Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott önkormányzati vagyon tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tankerületi beruházás az önkormányzati iskolában

Kérdés: Tankerület vagyonkezelésében lévő, önkormányzati tulajdonú iskolaépületen, EFOP-4.1.2-17. számú állami és uniós pályázati támogatásból több százmilliós értéknövelő beruházást hajt végre a tankerület. Az épületen végzett beruházás műszaki befejezésekor mit és hogyan kell ezzel kapcsolatban könyvelni, elszámolni a tankerületnél és az önkormányzatnál?
Részlet a válaszból: […]fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.Amennyiben van visszapótlási követelés, kötelezettség, akkor a vagyonkezelő által végzett pótlólagos beruházás, felújítás azt csökkenti. A tankerület az általa végzett pótlólagos felújítást, beruházást térítés nélküli átadásként átadja az önkormányzatnak, amely azt a térítés nélkül átvett eszközökre vonatkozó szabályok szerint elszámolja. Ezzel együtt az önkormányzat elszámolja a visszapótlási követelés, a tankerület pedig a visszapótlási kötelezettség csökkenését. Majd ezt követően ezt a beruházást, felújítást az önkormányzat vagyonkezelésbe adja a tankerületnek. A vagyonkezelő által elvégzett pótlólagos beruházások, felújítások csökkentik a visszapótlási követelést, ugyanakkor ezek üzembe helyezéstől számított értékcsökkenése pedig növeli a visszapótlási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5362
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Önkormányzati költségvetési szerv alapító okirata

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az önkormányzat székhelyén pár irodát használ. Az alapító okiraton fel kell-e tüntetni az irodákat szobaszámmal, vagy elegendő a házszámot és a szintet megjelölni a címben? A használatot milyen megállapodásban kell dokumentálni, tekintve, hogy a használat a tulajdonosi jogok része, vagyonkezelési szerződésben? A használt vagyont hogyan kell nyilvántartania a tulajdonos önkormányzatnak és a használó önkormányzati költségvetési szervnek?
Részlet a válaszból: […]alapján használhatják. Minisztériumi álláspont szerint az önkormányzat által alapított költségvetési szervek a közfeladatuk ellátásához szükséges ingatlan vagyont - vagyonkezelési jog alapításáról szóló döntés, illetve vagyonkezelésbe adásról szóló szerződés megkötése nélkül - az alapító döntése alapján használhatják, és azzal gazdálkodhatnak. A használat tényleges tartalmát, a használat feltételeit, valamint a felek jogait és kötelezettségeit részletesen ingatlanhasználati szerződés tartalmazza. Az ingatlan tulajdonosa a használati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4914
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Önkormányzati vagyon kezelése

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
- a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
- a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
- a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
- az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
- mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
- az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
- az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
- az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Részlet a válaszból: […]vagyonkezelésbe adott eszköz kerülhet nyilvántartásba az önkormányzatnál.Az Áhsz. 10. §-ának (4) bekezdése szerint a 6. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a tulajdonosi joggyakorló szervezet az olyan állami vagyont mutatja ki, amelyre nézve nem létesített államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot.Ha az intézmény a helyi rendelet alapján vagyonkezelőnek minősül, akkor az intézmény vagyonkezelésében lévő befektetett eszközök az önkormányzatnál csak a 0-s számlaosztályban mutathatók ki.Véleményünk szerint az önkormányzatnak az általa alapított intézményekkel nem kell vagyonkezelői szerződést kötni, mivel a vagyonkezelésről a helyi rendelet rendelkezik. Az átadást az önkormányzat vagyonrendelete alapozza meg. A számviteli elszámoláshoz tételes átadás-átvételi leltár és jegyzőkönyv szükséges, amely az eszközök azonosító adatait, mennyiségét, bruttó, nettó értékét és elszámolt értékcsökkenési leírását tartalmazza.Akár használatba, akár vagyonkezelésbe adja az önkormányzat a vagyontárgyait, a tulajdonosi jogokat az önkormányzat gyakorolja, a vagyonkataszterben és földhivatali bejegyzésekben is az önkormányzat szerepel tulajdonosként.A használatba, vagyonkezelésbe adásról az önkormányzat, a testület dönthet, ez rendeleti szintű szabályozást igényel. Az intézmény a részére vagyonkezelésbe adott eszközöket akkor hasznosíthatja, adhatja bérbe, ha erre a tulajdonos önkormányzat felhatalmazta az intézmény alapító okiratában.Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az intézmény saját tulajdonának azok az eszközök minősülnek, amelyeket saját maga szerzett be, létesített, ideértve a beruházások és felújítások értékét is, illetve amelyeket vagyonkezelésbe kapott.Az intézmény tulajdonát képező vagyonelemek átadásáról az intézményvezető dönthet. A vagyonkezelésbe vett eszközöket a vagyonkezelő nem adhatja át térítésmentesen, mivel tulajdonosi jogokat nem gyakorolhat a vagyonkezelésbe vett eszközök felett, azokat nem idegenítheti el.Minden térítésmentes átadásnál figyelemmel kell lenni az Nvt. 13. §-ának (3) bekezdésére és 14. §-ának (1) bekezdésére, ami szerint a nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3855
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Önkormányzati ingatlanok haszonbérbe adása

