Önrész megítélése az Áfa-tv. alapján

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2022. szeptember 1-jén flottakezelési szerződést kötött egy magyar flottakezelő céggel (flottakezelő). A szerződés szerint a flottakezelő flottakezelési szolgáltatást nyújt társaságunk részére oly módon, hogy a flottakezelő a tulajdonában álló - a szerződés tárgyát képező - személygépjárműveket hosszú távú bérleti konstrukció keretében bocsátja társaságunk rendelkezésére. A flottakezelő olyan komplex szolgáltatáscsomagot nyújt részünkre, amelyben a személygépjárművek bérbeadása mellett a flottakezelés ugyan-olyan hangsúlyos elem. A flottakezelés keretében a flottakezelő különösen az alábbiak szerinti költségek érvényesítésére jogosult társaságunkkal szemben a bérleti alapdíjon (finanszírozási díjon) felül: casco biztosítás díja, az adminisztráció díja, gépjárművet terhelő adók, csereautó díja, a 24 órás segélyszolgálat díja, szervizátalány, havi nyolc darab "hozom-viszem" szolgáltatás díja. A flottakezelő a személygépjárművekre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco biztosítást köt, mely biztosítás díja a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezi, a casco biztosítás önrésze pedig a szerződés szerint minden gépjárműre és cseregépjárműre egységesen 12%, de minimum 60.000 forint (üvegkár esetében maximum 10% önrész). A szerződés szerint az önrészt a bérleti díj nem tartalmazza, és az önrész társaságunkat terheli. Az önrész az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozik, vagy az Áfa-tv. 259. § 6. pontja alapján kártérítésként az áfa hatályán kívüli tételként kell megítélni?
Részlet a válaszából: […] ...díjat, így ezen szerződéses konstrukcióban káresemény bekövetkezése esetén a flottakezelőt terheli a javítási költségekből az önrész, amelyet a szerződés alapján társaságukra átterhel. Véleményünk szerint az önrész a gépjármű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Szennyvíztisztító berendezés üzemeltetési költsége

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező önkormányzatunk Egyedi szennyvízkezelés című pályázat nyertese lett. Pályázati támogatásból, önkormányzati önrészből és az ingatlantulajdonosok által befizetett önrészből - azon lakóházaknál, akik igényelték, illetve a lakóház elhelyezkedéséből fakadóan rá tudtak csatlakozni a rendszerre - különböző nagyságú szennyvíztisztító berendezések kerültek beszerelésre a kivitelező által. A műszaki átadás, illetve aktiválás az idei évben megtörtént. A berendezések az önkormányzat tulajdonát képezik, de használója az ingatlantulajdonos. Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoktól üzemeltetési díjat szeretne beszedni félévente, számla ellenében, melyet az önkormányzat által foglalkoztatott, a berendezések ellenőrzésével megbízott személy bérére, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szeretne fordítani. Ezt az üzemeltetési költséget áfásan vagy áfamentesen mint hozzájárulás számlázhatja ki az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknak?
Részlet a válaszából: […] Az üzemeltetési díj az Áfa-tv. 13. §-a szerinti szolgáltatás, amelynek az áfamértéke 27%, és számlát kell kiállítani az igénybe vevők részére. Véleményünk szerint hozzájárulás nem lehetséges, mert a vízgazdálkodásról szóló jogszabályok alapján kétféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély részére megtérítendő kártérítés

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója fűkaszálás közben egy autó szélvédőjében kárt okozott. A gépjármű biztosítója a kárt a magánszemélynek megtérítette, a magánszemélynek 10% önrészt kell fizetnie, amelyet az önkormányzat megtérít. A biztosító a számlát a magánszemély részére állítja ki. Milyen bizonylat alapján tudja az önkormányzat az elismert kárt megtéríteni a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.A kérdéses esetben kárfelvételi jegyzőkönyv, a biztosító levele az önrész összegéről és a banki utalási bizonylat, vagy pénztári kiadási bizonylat, amelyen kifizették a kárt a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület - nem államháztartási fenntartású - látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a nemzetiségi önkormányzat által alapított, általa irányított költségvetési szerv. Ez azt jelenti, hogy az államháztartási törvény; annak végrehajtási rendelete, az Ávr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Összetört intézményi autó javíttatása

Kérdés: Intézményünk autója összetört, javításra küldtük. A cég kiszámlázta nekünk a teljes javítást, de nekünk csak az önrészt kell kifizetni. Többször telefonon egyeztettünk velük, hogy mi csak azt a számlát tudjuk befogadni, ami a tényleges utalásról szól, de ragaszkodnak hozzá, hogy ők másképpen nem tudják kiállítani a számlát. Be lehet fogadni úgy a számlát, hogy nem a végösszeget könyvelem le? A biztosítós számláknál van valami külön eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása Nettó összeg T 05334(3) - K 003Előzetesen felszámított áfa T 05351(3) - K 003Biztosító térítése T 005 - K 094103 Önrész pénzügyi rendezése Pénzügyi számvitelNettó összeg T 05334(3) - K 003Előzetesen felszámított áfa T 05351(3) - K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Gépkocsijavítás biztosítás terhére

