Céljellegű támogatás civil szervezetek részére

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
Részlet a válaszából: […] ...szervezettel, képviselheti-e az adott szervezetet.Olyan költséget, amelyet más jogviszonyban, pl. egyéni vállalkozóként elszámoltak, pályázati forrás, támogatás elszámolásánál nem érvényesíthető.Amennyiben a támogatott bejegyzett civil szervezettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Tiszta utca, rendes ház

Kérdés: Önkormányzatunk "Tiszta utca, rendes ház" címmel pályázati felhívást tett közzé az önkormányzat közigazgatási területén lévő társasházak részére. A jelentkezőket rangsorolva a legjobban teljesítő (legtisztább) társasházak díjazásban részesülnek. A díj mértéke változó összeg, 120 ezer és 840 ezer forint közötti nagyságrendben. A díjakat a nyertes társasházak részére a szerződéskötést követően tervezzük átutalni. Mivel a díjak felhasználásával a társasházaknak nem kell az önkormányzat felé elszámolniuk, ezért jelen esetben nem beszélhetünk az államháztartásról szóló törvény VI. fejezetében taglalt támogatásokról.
1. Milyen szerződést kell/lehet kötni a társasházakkal, mely alapján a díj összege kiutalásra kerülne? Van-e a szerződéssel kapcsolatban valamilyen egyedi elvárás, aminek a szerződésben mindenképpen szerepelnie kell?
2. Hová, milyen rovatra kell könyvelni a kifizetéskor az összeget?
3. Milyen közteherfizetési kötelezettség merülhet fel a fizetendő díjakkal kapcsolatban, s azt kinek kell fizetnie, az önkormányzatnak vagy a társasháznak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint az önkormányzat pályázati felhívást tett közzé, vagyis nyilvánosan a település bármely lakosa számára azonos feltételekkel hirdette meg a részvételi feltételeket. Amennyiben a pályázati feltételekben közölték a nyertessel szembeni követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
Kapcsolódó címkék:  

Patakmeder-rendezés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázati támogatásból patakmeder-rendezést végzett. A patak-meder az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona, melyre éves 1500 forint bérleti díjat fizetünk. A felújítás elszámolását, illetve aktiválását az önkormányzat könyveiben hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a helyi önkormányzat kimutatja többek között a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét.Az Áhsz. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.
Kapcsolódó címkék:      

KEHOP programban megvalósított csatornaberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a fizikai teljesítés, a munka elvégzése 2020-ban megtörtént, így a számlát a 2020. évi könyvelésben kell kötelezettségként elszámolni. Az előleggel történő elszámolást a végszámla kézhezvételét követően könyvelni kell. A számlát a fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.
Kapcsolódó címkék:      

COFOG

Kérdés: Megyei önkormányzatunk több uniós és hazai támogatású pályázat megvalósításában vesz részt (TOP, EFOP stb.). A támogatói okiratok, szerződések tartalmazzák a támogatott fel-adat kormányzati funkció szerinti besorolását. Jól gondoljuk, hogy valamennyi pályázati kiadást (bér, járulék, eszközbeszerzés, szakmai megvalósítással összefüggő szolgáltatások stb.) azon a kormányzati funkción kell elszámolni, amely a támogatási szerződésben szerepel?
Részlet a válaszából: […] A 15/2019. PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek. Amennyiben a támogatói okirat a felhasználási cél szerinti kormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Sportpark létesítése

Kérdés: Önkormányzatunk "B" típusú sportpark létesítésére nyert pályázatot. Az építmény kivitelezését a vállalkozási szerződés és az együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Sportközpont intézte, tehát a számla is az ő nevére szólt. Az építmény elkészült, megküldték részünkre a számlamásolatot és az aktiválandó értéket. Az önkormányzatunk semmiféle támogatási szerződéssel nem rendelkezik, ami kimondaná, hogy ténylegesen milyen összeget nyert a pályázat keretein belül, nem mi fizettük a kivitelezői számlát, mivel nem közvetlenül közöttünk és a kivitelező között jött létre a szerződés. Önkormányzatunknak tehát ez idáig semmilyen könyvelése nem volt ezzel a pályázattal kapcsolatosan. Milyen könyvelési feladata van az önkormányzatnak ezzel a pályázattal összefüggésben? Kell-e támogatást könyvelni, vagy elegendő csak az elkészült építmény aktiválása? Az aktiválás milyen könyvelési tételekkel valósulhat meg?
Részlet a válaszából: […] ..."B" típusú sportpark létesítése pályázat keretében a települési önkormányzatok nem pénzbeli támogatást kapnak, hanem magát a létesítményt, a sportparkot. A létesítményt a Nemzeti Sportközpont adja át térítésmentesen az önkormányzatnak, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi rendezvények belépődíja

Kérdés: Intézményeink pályázat keretében külföldi (közösségen belüli és kívüli államban is) kirándulásokon vesznek részt, melynek keretében múzeumi, illetve más kulturális rendezvényeken is részt vesznek. A belépődíjakról szóló számlák esetében az Áfa-tv. 42. §-a alkalmazandó, vagyis könyvelhetjük áfa nélkül bruttó módon?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 42. §-a alapján az adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Európai uniós, államháztartáson belüli támogatás

Kérdés: Európai uniós, államháztartáson belüli támogatásban részesültünk, és eddig 3 millió forintot utaltak előlegként december 31-ig. A támogatás többi részét még nem kaptuk meg, és a pályázati elszámolás sem történt meg. Hogyan kell könyvelnünk az év végéig beérkezett összeget?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is - a költségvetési támogatás céljához, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszához, a kedvezményezett saját forrásának mértékéhez igazodó módon -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címkék:    

Pályázat keretében megvalósított beruházás áfája

Kérdés: A TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 projekt-azonosító számú szociális alapszolgáltatások fejlesztése projektberuházás áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan városunk önkormányzata "Szociális alapszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 azonosító számú projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot 2016-ban. A?projekt összköltsége nettó 41 094 331 Ft. A támogatási szerződés 2017. 06. 02-án került aláírásra a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és az önkormányzat között. A pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, és a kedvezményezett is ő. Azonban 2017. január 1-jétől jogszabályváltozás miatt a konyhát már nem lehet önkormányzati szakfeladatként működtetni, ezért döntöttünk az önálló intézmény alapításáról. A 2017. Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 5. pontja alapján "A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
- az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
- társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
- gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.
Részlet a válaszából: […] ...alapvető feltétele, hogy az adóköteles bevétel ugyannál az adóalanynál keletkezzen, amelyiknél a kiadás felmerült.A kérdés szerint a pályázat benyújtásakor az önkormányzat látta el a közétkeztetési feladatot, ezért jogszerűen nyilatkozott úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címkék:    

Raktározási tevékenységre létrehozott ipari park

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázaton nyert egy ipari park létrehozására támogatást. Ez nettó finanszírozású amiatt, hogy az ipari park célja az, hogy - mivel bérbe nem adható - raktározási szolgáltatást fog nyújtani az önkormányzati vállalkozások részére. (Ezenkívül informatikai szolgáltatást is nyújt, de ez a kettő különálló dolog, mivel egy szerverhelyiség is kialakításra kerül benne. Tehát nem a raktározáshoz kapcsolódó logisztikai informatika lesz.)
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
Részlet a válaszából: […] Az informatikai szolgáltatás 27%-os áfával adóköteles szolgáltatás, és a raktározás is az. Abban az esetben, ha kizárólag adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz hasznosítják az ipari parkot, akkor áfalevonási joguk van a beruházással és a létesítmény működtetésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
1
2
3
4