2532 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati hivatal jegyzője mint I. fokú állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírságot szabott ki. Az állatvédelmi bírságot melyik számlára kell megfizettetni, illetve a gazdasági eseménynek mi a könyvelési tétele?

Kérdés: Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes kép-viselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?

Kérdés: Önkormányzatunkat – ami 2-es áfa körbe tartozik – megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településtervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztőcég vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerülő költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfamentes számlát állít ki az önkormányzat részére 150.000 Ft (AAM) összegben.
1. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat? Vagy az immateriális javak között veszi nyilvántartásba, mivel a településterv az önkormányzat tulajdona, és abban is marad, azt nem adjuk tovább.
2. Amennyiben az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni, akkor a tervezőcég által kiállított alanyi adómentes számlát önkormányzatunk költségmegtérítésként tárgyiadó-mentesen kiszámlázhatja a 150.000 forintot a fejlesztőcégnek?

Kérdés: A víziközmű-szolgáltató a víziközművagyon használatáért bérleti díjat fizet önkormányzatunk részére. Önkormányzatunk külön számlán kezeli a bérleti díjat. A víziközmű-szolgáltató egyes utcákban a teljes vízvezeték rekonstrukcióját tervezi. Az önkormányzat és a víziközmű-szolgáltató között előzetes egyeztetés a bérleti díj felhasználása tekintetében történt. A víziközmű-szolgáltató vállalja a vízvezeték rekonstruk-cióját. Az útburkolattal kapcsolatos felújítási munkálatokat az önkormányzat végezné el a bérleti díj terhére. A Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdése határozza meg a használati díj felhasználásának körét. Az egyeztetésen elhangzottak alapján a Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével önkormányzatunk felhasználhatja-e a rekonstrukciót követően az érintett útszakaszok teljes körű felújítására a bérleti díjat? A víziközmű-szolgáltató a teljes rekonstrukció után – annak indokoltsága esetén – a teljes útburkolatot a bérleti díj terhére felújíthatja-e?

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?

Kérdés: Önkormányzatunk szaniter konténereket tervez beszerezni, melyeket a saját szabadtéri rendezvényein használ majd (pl. városi napok), de igény esetén bérbe adja a környező településeknek is. A saját szabadtéri rendezvények (koncert, utcabál stb.) ingyenesek, a konténerek bérbeadásából áfás bevétel várható. A saját, illetve a bérbeadás formájában való használat időtartama előre nem számszerűsíthető. Levonásba helyezhető-e a beszerzéskor a szaniter konténerek áfája az azokat beszerző önkormányzatnál?

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?

Kérdés: Milyen jogszabályi feltételei vannak egy önkormányzat által létrehozott költségvetési szerv esetében saját tulajdonú gépjármű bérbeadásának? A bérbevevő egy másik államháztartáson belüli szervezet lenne.

Kérdés: Az önkormányzat államháztartáson belül a tankerületi központtal az iskolákra vonatkozóan vagyonkezelési szerződést kötött. Jelenleg a vagyonkezelési szerződés módosult oly módon, hogy a konyhák visszakerültek az önkormányzathoz, nincs vagyonkezelésbe adva. Az elmúlt években a vagyonkezelő a konyhákra vonatkozóan beruházásokat eszközölt. Véleményünk szerint az önkormányzat könyveiben a visszavételt a nemzeti vagyon tőkeváltozásával szemben helyes könyvelni: T11 – K41221 az átadott értékre és a vagyonnövekményre vonatkozóan is. Kérném a visszavétellel kapcsolatosan szíves szakmai véleményüket!

Kérdés: Önkormányzatunk a 2/2026. (I. 14.) Korm. rendelet alapján ingyenes tűzifát igényelt. Az Operatív Törzs döntése alapján a tűzifát ingyenesen biztosítják az erdőgazdaságok az önkormányzatok részére. A tűzifa kiszállítása az önkormányzat részére, az önkormányzat költségén meg is történt. A kormányrendelet tartalmazza, hogy az ingyenes tulajdonba adás során nem kell alkalmazni a Vtv.-nek, az Nvtv.-nek és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletnek az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait. Az erdőgazdaságtól menet közben számlát kaptunk a kiszállított tűzifáról, mely számla megjegyzésében és a fizetési határ-időnél is tartalmazza, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A számlával önkormányzatunknak mi a teendője? Mi a helyes könyvelés menete a kapott ingyenes tűzifának?