184 talált cikk a nyugta kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: A számla, egyszerűsített számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2008. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a rendelet 1/B. § (2) bekezdésében körülírt nyugtanyomtatványt (pl.: színházjegy, strandbelépő stb.) ki állíthatja elő, milyen feltételekkel, és annak milyen adattartalmúnak kell lennie?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!

Kérdés: A jelenlegi áfaszabályok szerint az iskolai, óvodai étkezési térítési díjakról kell-e mindenkinek számlát kiállítani, vagy elég a nyugta, amennyiben nem kér névre szóló számlát a szülő?

Kérdés: Önálló gazdálkodású szerv vagyunk. Részben önálló intézmények tartoznak hozzánk. A részben önálló intézmények a nyugtaadás napján kötelesek-e a beszedett pénzt a pénzintézetbe befizetni, avagy összegyűjthetik és befizethetik hetente, vagy akár havonta is?

Kérdés: Az adótörvény változása szerint áfaköteles lett újból a gyermekétkezés az iskolában és az óvodában is. A vásárolt élelmezés összege az intézményeknél magasabb, mint amit a gyermekek befizetnek étkezéstérítésként, mert 53%-ot minden gyermeknek hozzájárulunk az étkezéséhez. Kérdésem, hogy az áfa szempontjából az adóköteles kiadás (vásárolt élelmezés) áfájából az adóköteles bevétel (étkezéstérítés gyermek után) áfáját levonva visszaigényelhető-e a kiadás magasabb összegű áfája? A vásárolt élelmezés összegét a finanszírozásból fedezzük.

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?

Kérdés: 1. Intézményünk költségvetési szerv. Alkalmazhat-e pénztárgépet (fénymásolás, internethasználat)? 2. Tábori étkezési befizetéshez használható-e még a B318-221 r.sz. számú Elszámolás az étkezési térítési díjakról, vagy számlát kell adni minden egyes gyermeknek?