Kérdés: Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése kimondja, hogy nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. Az Nvt. 3. §-ának 4., 7., 10., 11. pontjai határozzák meg a hasznosítás, a közfeladat, a működtetés és a nemzeti vagyon használójának fogalmait. Önkormányzatunk több kötelező feladat ellátása mellett a nem lakóingatlan és önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági földterületek működtetését, hasznosítását alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézményének feladatkörébe utalta. A működtetésre, hasznosításra átadott vagyonelemekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szerződésben is rögzítésre kerültek. Költségvetési intézményünk az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően haszonbérbe adja a mezőgazdasági területeket, olyan épületeket, melyekben nem közfeladatok ellátása történik, mint például újságospavilon, gyógyszertár stb. Így jelentős kiadást takarítunk meg például parlagfűirtás, karbantartás címen. Továbbá az intézménynek saját bevételei keletkeznek, melyet önkormányzatunk jóváhagyásával költségvetésében saját bevételei között tervez meg a 013350 önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok kormányzati funkción a fentiekben már említett alapító okiratban foglaltak szerint.
Felmerülő kérdéseink a következők:
1. Önkormányzatunk megteheti-e, hogy a fenti feladatait költségvetési intézményével láttatja el, annak ismeretében, hogy az ingatlanok önkormányzatunk vagyonmérlegében szerepelnek?
2. Helyesen jár-e el önkormányzatunk, hogyha az önállóan működő intézményének ingyenesen adja át a nem közfeladat ellátását szolgáló vagyont (nem lakóingatlan, mezőgazdasági földterületek) működtetésre, hasznosításra?
3. Helyes-e, hogy intézményünk a mezőgazdasági földterületek hasznosításával kapcsolatos bevételeket is a 013350-es kormányzati funkción számolja el?
4. Megfelel-e a hatályos számviteli jogszabályoknak, hogy a feladatok ellátása kapcsán felmerült kiadásokat és bevételeket az intézmény könyveiben pénzügyi számviteli szakfeladaton elkülönítetten, az alaptevékenység szabadkapacitás-kihasználásai között számolja el, vagy kötelező lenne vállalkozási tevékenységként könyvelni?
Részlet a válaszból: […]hasznosítása nem vállalkozási tevékenység, függetlenül attól, hogy a bérlő milyen célra veszi bérbe (pl. gyógyszertárat üzemeltet a létesítményben). Ha azonban új beruházással létesítenek ingatlant, vagy szereznek be eszközt azzal a céllal, hogy rendszeres haszonszerzés érdekében működtessék, az már vállalkozási tevékenység lesz.A levélben foglaltak szerint átengedte a bevételt az intézményeknek az önkormányzat, és az intézmény a saját bevételei között tervezi meg a bérleti díj bevételét, ezért a 013350 kormányzati funkciókódot alkalmazhatják.Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy az önkormányzat az intézményével láttassa el az önkormányzati ingatlanok hasznosításának, működtetésének feladatait.Helyesen jár el az önkormányzat, hogy az önállóan működő intézményeinek ingyenesen adja át az alapító okiratában foglalt feladatok ellátásához szükséges vagyont. Az Áht. alapján az alapító kötelezettsége, hogy az általa alapított intézményt az alapfeladatai ellátásához szükséges vagyonnal, eszközökkel ellássa. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladata az önkormányzati ingatlanok működtetése és hasznosítása is.A mezőgazdasági földterületek bérbeadás útján történő hasznosítását is a 013350 kormányzati funkciókon számolhatják el.A meglévő ingatlanok bérbeadásának bevételét alaptevékenység[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3850
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Önkormányzati vagyon átadása

