Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott önkormányzati támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bölcsőde normatív támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?
Részlet a válaszból: […](XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyvt. 147. §-ában foglaltak szerinti, szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözeteként számított intézményi térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat határoz meg.Ugyanezen jogszabály (1a) bekezdése szerint az intézményi térítési díj szolgáltatónként, intézményenként, telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén - ha ott ellátás nyújtására is sor kerül - székhelyenként, valamint telephelyenként külön-külön is meghatározható.Évente meg kell vizsgálni a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözetét, mely alapján a térítési díj mértéke megállapítható.A bölcsődei intézményi gondozási díj alapja a nyersanyagköltséggel csökkentett szolgáltatási önköltség, továbbá az állam finanszírozásából származó állami támogatás különbözete.A térítési díj (személyi térítési díj, "gondozási díj") meghatározásának feltételei során a bölcsődék és mini-bölcsődék esetében a Gyvt. 148. §-ának rendelkezései kötelezően alkalmazandók. A személyi térítési díj mértékét a Gyvt. 150. §-a állapítja meg.Ha a fenntartó úgy határozza meg, hogy csak az intézményben töltött napokra kell fizetni, akkor meg kell határozni a napi díjat, és a ténylegesen a bölcsődében töltött napokra kell számítani.A bölcsődék, minibölcsődék korábbi normatív finanszírozását felváltotta a feladatalapú finanszírozás, melynek keretében az intézmények számára a központi költségvetés valamennyi intézmény esetében bértámogatást (a jogszabályban előírt kötelező létszámra átlagbéralapú támogatást) és üzemeltetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5391

2. találat: Önkormányzati pénzbeli támogatások alanyi jogon a lakosság részére

Kérdés: Alanyi jogon, meghatározott kort elért idősek részére az önkormányzat által nyújtandó pénzbeni támogatások esetén milyen adóvonzattal kell számolni?
Részlet a válaszból: […]pénzbeli, akár természetbeni juttatásokról - alapvetően az Szja-tv. értelmében nem kedvezményezettek, azaz nem minősülnek adómentesnek. Mivel ilyen esetben az önkormányzat és a magánszemély
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4997

3. találat: Vállalkozásba adott háziorvosi feladatellátás

Kérdés: Önkormányzatunk a háziorvosi feladatellátást vállalkozásba adta. A vállalkozó háziorvos által működtetett háziorvosi szolgálat működéséhez, az önkormányzat által nyújtott működési célú támogatást milyen COFOG-ra könyveljük? Településünkön a hétvégi ügyeleti ellátást egy másik megyébe tartozó egészségügyi szakellátó kft. látja el. Az elvégzett tevékenységről számlát állítanak ki. Milyen főkönyvre és milyen COFOG-ra könyveljük a kiadást?
Részlet a válaszból: […](az informatikai oktatás kivételével), szociális szolgáltatások - a vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek, ésb) más szellemi jellegű tevékenység szolgáltatásvásárlással történő ellátása miatt fizetett vételárakat, különösen a tervezői, tanácsadói, ügyvédi, jogi segítői, fordító-, közjegyzői, közbeszerzési irodai díjakat.A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet szerint a költségvetési szerv közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit az NGM rendelet 1. mellékletében foglalt kormányzati funkciókba - funkciószámmal és - megnevezéssel be kell sorolni, és az alapító okiratában az NGM rendeletben meghatározott kivétellel fel kell tüntetni.A költségvetési szerv alapító okiratában nem kell feltüntetnia) a költségvetési szerv NGM rendelet 3. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint más költségvetési szerv részére végzett tevékenységének megfelelő kormányzati funkciókat,b) a támogatási célok kormányzati funkcióit,c) a technikai funkciókat ésd) a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek megfelelő kormányzati funkciókat.A költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek. A?költségvetési szerv más költségvetési szerv részére végzett tevékenységének bevételét, kiadását az ellátott szerv azon kormányzati funkcióin kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy az adott kormányzati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4496
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]tulajdonképpen magánszemélyek laza szerveződéseként, csoportjaként kezelhetők, ilyen például egy kertbarátkör is.Az Áht. 48-49/A. §-ai, valamint az Ávr. 65/A és 65/B. §-ai rendelkeznek a támogatások (idetartozik az önkormányzati alrendszerből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott támogatás [Áht.1. § 19. pont]) nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokról, a támogatói jogviszony tartalmáról, jogokról és kötelezettségekről.Az államháztartás alrendszerei terhére támogatása) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel,b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződésseljogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható.Ezek lehetnek tehát a kötelezettségvállalás dokumentumai.Egyedi döntés alapján adott támogatások esetén a támogatási szerződés megkötése, pályázat esetén a támogató által aláírt döntési lista a támogató oldaláról kötelezettségvállalásnak tekintendő, mely az Áht. szabályai szerint fizetési kötelezettség vállalásáról szóló jognyilatkozat. Egyedi döntéssel adott támogatás esetén a támogatási szerződés megkötésével, pályázat esetén pedig már a döntési lista aláírásával a támogató kötelezettséget vállal a támogatás kifizetésére, a támogatott pedig a szerződés aláírásával a támogatási kérelmében vagy a pályázatában meghatározott tevékenység ellátására.A támogatás nem minősül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály (pl. önkormányzati rendelet) meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a támogatási keret kimerüléséig a jogszabályi feltételeknek megfelelő támogatási igényeket beérkezési sorrendben teljesíti.Amennyiben a támogatást hatósági határozat vagy szerződés alapján nyújtják, akkor alkalmazni kell a Ket. előírásait is. Ekkor közigazgatási hatósági jogviszonyról van szó.Abban a tekintetben, hogy ki jogosult kötelezettséget vállalni, az Ávr.-ben, valamint a szervezet kötelezettségvállalási szabályzatában, hatósági szerződés vagy támogatás alapján nyújtott támogatások esetében pedig ezeken kívül a Ket.-ben foglaltak irányadók.Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Támogatási igény alapján nyújtott támogatás esetén, ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Az Ávr. rendelkezései alapján, ha jogszabály a támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel (az Ávr. tehát nem annak alapján rendeli el támogatási szerződés kötését, hogy a kedvezményezett milyen jogállású, jogi személyiséggel rendelkezik-e).Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a támogatás nem minősül a 37/2011. Korm. rendelet 2. §-ának 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4321
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Civil szervezetek önkormányzati támogatása

