Követelés behajthatatlanná minősítése

Kérdés: Intézményünknek elhunyttal szemben ellátási díj jogcímen követelése áll fenn. Az ellátási költségről hagyatéki hitelezői igényünket bejelentettük az önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző által küldött tájékoztatás szerint nincs leltárba vehető örökhagyói hagyaték. Mindezekre tekintettel közjegyzői eljárásra nem került sor. A jogász véleménye szerint követelésünk jelenleg nem behajtható, azonban tekintettel arra, hogy a követelés jogi sorsa még nem tisztázott, ezért továbbra is nyilván kell tartani, figyelemmel az 5 éves elévülési időre. Az Szja-tv. szerint "a behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 7:96. §-ának előírása szerint:- Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szövetkezeti részjegy öröklése

Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és ezzel egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, melyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk-e testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezeti törvény szerint a tagsági viszony a tag halálával megszűnik. A törvény 51. §-a (2) bekezdésének alapján az örökös kérheti taggá való felvételét. Ha ezt részére nem engedélyezték, vele a törvény alapján el kell számolni. A tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Egyszeri belépési hozzájárulás beszedése

Kérdés: Városunkban a bentlakásos idősek otthona önkormányzati fenntartású szociális intézmény. A Szoctv., valamint az önkormányzat rendelete szabályozza, hogy az emelt szintű idősek otthonába történő elhelyezéskor az ellátást igénylőnek belépési hozzájárulást kell fizetni. Az idősek elhelyezése önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosított. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az intézményi és önkormányzati vagyon kizárólag az önkormányzat könyveiben szerepelhet. A belépési hozzájárulást az igénylők az önkormányzat fizetési számlájára fizetik be, számla az önkormányzat nevében kerül kiállításra. Az intézmény működését az önkormányzat intézményfinanszírozás formájában évente nagyobb összeggel támogatja. Az önkormányzat vagy az önkormányzat intézménye jogosult-e az egyszeri belépési hozzájárulás beszedésére, valamint a befizetett belépési hozzájárulást a könyvekbe mely főkönyvi számlákra és kormányzati funkcióra szükséges rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve - ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta - e személynek vagy örökösének.A Szoctv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Evás adóalany halála miatti korrekciós kötelezettség

Kérdés: Városunk egyik lakója az alábbi kérdéssel fordult önkormányzatunkhoz. Az adózó az édesapjával vásárolt 1999-ben egy ingatlant a hozzá kapcsolódó telekkel 1/3-2/3 arányban úgy, hogy a rájuk áthárított forgalmi adót mindketten levonásba helyezték. 2005-ben az adózó és édesapja a tulajdoni hányaduk arányában beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként emeletráépítés történt az ingatlanon. A ráépítés során felmerült áfa 1/3-át az adózó levonásba helyezte, míg édesapja levonási jogot nem gyakorolt, tekintettel arra, hogy időközben bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. 2011-ben az édesapa elhunyt, és a tulajdonát képező ingatlan 2/3 részét megörökölte az adózó úgy, hogy nyilatkozott az édesapja vállalkozásának folytatásáról. Az ingatlan 1999 óta bérbeadás keretében került hasznosításra. Az ingatlan adómentes értékesítése esetén az Áfa-tv. rendelkezései és az Eva-tv. szabályai alapján, hogyan alakul az adózó esetleges áfakorrekciója az ingatlan 2/3-os tulajdoni hányada tekintetében az adómentes értékesítés okán?
Részlet a válaszából: […] ...cselekvőképességének elvesztését, feltéve hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységet elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja".Amennyiben a jogutódlásra vonatkozó további feltételek [Áfa-tv. 18. § (1)-(2) bekezdés] is fennálltak, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Bentlakásos szociális intézmény

Kérdés: Nonprofit kft.-nk a Szoctv.-ben meghatározott lehetőségre tekintettel hozott fenntartói döntés alapján egyes férőhelyeire 8 millió forint belépési hozzájárulás fizetése ellenében vesz fel időseket. Nem egyértelmű, hogy az így szedett hozzájárulás adómentes-e, vagy 27%-os áfa terheli, illetve hogy ennek a hozzájárulásnak a szedése hogyan befolyásolja szociális tevékenységünk adómentességét, különös tekintettel az egyes bentlakók által fizetett/ fizetendő összegek eltéréseire.
Részlet a válaszából: […] ...beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve - ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta - e személynek vagy örökösének.(6) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint egész száll át az örökösre. Az öröklés során nemcsak a készpénz, ingó vagy ingatlan vagyon, számla- vagy egyéb követelés öröklődik, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor - véleményünk szerint - a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...módon a közalkalmazott halála "felülírja" a korábbi felmentéssel történő megszüntetést, ezért a végkielégítés nem jár az örökösöknek. A Kjt. csak a jubileumi jutalom kapcsán rendelkezik meghatározott feltételek fennállása esetén az örökösök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Közalkalmazott "kedvezményes jubileumi jutalmának" kifizetése az örökösök részére

Kérdés: A közalkalmazott 36,5 év munkában töltött idő utáni elhalálozása esetén jár-e az örökösök részére a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonnyal rendelkezik. A Kjt. 78. §-ának (5) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a hivatkozott rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban.A lakásépítési kölcsönöket az elmúlt években már csak jelzálogjog bejegyzésével lehetett folyósítani, így ezt az örökösöknél vagy értékesítésnél a minisztérium érvényesítheti.Egy-egy ügyben, ha minden elvárható lépést megtett a minisztérium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).
Részlet a válaszából: […] ...sorházat - az építkezést megelőzően vagy annak során- ilyen szerződés alapján értékesítették, akkor lehetőség van arra, hogy azörökös a lakásszerzési kedvezményt érvényesítse. Ugyanis, ha az elhunyt személya 2006. évben megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
1
2