Kérdés: 1. A községben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágításon, vagyis a villanyoszlopokon az önkormányzat kicseréltette a lámpatesteket energiatakarékosra (a régi lámpatestek, oszlopok az áramszolgáltató tulajdonában vannak) 6 300 000 Ft + áfa áron. Ez a kiadás beruházásnak vagy karbantartásnak minősül? Ilyen esetben ezeket a lámpatesteket térítésmentesen át kell adni az áramszolgáltató részére? Hogyan kell ezeket a műveleteket lekönyvelni?
2. Óvodai étkezési díjról számlát állítunk ki 2 példányban, egyik a vevőé, másik a könyvelésé. Kell készíteni egy harmadik tőpéldányt is a bizonylatok közt?
3. Az önkormányzatnál a pénztár vezetése a könyvelési programban történik. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatból egy példányt állítunk ki, ami a könyvelésben megtalálható. Kell-e második példányt kinyomtatni és elhelyezni a számviteli bizonylatok közt?
Részlet a válaszból: […]vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.Az idézett jogszabály alapján tehát van lehetőség arra, hogy ingyenesen adják át a lámpatesteket az áramszolgáltatónak. Feltételezzük, hogy az átadás a beszerzést követően rövid időn belül megtörtént. Az Önök esetében sem beruházásnak, sem felújításnak nem tud minősülni az eszköz, hiszen nem szolgálja éven túl az önkormányzat tevékenységét, nem marad a könyveikben. A számvitelben készletcsökkenésként és rendkívüli ráfordításként javasoljuk elszámolni az ügyletet.A számla példányszámát jogszabályi előírás nem szabályozza. Egy példányt át kell adni a vevőnek, és további példány kell, hogy maradjon a számlakibocsátónál. Sajnos a kérdés pontatlan. Nem tudjuk, hogy a számlákat számítógépes programmal állítják-e ki vagy számlatömbben. A számlatömbök többnyire háromlaposak és van tőpéldányuk, amit nem szabad kitépni. A számítógépes programmal előállított bizonylatok esetében a program biztosítja a számlák archiválását, megőrzését, illetve az adatok mentését biztosítani kell. A saját bizonylati szabályzatukban kell szabályozni, hogy hány példányt állítanak elő, azokat kik kapják, mi a bizonylat útja, illetve hogy milyen módon kell gondoskodni a bizonylat megőrzéséről, papíralapon vagy elektronikus úton.A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok számítógépes programmal történő előállítása során a szigorú számadást a program biztosítja. A programból előállíthatónak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3844
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Önkormányzati vagyonátadások végrehajtása

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.
Részlet a válaszból: […]szakfeladaton. Abban az esetben, ha olyan pénzforgalmi tételek is felmerülnek, amelyeket az épületre kell aktiválni, pl. felújítás, akkor azt az önkormányzat könyveiben kell elszámolni. Az 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, a szakfeladatrend 2. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv a más költségvetési szervek részére végzett tevékenységeinek bevételeit és kiadásait az ellátott szerv azon szakfeladatain kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, függetlenül attól, hogy az adott szakfeladatok az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e. A fenti rendelkezések alapján nem egységkódokon, hanem a megfelelő szakfeladaton kell a pénzforgalmi kiadásokat megjeleníteni. A szakfeladat alkalmazásának nem feltétele, hogy az alapító okiratban szerepeljen az adott szakfeladat. A korábban beszerzett, létesített épületek, eszközök nyilvántartására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3236
Kapcsolódó tárgyszavak: ,