Kérdés: A Mötv. 42. §-ának 4. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület nem ruházhatja át többek között az "alapítványi forrás átvétele és átadása" tárgyában hozandó döntési hatáskört. Önkormányzati forrás alapítvány részére történő átadása esetében a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki a hatáskör gyakorlója, hol található meg ennek szabályozása? A helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat a Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok kapcsán jogosult - saját bevételei vagy az erre a célra biztosított külön források terhére - természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.
Részlet a válaszból: […]pályázati rendszeren kívül nyújtható.Amennyiben a támogatást hatósági határozat vagy szerződés alapján nyújtják, akkor alkalmazni kell a Ket. előírásait is, ebben az esetben közigazgatási hatósági jogviszonyról van szó. A Ket. 19. §-ának (2) bekezdése szerint, ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.Az Áht. támogatási jogviszonyra vonatkozó rendelkezései alapján pályázat vagy kérelem (támogatási igény) alapján nyújtott támogatás esetén a támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában az irányító szerv belső szabályzatában meghatározott személy, testület dönt. A szabályzatnak egyébként összhangban kell állnia az önkormányzat kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályaival is.Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a Mötv. 42. §-ában foglalt rendelkezésekre is, melyek meghatározzák a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket. Ez pedig kimondja, hogy nem ruházható át a képviselő-testület hatásköréből az alapítványi forrás átvételével,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4242
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Vállalkozó háziorvos részére adott önkormányzati támogatás

Kérdés: Községi önkormányzatként a háziorvosi szolgálat ellátását vállalkozásba adtuk. Képviselő-testületi döntés alapján nyújthatunk-e támogatást a vállalkozó háziorvosi szolgálatnak, ha igen, akkor milyen célból és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,b) a fogorvosi alapellátásról,c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,d) a védőnői ellátásról,e) az iskola-egészségügyi ellátásról.Az egészségügyi alapellátás, ezen belül a háziorvosi ellátás terén fennálló kötelező feladataikról különböző formában gondoskodhatnak az önkormányzatok a képviselő-testület döntése és a háziorvossal kötendő feladatellátási szerződés szerint (így például eszközök használatba adása, rendelő használatának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4026
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Színpadi előadás önkormányzati támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást biztosít határozatával egy színpadi előadás megtartására. A megítélt támogatás összegét lakossági hozzájárulásokból kívánja fedezni. Amennyiben a lakosok támogatják a kezdeményezést, és fejenként 100 Ft-tal hozzájárulnak a kezdeményezéshez, akkor a beszedett összeget hogyan kell könyvelni? Ez a beszedett összeg adóköteles bevétel lesz? Milyen bizonylatot kell a befizetőnek adni az átvételkor?
Részlet a válaszból: […]tevékenységnek, ebből következően nem tartozik az áfa hatálya alá. Áfaadóügyi bizonylatot, számlát vagy nyugtát sem kell erről kiállítani. Átvételi elismervényt vagy pénztárbevételi bizonylatot kell a befizető magánszemélyeknek átadni. Az önkormányzat és a színház közötti támogatás bizonylata a banki átutalás, illetve a támogatási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4015
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Önkormányzat által nyújtott születési támogatás adójogi vonzata

