Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott önköltségszámítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Önköltségszámolás

Kérdés: Mikor kell vagy mikor célszerű tényleges önköltséget számolni? Mivel a különböző termények érési ideje különböző, így adott termék önköltsége különböző időpontokban lehetne megállapítható. Meg kell-e állapítani év közben többször is a tényleges önköltséget terményenként, vagy elég év végén egyszerre? Kell-e korrigálni az egyes értékesítéseket követően a tervezett önköltség miatt év közben kiszámított készletérték-különbözetet az év végén tényleges önköltségnek megfelelően?
Részlet a válaszból: […]önköltséget terményenként kell megállapítani, akkor, amikor az adott termény termelési ciklusa befejeződik. Egy termény esetében egyszer állapítjuk meg a tényleges önköltséget. Az értékesítést megelőzően rá kell állni a tényleges önköltségre.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4598
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Saját előállítású könyv ára

Kérdés: Saját előállítású könyv (kiadvány) önköltségének és eladási árának meghatározásával kapcsolatosan létezik-e olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy nem lehet alacsonyabb az eladási ár, mint a megállapított önköltség?
Részlet a válaszból: […]keretében saját előállítású termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén írta elő, hogy szolgáltatás nem nyújtható önköltségi ár alatt.A jelenleg hatályos Áht. alapján alap- és vállalkozási tevékenységet végezhet a költségvetési szerv. A kiegészítő, kisegítő tevékenység megszűnt. A jelenleg hatályos Áhsz 50. §-ának (3) bekezdése alapján az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás - ideértve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is - esetén kell elkészíteni.Az Ávr. 3. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt.A (3) bekezdés szerint a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet.Ha a kérdéses könyvet vállalkozási tevékenység keretében adják ki, akkor az eladási árnak fedeznie kell az önköltségszámítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3947

3. találat: Mezőgazdasági közmunka önköltsége

Kérdés: A Start közmunkaprogramban zöldséget, gyümölcsöt termelnek közmunkás dolgozóink. A megtermelt zöldséget az üzemi konyhára beszállítjuk, és közétkeztetésre használjuk fel. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni? Milyen módon kell szabályozni az önköltségszámítást ebben az esetben, ugyanis a munkabért és a dologi kiadásokat is 100%-os mértékben megtéríti részünkre az állam.
Részlet a válaszból: […]a bevételek, illetve az a tény, hogy az állam támogatást ad a Start közmunkaprogramhoz, nem befolyásolja.Az önköltségszámítást az általános szabályok szerint kell végezni. Számba kell venni a közvetlen és a meghatározott vetítési alapok segítségével leosztott közvetett költségeket.Javasoljuk, hogy a növénytermesztés önköltségének számításához készítsenek kalkulációs lapot.A közvetlen önköltséghez tartoznak többek között:1. A dolgozók személyi juttatásai a munkalapok alapján leigazolt órák arányában.2. Személyi juttatásokhoz kapcsolódó járulékok.3. Anyagszükségletek:- vetőmagok értéke,- tápanyag értéke,- növényvédő szerek értéke.4. A növénytermesztéshez felhasznált- gépi műveletek (traktorral végzett munkák),- kézi műveletek.5. Igénybe vett külső szolgáltatás értéke.6. Gépek, szerszámok értékcsökkenése.7. Gépek biztosítási díjai stb.A mezőgazdasági erőgépek tüzelő- és kenőanyag-fogyasztási normáit a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján kell meghatározni.A központi irányításnál felmerült közvetlen és közvetett költségek összegét a dolgozói létszám vagy a szervezeti egység költségeinek arányában célszerű felosztani.Az önköltségszámítást számos dokumentációval kell megalapozni. Többek között bértablók, munkalapok, anyagkiadási bizonylatok (ha rendelkeznek raktárral), mezei leltár, energiaköltség, üzemanyagköltségek, tárgyieszköz-kartonok, értékcsökkenésileírás-számítás, gépek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3385

