Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott óvadék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bérleti díj rendezése óvadékból

Kérdés: A büfé bérlője bezárta az üzletét, és nem tudja fizetni a bérleti díjat. Azt kérte, hogy az április és május hónap bérleti díját az óvadékából vonjuk le. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, kell-e számlát kiállítani erről a két hónapról?
Részlet a válaszból: […]áfa rendszerében szerződésszerű teljesítés esetén az óvadék a kötelezett tartozásába nem számítható be, az óvadék átvétele nem minősül sem előlegnek, sem ellenértéknek, nem képez áfaalapot, és szerződésszerű teljesítés esetén visszajár a letevőnek. Az óvadék átadásáról és visszaadásáról nem kell számlát kiállítani. Az óvadékot általában a szerződés felbontásakor, az utolsó havi bérleti díjba szokták betudni. A rendkívüli helyzetre tekintettel nincs akadálya annak, hogy megállapodjanak a bérlőjükkel arról, hogy a kéthavi bérleti díjat - ha arra a letett óvadék fedezetet nyújt - az óvadékból vonják le, de célszerű kikötni, hogy mennyi időn belül kell visszapótolnia a bérlőnek az óvadékot. Amennyiben betudják az óvadék összegét az ellenértékbe, akkor számlaadási kötelezettség keletkezik.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5197
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Óvadék

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű szerződést kötött ingatlan bérbevételéről. A szerződés alapján 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot kell fizetni a bérbeadónak, aki a szerződés lejárta után (2 év múlva) visszautalja az intézménynek ezt az összeget. Hogyan kell könyvelni ezt az óvadékot? Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján könyvelhetem a 36-osok közé, vagy pedig a K355-ös rovatra?
Részlet a válaszból: […]szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosíték - így különösen a foglaló, a kötbér - az adott pénzeszköz visszaadásáig, vagy kiadásként történő elszámolásáig. Elszámolására az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái alkalmazandók.A letétekkel, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközökkel, biztosítékokkal kapcsolatos elszámolások a következők:1. Letétek, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok jóváírása, befizetése a pénzügyi számvitel szerintT32 - K36782. Letétek, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok kifizetése a pénzügyi számvitel szerintT3678 - K323. Letétek, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4554
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Óvadék áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő irodát bérbe adta. A bérbeadásra adókötelezettséget választottunk 2007-re. A szerződés szerint bizonyos összeget a bérbevevő óvadékként ad át részünkre. Nem világos számunkra, hogy ez esetben hogyan kell megállapítani az áfát. Az óvadék áfafizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszból: […]kötelezettséggel nem jár. A Polgári Törvénykönyv 270-271. §-a szerint, ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna. Az előzőek alapján a jogosult csak a kötelezett nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén elégítheti ki követelését az óvadékból, a kötelezett szerződésszerű teljesítése esetén nem teheti ezt meg. Szerződésszerű teljesítés esetén az óvadék a kötelezett tartozásába nem számítható be, így az óvadék átvétele nem minősül előlegnek, az óvadék összege nem számít bele a termékértékesítés vagy a nyújtott szolgáltatás ellenértékébe, ezért az óvadék átvétele áfafizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1915
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Óvadék minősítése

Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?
Részlet a válaszból: […]megfelelően alkalmazni. A 259. § (3) bekezdése alapján a zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik. Tehát az óvadék a követelés megszűnésekor visszajár (ha ebben az időpontban az óvadék még megvan), mivel a zálogjog megszűnésével a zálogtárgy tulajdonosa ismét teljes tulajdonjoggal bír a zálogtárgy felett, ennek analógiájára az óvadék felett is. Abban az esetben, ha az óvadékot kizárólag biztosítékként használják fel, nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert az óvadék nem tekinthető szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés ellenértékének. Más a helyzet, ha az óvadékot a bérbeadó nem adja vissza, hanem az ellenértékbe beszámítja. Az Áfa-tv. 17. § (1) bekezdése szerint, ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak tekintendő. Mivel a szerződés értelmében az átadott pénzösszeget a felek a bérleti időszak utolsó 3 havi bérleti díjának és szolgáltatási díjának kiegyenlítésére használják fel, az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizet a bérbevevő, annak ellenére, hogy ez a pénzösszeg a szerződés egy bizonyos időszakában biztosítékként funkcionál. Ezt a pénzösszeget a teljesítés előtt adja át a bérlő, ezért előlegnek minősül. Az esetleges károk levonása után a biztosítékot köteles kiegészíteni a bérbevevő, ilyen módon a károk bekövetkezése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1753
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Pénzügyi biztosíték elszámolása

Kérdés: Intézményünk ingatlanbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy bizonyos összeg letétbe helyezésére kötelezett. A letétbe helyezett összeg addig a bérbeadó tulajdonában marad, amíg a bérleti jogviszony fennáll. A letéti összeget függő tételként kezeljük, vagy végleges kiadásként? Ugyancsak könyvelési probléma a fenti eset fordított példája, amikor az intézmény adta bérbe ingatlanát, és a bérleti idő lejártáig biztosítékként kért egy bizonyos összeget.
Részlet a válaszból: […]a Pénzügyminisztérium által kiadott, a költségvetési szervek részletes költségvetésének összeállítására szolgáló tájékoztató nevesített jogcímet nem tartalmaz. A tájékoztató az "Egyéb dologi kiadások" jogcímre olyan iránymutatást ad, amely szerint ezen a jogcímen kell tervezni és elszámolni mindazokat a kiadásokat,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 978
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
Részlet a válaszból: […]a szakasznak a (2) bekezdése szerint az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna. Az előzőek alapján a jogosult csak a kötelezett nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén elégítheti ki követelését az óvadékból, a kötelezett szerződésszerű teljesítése esetén nem. Szerződésszerű teljesítés esetén tehát az óvadék a kötelezett tartozásába nem számítható be, így az óvadék átvétele az Áfa-tv. 17. §-a szerinti áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Áfatartalmú bizonylatot sem kell (lehet) kiállítani az ügyletről. Abban az esetben, ha a jogosult az óvadékból kielégíti áfafizetési kötelezettséggel járó értékesítéséből származó követelését, az ellenérték megfizetettnek tekintendő. Ennek akkor lehet jelentősége, ha költségvetési szerv az értékesítés teljesítése után, de még az Áfa-tv. 20. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti, az ellenérték meg nem fizetése miatti 60 napos halasztás lejárta előtt elégíti ki az egyébként áfás (például meg nem fizetett bérleti díjra vagy vételárrészletre irányuló) követelését az óvadékból. Az óvadékból történő kielégítéskor az alapértékesítés pénzügyi teljesítettsége okán az Áfa-tv. 20. §-a szerinti halasztás lejár. Természetesen az óvadék átadására irányuló szerződés elbírálásánál sem a szerződés elnevezése, hanem annak tartalma az irányadó, vagyis mindazon pénzösszegekre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 272
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,