Önköltségszámolás

Kérdés: Mikor kell vagy mikor célszerű tényleges önköltséget számolni? Mivel a különböző termények érési ideje különböző, így adott termék önköltsége különböző időpontokban lehetne megállapítható. Meg kell-e állapítani év közben többször is a tényleges önköltséget terményenként, vagy elég év végén egyszerre? Kell-e korrigálni az egyes értékesítéseket követően a tervezett önköltség miatt év közben kiszámított készletérték-különbözetet az év végén tényleges önköltségnek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] A tényleges önköltséget mezőgazdasági termények esetében a termelési ciklus végén célszerű számolni. A tényleges önköltséget terményenként kell megállapítani, akkor, amikor az adott termény termelési ciklusa befejeződik. Egy termény esetében egyszer állapítjuk meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Saját előállítású könyv ára

Kérdés: Saját előállítású könyv (kiadvány) önköltségének és eladási árának meghatározásával kapcsolatosan létezik-e olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy nem lehet alacsonyabb az eladási ár, mint a megállapított önköltség?
Részlet a válaszából: […] ...termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (9) és (10) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani".Ennek alapján a korábban hatályos jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Mezőgazdasági közmunka önköltsége

Kérdés: A Start közmunkaprogramban zöldséget, gyümölcsöt termelnek közmunkás dolgozóink. A megtermelt zöldséget az üzemi konyhára beszállítjuk, és közétkeztetésre használjuk fel. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni? Milyen módon kell szabályozni az önköltségszámítást ebben az esetben, ugyanis a munkabért és a dologi kiadásokat is 100%-os mértékben megtéríti részünkre az állam.
Részlet a válaszából: […] ...foglalt előírás értelmében a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. Az önköltségszámítást 2012 januárjától mind az alap-, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Értékesítésre szánt telek kialakítása kapcsán felmerült költségek

Kérdés: Az önkormányzat saját területén összközműves beépítetlen telkeket alakít ki, amelyeket később értékesíteni kíván. A telkek kialakítása kapcsán felmerülő költségeket (közmű-egyeztetési díjak, csatlakozási díjak stb.) miként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […]  Az értékesítés céljára kialakítandó telkeket saját termelésűkészletként kell nyilvántartani.A saját termelésű készleteket a könyvviteli mérlegbenelőállítási költségen, azaz utókalkuláció vagy norma szerinti közvetlenönköltségen kell értékelni. A közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Önköltségszámítás szabályozása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésében már olvasható a válasz is. Mivel az igazgató ésa gazdasági vezető az önkormányzattól kapja támogatásként a bérét, tervezettstátuszon szerepelnek a költségvetésben, és az önkormányzati intézmény alapítóokiratának megfelelő tevékenységekhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Önköltség-számítási szabályzat

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. Intézményünk saját konyhát üzemeltet, és az étkeztetésre normákat állapítunk meg. Kérdésem az lenne, hogy e feltételek mellett kell-e intézményünknek önköltség-számítási szabályzatot készítenie, és amennyiben nem, akkor mely szabályzatban kell rögzítenünk a szellemi és anyagi infrastruktúra igénybevételének, költségei megtérítésének módját?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos eszközei, illetve forrásaiindokolják,c) a rendszeresenvégzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében azönköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve azállamháztartás működési rendjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszából: […] A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban: Közokt. tv.) 10. § (1) bekezdése szerint "A gyermeknek, atanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézménybenbiztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
Részlet a válaszából: […] ...elvét figyelembe véve alapanyagok értékelése sem mennyiségben,sem összegszerűen sem azonosítható a késztermék értékével.2. Az önköltségszámítás tekintetében két kormányrendeletintézkedik:- Az Ámr. 9. §-ának (5) és (6) bekezdése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Önköltségszámítás jogszabályi előírásai

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátás hatékonyságának javítása és jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében testületi felhatalmazás alapján - tekintettel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint ugyanezen jogszabály (15) bekezdésében foglaltakra - felülvizsgálja az intézményhálózat helyiség-bérbeadási tevékenységét, különös tekintettel az önköltségszámítás és az árképzés rendszerére. Az általunk figyelembe vett jogszabályok az alábbiak: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerint a számviteli politika keretében kell elkészíteni: c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait. A (15) bekezdés többek között kimondja, hogy amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (7)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv - nem haszonszerzés céljából - feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Az (5) bekezdés szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A (7) bekezdésben a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat - beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét - a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. Az 57. § (12) bekezdés szerint a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (13) bekezdés azt mondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell meghatározni, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A (14) bekezdésben a (12)-(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. Ezúton kérem segítő állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy az általunk figyelembe vett jogszabályok lehetőséget adnak-e a költségvetési intézmény számára arra, hogy a klasszikus közgazdasági metodikával kiszámított és könyvviteli bizonylatokkal, dokumentációkkal alátámasztott teljes önköltségen, és az árképzés időszakára vonatkozóan közzétett várható inflációs rátán felül, többletbevétel elérése érdekében árrést (haszon/nyereség) állapítson meg, a piaci árakhoz igazodóan! Az intézmények alapító okirataiban a bérbeadás mint alaptevékenységhez tartozó kiegészítő, kisegítő tevékenység szerepel, melyen a testület nem kíván változtatni. Az intézmények e tekintetben áfakörbe tartoznak.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység közbenfelmerült költségekre fedezetet biztosítson. Az önköltségszámítás tehát olyangazdasági folyamat, amellyel meg tudják állapítani az előállított termékek,szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Önköltségszámításiszabályzat-készítési kötelezettség

Kérdés: Önkormányzati közművelődési intézmény alap- és más (nem vállalkozási) szolgáltatásainak díjmegállapításához kell-e önköltségszámítást végezni akkor, amikor az így megállapított díj olyan magas, hogy azt a látogatók nem tudják megfizetni? Van-e valamilyen egyszerűbb megoldási lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. vonatkozó előírásai szerint az államháztartás szervezetének önköltség-számítási szabályzatot kell készíteni, a rendszeresen, értékesítési céllal végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után.A kérdésből mindössze azt lehet megállapítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2