Kérdés: Intézményünk tulajdonában álló személygépkocsit káresemény érte. Elvittük egy javító céghez, aki egy másik vállalkozással végeztette el a javítást. A javításról szóló eredeti számla (az alvállalkozó számlája) a biztosító céghez került. A?10% önrész megfizetését a javítást vállaló cég egy levél és az eredeti számla fénymásolata kíséretében kéri úgy, hogy az önrész összegét az alvállalkozó bankszámlájára fizessük meg. Mivel az alvállalkozóval intézményünk nem áll kapcsolatban, kifizethetjük-e neki az önrész összegét? Az önrész megfizetése egy levél alapján nem számlaként kerül rögzítésre, így nem osztható meg adóalapra és adóra az összeg. A vállalkozónak nem úgy kellene-e eljárnia, hogy az alvállalkozó számlája alapján az önrész összegét továbbszámlázza intézményünk részére, az önrészt pedig a vállalkozó utalja tovább az alvállalkozó számára?
Részlet a válaszából: […] ...kerülhet az eredeti számla a biztosítótársasághoz, ha a nevükre mint megrendelő nevére szól a számla. Ebben az esetben intézményük az önrészt egyéb ráfordításként téríti meg a javítást végző cégnek. A könyvelés bizonylata a biztosítóval kötött szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Piactér-felújítás, -fejlesztés

Kérdés: Önkormányzatunk piactér felújítására, fejlesztésére nyert pályázatot. A pályázaton úgy szerepeltettük, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó áfát nem igényeljük vissza. Jelenleg a piaci tevékenység után helypénzt szedünk nettó összeg + áfatartalommal. A koordináló szerv szerint nem lehet csak a fejlesztési részt leválasztani a jelenlegi és későbbi működtetésről. Két lehetőséget látunk a megvalósításra.
1. A pályázatunkat módosítjuk nettó finanszírozásra, és visszaigényeljük a fejlesztés áfatartalmát (az áfaösszeg finanszírozása a probléma).
2. A saját bevételi rendeletünket módosítjuk, töröljük a piactartási tevékenység utáni bevételeket, így a tevékenységnek nincs árbevétele, és marad a fejlesztés bruttó támogatása.
Lehetséges-e a választási lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...is lehetnek.Az önkormányzatnak a pályázat benyújtása előtt kell megterveznie a költségvetése terhére vállalt kötelezettséget, pl. önrészt, illetve a megelőlegezendő áfát.Javasoljuk, hogy más megoldást keressenek, pl. szedjenek be a rendszeres bérlőktől előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:    

Önrész áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a tevékenységünkhöz szükséges gépkocsik egy részét hosszú távú bérleti szerződés alapján használjuk. A társaság, amelytől béreljük a gépkocsikat, ún. flottakezelési szolgáltatást nyújt. A csere-autó-ügyintézés, hozom-viszem szolgáltatás mellett a társaság saját szervizzel rendelkezik, és a szervizt is beépíti szolgáltatásába, emellett pedig biztosítási (KGFB, casco) ügyintézést is vállal. A flottakezelési szolgáltatáscsomag egységes díjazás alá esik, azaz egy előre kiszámítható díjat fizetünk a társaság részére. A társaság és intézményünk között fennálló szerződéses konstrukcióban a társaság az adott járműre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt. A biztosítási díjak a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezik, a casco biztosítás önrésze pedig az esetek döntő többségében (azaz a biztosító által nem térített összeg) 10 százaléka, de minimum 50?000 forint. A szerződés szerint a casco biztosítás alapján térítendő kár önrészét minden esetben intézményünk fizeti. Az önrész áfarendszerbeli megítélésével kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bérleti és flottakezelési szolgáltatás mint főszolgáltatás adóalapjába beépül, vagy mivel az intézményünk által előidézett biztosítási esemény következtében a társaság tulajdonában kár keletkezett, s a kárral kapcsolatban a társaság a biztosító felé az önrész megfizetésére kötelezett, amely kárösszeget átterhel intézményünkre, azaz arra, akinek a tevékenysége miatt elszenvedte a kárt, ebből következően tekinthető-e az önrész áthárítása kártérítésnek, amely az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint nem minősül ellenértéknek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kérdéses esetben - függetlenül attól, hogy jogellenes-e a károkozás a bérlő részéről - az önrész intézményük általi megtérítése nem tekinthető kártérítésnek. Emellett véleményünk szerint az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Víziközmű-társulat - utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta - ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként - a helyi rendelet szabályai szerint - a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat részben a tagok (település lakossága) hozzájárulásából látja el a közfeladatát. A társulat alapszabályában rögzített hozzájárulásról nem kellett számlát kibocsátani.A Vg.tv. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében a vízgazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint "A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4