg a 36514-ről a tétel kirendezése rovatra nem történt meg a tárgyévig. Kérjük javaslatukat a tétel helyes rendezésére a tárgyévben!

Kérdés: Államháztartáson kívüli, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenés összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal „amortizálódik” tovább.
A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás:
– a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre,
– az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves – adatszolgáltatások alapján szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket.
Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén (szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor) adja át, és a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illette meg)? Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttóérték-változásokat könyvelnie, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél, az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: A mindennapi működés során esetenként előfordul, hogy egy adott hónapban kiállított készpénzes számla beérkezése és iktatása a gazdasági szervezethez objektív okokból csak pár nappal később, a következő hónapban történik meg, és a házipénztári elszámolás, illetve kifizetés is ekkor valósul meg. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Áhsz, 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások tükrében hogyan minősül ez a kifizetési gyakorlat? Mi a szabályszerű eljárás az ilyen jellegű időbeli csúszások kezelésére? Előleg felvételére nem kerül sor, a dolgozó megelőlegezi az összeget. Ha a dolgozó bankkártyával fizet, és mi a bankszámlájára utaljuk vissza ezt az összeget pár napos csúszással, az helyes gyakorlat?

Kérdés: Az önkormányzatnál több esetben előfordul, hogy a víziközmű-szolgáltatóval az egymással szemben fennálló követelések (eszközhasználati díj) és kötelezettségek (víziközmű-felújítás) kompenzálással kerülnek elszámolásra. Mi a gazdasági esemény könyvelési tétele?

Kérdés: Egy, az önkormányzatunk tulajdonában lévő ingatlan egy viharos időjárás alkalmával összedőlt. A tervezést és kivitelezést is külső vállalkozók végezték. A vizsgálat során mind tervezési, mind kivitelezési hibát megállapítottak. Az önkormányzat újjá szeretné építeni az épületrészt. Ehhez a tervező és a kivitelező vállalva a felelősségét, kártérítés fejében elkészíti a terveket, a kivitelező pedig vállalja az újjáépítést. Továbbá az önkormányzat is biztosít hozzá valamennyi forrást. Hogyan és mi alapján fogja az önkormányzat a beruházás értékét nyilvántartásba venni, ha tényleges pénzmozgás nem lesz? Kell-e számlázni, vagy elegendő egy együttműködési megállapodás a felek között? Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a fenti vagyonnövekményt?