1559 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
„Az Szja-tv. és a Szocho-tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályaitól eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.”
Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy egy költségvetési intézmény esetében „az adóévben elszámolt éves összes bevétel” alatt a B4 Működési bevétel, a B1-B7 Költségvetési bevétel vagy a B1-B8 Bevételek összesen értendő?

Kérdés: Önkormányzatunk óvodája oviolimpiát szervez több település óvodásainak részvételével. A verseny díjazásához 55.435 Ft értékben érmeket és kupákat vásároltak. A számla az önkormányzat nevére szól. A kiadást a K312 vagy K123 rovatra kell könyvelni? Ha K123-ra kell könyvelni, akkor adóköteles vagy adómentes juttatásnak minősül-e a kiadás?

Kérdés:

Önkormányzatunk személygépkocsit vásárolt. Ezen autó cégautó-fizetési kötelezettség alá esik. Az autót használatba adja (térítési díj nélkül) költségvetési szerv vagy civil szervezet részére. Forgalmi engedélyben bejegyzésre kerül a költségvetési szerv, illetve civil szervezet üzembentartóként. Kit terhel ebben az esetben a cégautó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?

Kérdés: Önkormányzatunk pár éve fúratott egy termálkutat, de gázos volt, így nem került még aktiválásra. A 2025-ös évben készült hozzá egy gáztalanító berendezés, az üzembe helyezés nem történt meg, mivel nem teljes még a kivitelezés. Milyen főkönyvi számokon kell ezeket a tételeket nyilvántartani? Építménynek vagy gép-berendezésnek minősülnek ezek a beruházások? Ha építménynek minősül, rájuk is a 2%-os értékcsökkenés az irányadó? Ezek kezelhetőek együtt esetleg, mivel a gáztalanító nélkül nem üzembe helyezhető a kút sem? Az artézi kutakat milyen főkönyvi számon tartjuk nyilván?

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben szereplő víziközműveinek vagyonértékelését a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 12. §-a előírásainak megfelelve elkészíttette. A szakértő a dokumentációját a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el.
A vagyonértékelés hatását az Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése alapján az önkormányzat a könyveiben elszámolta (a korábbi bruttó érték kivezetését és az új bruttó érték bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben, a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben történt).
Az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének alábbi szakasza alapján: „Ha a vagyonértékelésre vonatkozó törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.”
Esetünkben a vagyonleltár terv szerinti értékcsökkenést nem tartalmazott, miképpen a vagyonértékelésre vonatkozó NFM rendelet sem írja elő annak szerepeltetését. A vagyonértékelésben szereplő eszközök természetesen több éve használatban vannak, a vagyonérték megállapítása ezt figyelembe vette (költségalapú értékelési eljárással, az avulással korrigált újra-előállítási költség módszerével történt).
Az önkormányzat könyveiben most a vagyonértékelt eszközök jelentős mértékben növelt bruttó értéken szerepelnek, a terv szerinti értékcsökkenést a program az új bruttó érték nyilvántartásba vételének napjával számolja, tulajdonképp mintha ezen eszközök hasznos élettartama újraindulna.
Helyesen értelmezzük-e azt, hogy
– az önkormányzat helyesen jár el, ha a vagyonértéket tekinti új bekerülési értéknek, melyre a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat alkalmazza, azt eredményezve, hogy a víziközművagyon – vagyonértékelés általi – „felértékelése” ugyan nem jelent üzembe helyezést, azonban Áhsz. 17. §-a alapján rögzített leírási kulcsok alkalmazása miatt újra kezdetét veszi?
– az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés nem kerül kimutatásra a felhalmozott eredménnyel szemben, mivel az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének feltételei nem állnak fenn?

Kérdés: Költségvetési intézményünk (kulturális központ) terembérleti szerződést köt egy szolgáltatóval, aki az általa bérelt teremben a szerződés szerinti időpontban előadást tart. Az előadásra – a bérlő saját értékesítésén kívül – az intézményünkben is lehet jegyet vásárolni, pl. a megbízó saját online felületének használatával, vagy az általuk előre kinyomtatott jegyek átadásával, jegyárusítási jutalék ellenében. Nem kötünk bizományosi szerződést, a terembérleti szerződés kiegészítéseként a jegyek árusítását, és a jegyárusítási jutalék százalékos mértékét rögzítjük. Ez alapján a jegyárusítási jutalékot (és a terembérletet) kiszámlázzuk a bérlőnek.
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?