4. találat: Értékesítésre szánt telek kialakítása kapcsán felmerült költségek

Kérdés: Az önkormányzat saját területén összközműves beépítetlen telkeket alakít ki, amelyeket később értékesíteni kíván. A telkek kialakítása kapcsán felmerülő költségeket (közmű-egyeztetési díjak, csatlakozási díjak stb.) miként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]önköltségen való értékelés önköltség-számítási szabályzatot feltételez. Azok a költségvetési szervek, akik mentesülnek az önköltség-számítási szabályzat készítésének kötelezettsége alól, azoknak a számviteli politika keretében kell meghatározniuk, hogyan állapítják meg az eseti jelleggel keletkező saját előállítású eszközök, saját termelésű készletek közvetlen önköltségét. Ha azonban végeznek rendszeres szolgáltatásnyújtást vagy termékértékesítés, előállítást, akkor rendelkezniük kell önköltség-számítási szabályzattal. Saját termelésű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2985

5. találat: Önköltségszámítás szabályozása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?
Részlet a válaszból: […]azok felosztási módját, amelyek nem közvetlen kiadásként merülnek fel a vállalkozás során. Az ajándékbolt és büfé üzemeltetésénél, mint vállalkozási tevékenységnél, többek között ilyen általános költségek lehetnek a karbantartással kapcsolatos kiadások, a szállítással, gépkocsihasználattal kapcsolatos kiadások; ha a büfé termékeinek előállítása az önkormányzati intézmény konyháján történik, akkor a konyhai kiadások, az ajándékbolt és büfé épületének fenntartási kiadásai, felújítási, karbantartási kiadásai, energia-, távhő-, víz-, csatorna-, villanykiadások és az ezekkel kapcsolatos személyi jellegű kiadások is. Az általános költségek között kell megtervezni és kimutatni a központi irányítás költségeit, amelyek magukban foglalják a gazdasági, pénzügyi terület kiadásait, a vezetés, irányítás kiadásait, a műszaki szolgáltatás kiadásait, és az ezekhez kapcsolódó személyi jellegű kiadásokat is. Amennyiben a gazdasági részleg és irányítási részleg személyi jellegű kiadásait számolják a vállalkozási tevékenység önköltségénél, akkor az erre számított kiadásokat nem az önkormányzati támogatásból, hanem a vállalkozási tevékenység bevételéből kell fedezni, tehát ez a támogatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2830

6. találat: Önköltség-számítási szabályzat

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. Intézményünk saját konyhát üzemeltet, és az étkeztetésre normákat állapítunk meg. Kérdésem az lenne, hogy e feltételek mellett kell-e intézményünknek önköltség-számítási szabályzatot készítenie, és amennyiben nem, akkor mely szabályzatban kell rögzítenünk a szellemi és anyagi infrastruktúra igénybevételének, költségei megtérítésének módját?
Részlet a válaszból: […]illetve forrásoknál, ahol a számviteli törvény és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják, c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is, d) a pénzkezelési szabályzatot. Tehát valóban szükséges lenne az önköltség-számítási szabályzat elkészítése, ha a Korm. rendelet 8. § (9) bekezdése nem adna lehetőséget a mentesülésre. Ha az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak, idegenek részére teljesít étkeztetést, akkor e tevékenységének 8.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2538

7. találat: Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszból: […]teljesítésének halasztására vagy a részletben való fizetésre. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) alapján a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni az általános iskolai menzai ellátás, továbbá - ha külön jogszabály nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. Tehát a középiskola is az alapfeladatok között látja el az étkeztetési feladatokat, köteles az étkeztetést biztosítani, amiért térítési díjat szed. Abban a középiskolában, ahol nincs étkeztetést biztosító konyha, ott is kötelesek megszervezni az étkeztetést az alapfeladat részeként, akár étkeztetési szolgáltatás megvásárlásával. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. 148. § (3) bekezdésében leírtak nemcsak az 50%-os és 100%-os kedvezményben részesülő gyermekekre, tanulókra vonatkoznak, hanem a kedvezményben nem részesülőkre is. A normatív kedvezményben nem részesülő tanulók, diákok térítési díjának megállapításakor is az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó összegét kell megtéríttetni. A gyermek- és diákétkeztetés után fizetett összeg nyersanyagköltségét a gyermekek, tanulók fizetik teljes vagy kedvezményes, százalékos mértékben, a rezsiköltséget viszont az irányító szerv utalja finanszírozásként az étkeztetést biztosító költségvetési, oktatási intézmény részére. A külső szolgáltató által biztosított étkeztetés esetén az oktatási intézmény és az étkeztetést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2489

