7 találat a megadott önálló tevékenység bevétele tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]bevételből megállapított jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát (29 400 Ft/hó), illetve annak egy naptári napra jutó harmincadrészét (980 Ft/nap), a magánszemély biztosítottá válik, és a kifizetőnek tíz százalék nyugdíjjárulékot és hét százalék egészségbiztosítási járulékot is le kell vonnia. Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor a nyugdíjjárulék mellett négy százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A kifizető a biztosítási kötelezettséget teljesítéskor állapítja meg, és ha a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy van heti harminchat órát elérő jogviszonya, akkor a 13T1041-es nyomtatványon a biztosítottak körébe be is kell jelenteni.A kifizető a megállapított jövedelem után 27 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, függetlenül attól, hogy a magánszemély biztosítottá válik vagy sem.Előfordulhat, hogy a magánszemély olyan tevékenységről ad számlát, ahol fel sem merül a biztosítási kötelezettség vizsgálata.Ilyen például az ingatlan-bérbeadás, mely szintén önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A jövedelmet ebben az esetben is a fent említett költségelszámolási nyilatkozat alapján kell megállapítani. A magánszemélyt arról kell nyilatkoztatni, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme éves szinten eléri-e az egymillió forintot. Ha igen, akkor a kifizetőnek ezen minőségében a személyi jövedelem­adó megállapítása és levonása mellett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell állapítania és levonnia. Az egészségügyi hozzájárulást mindaddig le kell vonni, amíg a magánszemély az egyéb biztosítási jogviszonyaiban a természetbeni, illetve pénzbeli egészségügyi járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot.Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla alapján megállapított jövedelem esetén tehát a magánszemélynek van egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége, de ha a bevétele kifizetőtől származik, a 14%-os ehót a kifizetőnek meg kell állapítania és levonnia. Miután a személyi jövedelemadó és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás a magánszemély terhe, a kifizetőt további kötelezettség nem terheli.Másik lehetőség, hogy az adószámos magánszemély a költségvetési intézmény megrendelésére olyan szolgáltatást nyújt, melynek eredményét szerzői jogdíj alá tartozó produktumnak lehet nyilvánítani. Például felkérésre ír egy cikket, melynek felhasználását és kiadói jogát átengedi a költségvetési intézmény részére, az intézménnyel kötött felhasználói szerződés keretében. Ebben az esetben a szerződés alapján meg kell határozni a személyes munkavégzés díját, amely általában a megállapodott ár 20-30%-a. A személyes közreműködés ellenértékét a fentebb leírt költségnyilatkozat alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségelszámolást, illetve a 10 százalékos költséghányad alkalmazását is. A 10 százalékos költséghányad nem képez járulékalapot, mivel nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetében a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ha a magánszemély nem nyilatkozik a tételes költségelszámolásról, akkor a kifizetőnek a díj 90 százalékát kell a jövedelemnél adóelőleg-alapnak tekinteni. Ha az adóelőleg alapjának megállapításánál a magánszemély nyilatkozik, melyben kéri a költség levonását, és ezért a kifizető az előzőek szerint jár el, nincs akadálya annak, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]XXXIV. törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, ajándéksorsolásból, valamint fogadásból származó nyereménynek. Az internetes kártyaversenyen való részvétel tevékenységnek tekintendő, hiszen a játék több óráig, gyakran napokig is eltart, és a játékosok a tevékenységük során kialakuló rangsor alapján részesülnek az előre kitűzött nyereményből. Ezért a verseny kitűzött díjának elnyerésével megszerzett összeg nem tekinthető egyéb jövedelemnek. Az Szja-tv. 16. § (1) bekezdése alapján önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. A fenti szabály alapján, a kérdéses verseny esetére alkalmazható egyéb jogszabályi hely hiányában a versenyen nyert összeg önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. A magánszemély az önálló tevékenységéből származó bevételével szemben elszámolhatja a bevétel megszerzésével kapcsolatban felmerült költségeit, azaz jogosult arra, hogy a verseny során megszerzett összegből levonja a versennyel kapcsolatos költségeit, mint például a nevezési díjat. Erről azonban a magánszemélynek a kifizetés alkalmával nyilatkoznia kell a kifizető részére. Ilyen nyilatkozat hiányában a megszerzett nyeremény 90 százaléka lesz a magánszemély[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában teheti meg a magánszemély az APEH által a Magyar Közlöny 2003/149. számában közzétett formában és tartalommal. A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (2004-ben 38 százalék) szorzatával. Az adóelőleg megállapítása történhet az ún. göngyölítéses módszerrel is, ha a magánszemély - az APEH által közzétett formában és tartalommal - nyilatkozik arról, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmei az adóévben várhatóan nem érik el az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának alsó határát. A magánszemély nyilatkozhat adóterhet nem viselő járandóságai várható összegéről, a kifizetőnek ezt is figyelembe kell vennie az adóelőleg megállapításánál. Az ezzel kapcsolatos szabályok változatlanok. A külföldön dolgozó magánszemély részére kifizetett díjra vonatkozó kérdésére kizárólag általános tájékoztatás nyújtható, mert a levelében közölt információk a pontos adóelőleg-levonási szabályok ismertetéséhez nem elegendőek. A külföldön dolgozó szerződő félnek kifizetett összeg adókötelezettségének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségvetési törvényben megállapított hallgatói normatíva kétszerese volt, 2004-től pedig ez az összeg havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összege. 2004-től kizárólag az a meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hallgatói munkadíj minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, amelyet a hallgató oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként szerzett meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. Korm. rendelet 15. §-a alapján hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül - az Szja-tv.-ben meghatározott feltételek szerint - a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett a) oktatási, b) kutatási tevékenység, valamint c) az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés. A kormányrendelet hivatkozott rendelkezése nem változott a 2003. évben hatályos szabályozáshoz képest. A kormányrendeletben foglaltak szerint a hallgató - 2003-ban és 2004-ben is - kizárólag megbízási jogviszony keretében szerezhet hallgatói munkadíj címen jövedelmet. Amennyiben a hallgató olyan, egyébként a kormányrendelet és az Szja-tv. alapján hallgatói munkadíjnak minősülő juttatást kap, amelynek nincs adóterhet nem viselő járandóságként elszámolható része, akkor a megbízási szerződés alapján megszerzett teljes hallgatói munkadíj összege önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető. Ez abban az esetben fordulhat elő, amikor ugyan a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-tv. 3. § 62. pont rendelkezéseinek, viszont a hallgató nem oktatási, kutatási vagy az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenysége ellenértékeként szerez juttatást. Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésének a kérdésre vonatkozó rendelkezése ugyanis egyéb jövedelemnek kizárólag az adóterhet nem viselő járandóságot, valamint az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét tekinti. Mivel a felmerült esetben nem beszélhetünk adóterhet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]által a Magyar Közlöny 1997. évi 113. számában közzétett formában kell megtenni. Ha a magánszemély az önálló tevékenységéért (a konkrét esetben a bírói díjazásért) kapott összeg jövedelemtartalmának megállapítására a 90 százalékos szabályt alkalmazza, akkor a költségtérítési összeg 90 százalékát is jövedelemnek kell tekinteni az adóelőleg megállapításakor. Ha a magánszemély a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg (erről tesz nyilatkozatot), akkor a költségtérítés összegével szemben is elszámolható a ténylegesen felmerült és igazolt útiköltség. A költségtérítésre nem vonatkozik az a korlátozó rendelkezés, amely szerint legalább a kifizetett összeg 50 százalékából adóelőleget[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést jelent. Ebből következően a "külső" személy részére kifizetett (a 23/1989. MT rendeletben meghatározott) élelmezési költségtérítés összegét nem lehet igazolás nélkül elszámolni költségként. Ha az önkormányzattal jogviszonyban nem álló
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.