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évi szociális rendeletében születési támogatást ad a községben állandó lakóhellyel rendelkező (életvitelszerűen itt tartózkodó) anyának, akinek gyermeke születik. A támogatásnak van-e járulékvonzata, valamint ha ez rászorultsági alapon (jövedelem vizsgálata mellett) történik, akkor is fennáll-e közteher megfizetése az önkormányzatnál?
Részlet a válaszból: […]egészségügyi hozzájárulás terheli.Ha azonban úgy juttatja az önkormányzat ezen támogatást, hogy az az önkormányzat rendeletében meghatározott költségek (pl. pelenka beszerzése, kiságy, tápszer, babaruházat) fedezetére szolgál, és a magánszemély köteles igazolni a cél szerinti felhasználást, akkor az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja alapján adómentesnek minősülhet, mint jogszabály rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egy­ide­jűleg vagy azt követően a költségek fedezetére folyósított támogatás. Feltétel, hogy a támogatás folyósítására a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg vagy azt követően kerüljön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3990

9. találat: Nonprofit kft. részére nyújtott önkormányzati támogatás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Ügyfelem egy önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes nonprofit kft., amelyet az önkormányzat településgazdálkodási feladatok ellátására hozott létre. Az alapító önkormányzat a cég alapító okiratában meghatározta a kft. feladatait, melyek a következők: település közterületeinek tisztán tartása, közterületi fák, zöldnövényzet, valamint parkok kezelése, gondozása. Az önkormányzat a kft. képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetése alapján a képviselő-testület határozatában meghatározott támogatást nyújt a kft. alapfeladatainak ellátására. A támogatás egy része működési támogatás, amelyet a kft. az alapító okiratában meghatározott zöldterület-karbantartási feladatokra kap. Másrészt az önkormányzat fejlesztési támogatást biztosít a zöldterület-karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök (fűnyírók, tehergépkocsik) pótlására. Az önkormányzat a fejlesztési támogatás költségvetésben meghatározott célnak megfelelő felhasználását ellenőrzi. A kft. a beszerzett eszközök áfáját nem helyezi levonásba. A fenti feladatokon túl a kft. eseti megrendelések alapján karbantartási feladatokat, illetve a helyi újság szerkesztésével kapcsolatos feladatokat is ellát, amelyek azonban nem tartoznak a kft. alapító okirat szerinti alapfeladatai közé, és ezek vonatkozásában az önkormányzat támogatást nem nyújt. Az alapfeladatokon túl elvégzett tevékenységek általános forgalmi adóval növelten kerülnek bizonylatolásra az önkormányzatnak. Az előzőeken túl a kft. lakossági megrendelésre fűnyírási, egyéb zöldterület-karbantartási feladatokat is elvégez, amelyeket szintén áfával növelten számláz a szolgáltatást igénybe vevők részére. A fentiekkel kapcsolatban kérdésem, hogy az önkormányzat által a nonprofit kft. részére folyósított működési és fejlesztési támogatás az Áfa-tv. 65. §-a alapján adóalapot képez-e, és köteles-e az önkormányzat azután áfa fizetésére?
Részlet a válaszból: […]a termékhez, szolgáltatáshoz a támogatás összegével csökkentett áron jusson hozzá.Ellenértéknek minősül és szintén adóalapot képez a támogatás, ha konkrét, egyedileg meghatározható termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, azaz a támogatott részéről konkrét kötelezettségvállalás határozható meg. A támogatott ilyen esetben valamilyen viszontszolgáltatás nyújtására, vagyis valamely magatartás végzésére vállal kötelezettséget.Azokban az esetekben azonban, amikor egy önkormányzat valamely önkormányzati feladat ellátásához általánosságban - azaz nem egyedileg meghatározott feladatok, projektek megvalósításához, megrendelések teljesítéséhez - nyújt támogatást, például valamely közszolgáltatást végző intézményének, vagy általa önkormányzati feladatok ellátására alapított gazdasági társaságnak, és a támogatás a működést, a tevékenységet finanszírozza, mintegy forráskiegészítésül szolgál, akkor az ilyen dotáció nem tekinthető árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak, nem minősül ellenértéknek sem, és azután nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A rendelkezésre bocsátott információk alapján megállapítható, hogy az önkormányzat által a nonprofit kft.-nek a közterületek tisztántartására, zöldterület karbantartási feladatokra juttatott működési támogatás nem konkrét megrendeléshez, nem egyedi feladat ellátásához kapcsolódik, hanem azt a kft. általánosságban, alapfeladatának ellátásához kapja. Ebből következően a működési támogatás nem tekinthető árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak, továbbá nem minősül ellenértéknek sem, ami egyben azt is jelenti, hogy az után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a kft.-nek. Ugyanezen megítélés alá esik a fejlesztési támogatás címén kapott összeg is.A leírtak szerint a kft. az alapító okiratban meghatározott feladatokon túl lakossági megrendelésre fűnyírási, egyéb zöldterület-karbantartási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3959
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Önkormányzati támogatás

Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?
Részlet a válaszból: […]és postázása,d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása,f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, ésg) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.A felsorolt kötelezettségek teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.A megállapodásban rögzíteni kell:a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,c)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3649
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést