Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
Részlet a válaszából: […] ...iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...szerveknek folyósított támogatása,amit csökkenteni szükséges a személyi juttatásokat terhelő közterhek (adó, járulékok, magánnyugdíjpénztár) és az egyéb kötelezettségek (pl. forgótőke, Nktv. hozzájárulás, bírság, más levonási kötelezettség)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nyugdíjas személy önkéntes nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély is létesíthet önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, ugyanakkor a jelenleg hatályos szja-rendelkezések szerint, amennyiben a magánszemély önkéntes nyugdíjpénztári tagsága 2012. december 31-ét követően keletkezett/keletkezik, akkor adómentesen csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője, továbbá aMunkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönösbiztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, ahelyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettség terheli.Azaz le kell vonni belőle a személyi jövedelemadót, a 9,5%nyugdíjjárulékot (illetve 8% magán-nyugdíjpénztári tagdíjat+1,5%nyugdíjjárulékot), valamint 7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulékot. A munkáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...utazására szolgáló bérlet;– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihavi hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50százalékát, az önkéntes kölcsönös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...26%, az afeletti rész után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Azegyéni járulékok mértéke 9,5% (8%+1,5% magán-nyugdíjpénztári tag esetén)nyugdíjjárulék és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék.A heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...abból a külön jogszabályszerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási ésnyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak alevonása után fennmarad. Az ezekkel csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Egyszerűsített bevallás

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvel történőfoglalkoztatás révén is szerzett olyan bevételt, mely miatt nem kérhetmunkáltatói adómegállapítást;– magánnyugdíjpénztártól kedvezményezettként is részesültnem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben;– mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Alapítványok kötelezettek-e szakképzési hozzájárulás fizetésére?

Kérdés: A 98. számban a 2085. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény nem nevesíti a kötelezettek között az alapítványt, ebből adódóan véleményem szerint az alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük nincs. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni ebben, vagy ha tévednék, az ellenkezőjében!
Részlet a válaszából: […] ...köre nemsorolja fel az alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat,egyházakat, felsőoktatási intézményeket, nyugdíjpénztárakat, költségvetésiszerveket, így ők nem alanyai a szakképzési hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
1
2
3