8. találat: Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
Részlet a válaszból: […]értékelési eljárásoknak." Az alapanyagként kimutatott és nyilvántartott késztermékek a valóságban nem lelhetők fel, kívülállók részére azok nem azonosíthatók. Az egyedi értékelés elvét figyelembe véve alapanyagok értékelése sem mennyiségben, sem összegszerűen sem azonosítható a késztermék értékével. 2. Az önköltségszámítás tekintetében két kormányrendelet intézkedik: - Az Ámr. 9. §-ának (5) és (6) bekezdése az alábbiakat rögzíti: "Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett." Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, a termék értékesítéséből származó bevétel fedezi-e az összes kiadást, önköltségszámítást kell készíteni. - Az Szt-vhr. 8. §-ának (15) bekezdése szerint "Amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2151

9. találat: Önköltségszámítás jogszabályi előírásai

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátás hatékonyságának javítása és jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében testületi felhatalmazás alapján - tekintettel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint ugyanezen jogszabály (15) bekezdésében foglaltakra - felülvizsgálja az intézményhálózat helyiség-bérbeadási tevékenységét, különös tekintettel az önköltségszámítás és az árképzés rendszerére. Az általunk figyelembe vett jogszabályok az alábbiak: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerint a számviteli politika keretében kell elkészíteni: c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait. A (15) bekezdés többek között kimondja, hogy amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (7)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv - nem haszonszerzés céljából - feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Az (5) bekezdés szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A (7) bekezdésben a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat - beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét - a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. Az 57. § (12) bekezdés szerint a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (13) bekezdés azt mondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell meghatározni, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A (14) bekezdésben a (12)-(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. Ezúton kérem segítő állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy az általunk figyelembe vett jogszabályok lehetőséget adnak-e a költségvetési intézmény számára arra, hogy a klasszikus közgazdasági metodikával kiszámított és könyvviteli bizonylatokkal, dokumentációkkal alátámasztott teljes önköltségen, és az árképzés időszakára vonatkozóan közzétett várható inflációs rátán felül, többletbevétel elérése érdekében árrést (haszon/nyereség) állapítson meg, a piaci árakhoz igazodóan! Az intézmények alapító okirataiban a bérbeadás mint alaptevékenységhez tartozó kiegészítő, kisegítő tevékenység szerepel, melyen a testület nem kíván változtatni. Az intézmények e tekintetben áfakörbe tartoznak.
Részlet a válaszból: […]kisegítő és vállalkozási tevékenység közben felmerült költségekre fedezetet biztosítson. Az önköltségszámítás tehát olyan gazdasági folyamat, amellyel meg tudják állapítani az előállított termékek, szolgáltatások várható vagy tényleges előállítási költségét. A helyiség-bérbeadás Önöknél az alapító okiratban foglaltak szerint az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységnek minősül, és így ez a tevékenység nem irányulhat nyereség szerzésére. Az önköltségszámításnál a személyi és anyagi kiadásokra szükséges a kalkulációt úgy elvégezni, hogy a megállapított és beszedett térítési díjak fedezetet nyújtsanak a fenntartási és üzemeltetési költségek bizonyos részére. Tehát az önköltség számításánál sem többletárbevételről, sem haszonról,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2121

10. találat: Önköltségszámításiszabályzat-készítési kötelezettség

Kérdés: Önkormányzati közművelődési intézmény alap- és más (nem vállalkozási) szolgáltatásainak díjmegállapításához kell-e önköltségszámítást végezni akkor, amikor az így megállapított díj olyan magas, hogy azt a látogatók nem tudják megfizetni? Van-e valamilyen egyszerűbb megoldási lehetőség?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtás után. A kérdésből mindössze azt lehet megállapítani, hogy olyan szolgáltatásról van szó, amelyik az alaptevékenység körébe tartozik. Ebben az esetben feltétlenül vizsgálni kell, hogy a fenntartó által nyújtott támogatás ezekhez a feladatokhoz milyen mértékben kapcsolható, és a szolgáltatás milyen hányadára kell térítési díjat érvényesíteni. A problémát nem a szabályzatkészítési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 621
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést