172 cikk rendezése:
111. cikk / 172 Szociális alapon nyújtott étkeztetés
Kérdés: Az önkormányzatnak van főzőkonyhája. Szociális étkeztetésre, szervezett kedvezményes étkeztetésre normatívát kapunk. Van térítésidíj-bevételünk is az étkeztetésből? Hogyan alakul a fizetendő áfa?
112. cikk / 172 Vizitdíjak, napidíjak könyvelése
Kérdés: A 2007. 02. 15-étől fizetendő vizitdíj, illetve napidíj befizetéséről a számlát, illetve nyugtát név szerint tételesen szükséges-e iktatni és könyvelni, vagy pedig a napi befizetéseket összesítve iktathatjuk és könyvelhetjük? Amennyiben vizitdíj-automatával történik a fizetés, mi az eljárási rend?
113. cikk / 172 Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása
Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
114. cikk / 172 Étkezési utalvány áfája
Kérdés: A büfét üzemeltető cég intézményünknek étkezési utalványt ad el, amelyet mi a dolgozóknak átadunk. Kérdés, hogy a büfét üzemeltető kereskedőnek mikor kell áfát fizetnie? Amikor az étkezési jegyeket pénz ellenében nekünk eladja, vagy amikor a dolgozók vásárolnak vele? Kérjük az állásfoglalásukat, mert a büfés az étkezési jegyek értékesítéséről nem akar nekünk számlát adni!
115. cikk / 172 Telefonszolgáltatás megtéríttetése és kiszámlázása
Kérdés: Az iránt érdeklődöm, hogy mit jelent a "telefonszolgáltatás továbbszámlázása" kifejezés? Cégünknél előfordul magánhasználat, de azt a dolgozókkal megtéríttetjük. Mit kell ilyenkor továbbszámlázni? Bizonylatnak elegendő-e a nyugta?
116. cikk / 172 Támogatás elszámolása
Kérdés: Intézményünk részt vesz a Tempus Alapítvány által meghirdetett "Comenius" projektben. A szerződésben a pályázati pénz felhasználásánál táblázatban jelölik meg a résztvevőkre felvehető megélhetési, napi költséget. Ezekről számlát (külföldi) nem tudnak az elszámoláskor leadni, ezért a kifizetéshez alapbizonylatot nem tudnak mellékelni. Kérem az állásfoglalásukat a helyes elszámolásról, mert nem tudunk közös nevezőre jutni! Kérem arról is szíves véleményüket, hogy áfás-e a pénzösszeg!
117. cikk / 172 Pénztárgép használata
Kérdés: Iskolánkban saját étkezdét működtetünk, kötelező-e az étkezdében a pénztárgép használata?
118. cikk / 172 Készpénzforgalom szabályozása
Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
119. cikk / 172 Fantázianév a számlán
Kérdés: Óvodai konyhánk egyik beszállítója számláján a vállalkozás fantázianevét tünteti fel. Elfogadható-e a számla hiteles bizonylatként?
120. cikk / 172 Nyugta helyett számla
Kérdés: Amennyiben az adóalany nyugtát bocsátott ki, mert a vevő nem kért számlát, de később a vevő mégis kér számlát, meddig lehet teljesíteni a vevő kérését?
