Önkormányzati előirányzat-módosítás

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint van különbség a polgármester és költségvetési szerv előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási joga között. Az Áht. 34. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Egyszeri belépési hozzájárulás beszedése

Kérdés: Városunkban a bentlakásos idősek otthona önkormányzati fenntartású szociális intézmény. A Szoctv., valamint az önkormányzat rendelete szabályozza, hogy az emelt szintű idősek otthonába történő elhelyezéskor az ellátást igénylőnek belépési hozzájárulást kell fizetni. Az idősek elhelyezése önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosított. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az intézményi és önkormányzati vagyon kizárólag az önkormányzat könyveiben szerepelhet. A belépési hozzájárulást az igénylők az önkormányzat fizetési számlájára fizetik be, számla az önkormányzat nevében kerül kiállításra. Az intézmény működését az önkormányzat intézményfinanszírozás formájában évente nagyobb összeggel támogatja. Az önkormányzat vagy az önkormányzat intézménye jogosult-e az egyszeri belépési hozzájárulás beszedésére, valamint a befizetett belépési hozzájárulást a könyvekbe mely főkönyvi számlákra és kormányzati funkcióra szükséges rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] A Szoctv. 117/C. §-a alapján tartós bentlakásos intézmény esetén – a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Vagyonkezelésbe adott épületen végrehajtott beruházás

Kérdés: Iskolánk épületének bővítésére az iskola alapítványa pályázati támogatást nyert, amelyből a beruházást megvalósítja. A beruházást ilyen esetben, amikor nem a tulajdonos önkormányzat, és nem is a vagyonkezelő tankerület a beruházó, hogyan számoljuk el a könyveinkben? Az önkormányzatnál megjelenik-e, vagy csak az alapítványnál mint beruházás, majd a tankerületnél az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével, a vagyonkezelésbe vett, az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Természetben kapott adományok elszámolása

Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján tárgyi eszközök és készletek adományozása történik az önkormányzat, illetve az intézménye részére.Az Áhsz. 25. §-ának (9) bekezdése alapján a különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a térítés nélkül átvett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A műemléki ingatlan, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan és a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan karbantartási költsége és felújítása, beruházási bekerülési értéke után a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozó vállalkozás akkor vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Önkormányzati költségvetési szerv alapító okirata

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az önkormányzat székhelyén pár irodát használ. Az alapító okiraton fel kell-e tüntetni az irodákat szobaszámmal, vagy elegendő a házszámot és a szintet megjelölni a címben? A használatot milyen megállapodásban kell dokumentálni, tekintve, hogy a használat a tulajdonosi jogok része, vagyonkezelési szerződésben? A használt vagyont hogyan kell nyilvántartania a tulajdonos önkormányzatnak és a használó önkormányzati költségvetési szervnek?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó jogi szabályozás (Mötv., 2011. évi CXCVI. törvény) nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat az önkormányzat által alapított költségvetési szervek közfeladataik ellátása érdekében milyen szerződéses viszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Vagyonkezelés

Kérdés:

Kérdés: Költségvetési intézmény használati szerződést kötött vagyonkezelésben levő intézményre. Az épület üzemeltetésének arányos költségeit a használatba vevő havonta megtéríti a használatba adónak százalékos arányban a szerződésben foglaltak szerint. Hogyan könyveljük?

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

COFOG/Szakfeladatrend

Kérdés: Helyes COFOG/szakfeladat használatok miatt kérdezném a következőket:
1. Önkormányzatunk műfüves pályát üzemeltet, melyhez bevétel/kiadás párosul. Ebben az esetben a 013350 (Önkormányzati vagyon) + 680002 lenne helyes, vagy amivel összefüggésben felmerül 081030 (Sportlétesítmények...) + 931102, illetve harmadik lehetőségként a 081045 (Szabadidősport) + 999999 szakfeladat lenne a helyes használat?
2. KEHOP szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztése során helyesen alkalmazzuk-e a 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása COFOG-ot?
3. A TOP-2.1.3-15 pályázaton belül megvalósuló csapadékvíz-elvezetésnek a kiépítéséhez melyik COFOG-ot kellene alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit kormányzati funkciókba kell besorolni funkciószámmal és megnevezéssel, és ezt a kormányzati funkciót a költségvetési szerv alapító okiratában fel kell tüntetni. Vannak viszont olyan esetek, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Gyakran merül fel a számviteli szakemberekben az a kérdés, hogy az adott gazdasági eseményt szállítói kötelezettségként vagy passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni. A kérdés megválaszolásához induljunk ki a számviteli alapelvekből. A gazdálkodónak könyvelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Tehergépkocsik behajtási engedélye

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete alapján a településen a magánépítkezések során nagy tömegű tehergépkocsik behajtására külön engedélyt ad a rendeletben meghatározott minimális díj ellenében, mely jelenleg áfamentesként van meghatározva. Mint önkormányzat, milyen kormányzati funkción és milyen rovaton kell elszámolni, illetve ez az engedély fejében beszedett díj áfaköteles-e?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes szolgáltatásokat, értékesítéseket az Áfa-tv. 85. és 86. §-a sorolja fel. Ezek között nem található olyan adómentes jogcím, amely alapján az áfamentesség megalapozható lenne. A tehergépkocsik behajtási engedélye áfaköteles szolgáltatás, amelyről számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.
1
2
3
6