Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

38 találat a megadott pályázat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Tiszta utca, rendes ház

Kérdés: Önkormányzatunk "Tiszta utca, rendes ház" címmel pályázati felhívást tett közzé az önkormányzat közigazgatási területén lévő társasházak részére. A jelentkezőket rangsorolva a legjobban teljesítő (legtisztább) társasházak díjazásban részesülnek. A díj mértéke változó összeg, 120 ezer és 840 ezer forint közötti nagyságrendben. A díjakat a nyertes társasházak részére a szerződéskötést követően tervezzük átutalni. Mivel a díjak felhasználásával a társasházaknak nem kell az önkormányzat felé elszámolniuk, ezért jelen esetben nem beszélhetünk az államháztartásról szóló törvény VI. fejezetében taglalt támogatásokról.
1. Milyen szerződést kell/lehet kötni a társasházakkal, mely alapján a díj összege kiutalásra kerülne? Van-e a szerződéssel kapcsolatban valamilyen egyedi elvárás, aminek a szerződésben mindenképpen szerepelnie kell?
2. Hová, milyen rovatra kell könyvelni a kifizetéskor az összeget?
3. Milyen közteherfizetési kötelezettség merülhet fel a fizetendő díjakkal kapcsolatban, s azt kinek kell fizetnie, az önkormányzatnak vagy a társasháznak?
Részlet a válaszból: […]szerződési feltételeket is közölni kell a pályázatban. A szerződésre vonatkozóan a Ptk. előírásain kívül az Szja-tv.-re kell figyelemmel lenni.Az Szja-tv. 75. §-ának (1) bekezdése szerint a társasház, a társasüdülő tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban együtt: társasház) által a közös név alatt megszerzett jövedelem után - függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek - a társasházat a (2)-(8) bekezdések szerint terheli adókötelezettség.Az Szja-tv. 75. §-ának (6) bekezdése szerint a társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti, és arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókötelezettséget eredményező, a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5443
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Patakmeder-rendezés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázati támogatásból patakmeder-rendezést végzett. A patak-meder az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona, melyre éves 1500 forint bérleti díjat fizetünk. A felújítás elszámolását, illetve aktiválását az önkormányzat könyveiben hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszból: […]kimutatni.Fentiek alapján tehát az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó többek között a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.Az Áhsz. 11. §-ának (6) bekezdése alapján a mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét.Amennyiben tehát a patakmeder-rendezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5440
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: KEHOP programban megvalósított csatornaberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
Részlet a válaszból: […]nem történt meg, akkor azokat szükséges átsorolni a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások, illetve kötelezettségek közé. Így a számlaelőleg elszámolását követően fennmaradó részét év végén át kell sorolni a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek közé.A fordított adós számlák előlege után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. A végszámla alapján az Áfa-tv. 60. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adóta) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagyb) az ellenérték megtérítésekor, vagyc) a teljesítést követő hónap tizenötödik napjánkell megállapítani.Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be.Általában az első bekövetkező esemény a számla kézhezvétele, amelyet a kérdés nem tartalmaz, de a számla kelte, vagyis október 30. előtt nem következhetett be. Ha a számlát esetleg nem kapták meg, akkor az október 22-ét követő hónap 15-ével kell az adókötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5403
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: COFOG

Kérdés: Megyei önkormányzatunk több uniós és hazai támogatású pályázat megvalósításában vesz részt (TOP, EFOP stb.). A támogatói okiratok, szerződések tartalmazzák a támogatott fel-adat kormányzati funkció szerinti besorolását. Jól gondoljuk, hogy valamennyi pályázati kiadást (bér, járulék, eszközbeszerzés, szakmai megvalósítással összefüggő szolgáltatások stb.) azon a kormányzati funkción kell elszámolni, amely a támogatási szerződésben szerepel?
Részlet a válaszból: […]azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek. Amennyiben a támogatói okirat a felhasználási cél szerinti kormányzati funkciót tartalmazza, úgy a megvalósítással kapcsolatos kiadások - véleményünk
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5340
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Külföldi rendezvények belépődíja

Kérdés: Intézményeink pályázat keretében külföldi (közösségen belüli és kívüli államban is) kirándulásokon vesznek részt, melynek keretében múzeumi, illetve más kulturális rendezvényeken is részt vesznek. A belépődíjakról szóló számlák esetében az Áfa-tv. 42. §-a alkalmazandó, vagyis könyvelhetjük áfa nélkül bruttó módon?
Részlet a válaszból: […]eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.A határon átnyúló ügyletek vonatkozásában a teljesítési hely azt a helyet határozza meg, ahol az adóztatás helye van, vagyis hogy melyik állam adóhatósága felé kell megfizetni az áfát. Fő szabály (Áfa-tv. 37. §-a) szerint adóalanyok közötti ügyleteknél a megrendelő letelepedési helye határozza meg az áfafizetés helyét, azonban vannak kivételes szabályok, ilyen a kulturális rendezvények, múzeumi belépők esete is. Mivel ezeknél az ügyleteknél a teljesítési hely ott van, ahol ténylegesen nyújtották a szolgáltatást, vagyis a kérdéses esetben külföldön, az adott ország áfamértékét kell felszámítani, és a magyar vevőnek a magyar adóhatóság felé nem keletkezik áfafizetési és -bevallási kötelezettsége. Értelemszerűen a magyar adóhatóság felé áfalevonási jog[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5014

6. találat: Sportpark létesítése

Kérdés: Önkormányzatunk "B" típusú sportpark létesítésére nyert pályázatot. Az építmény kivitelezését a vállalkozási szerződés és az együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Sportközpont intézte, tehát a számla is az ő nevére szólt. Az építmény elkészült, megküldték részünkre a számlamásolatot és az aktiválandó értéket. Az önkormányzatunk semmiféle támogatási szerződéssel nem rendelkezik, ami kimondaná, hogy ténylegesen milyen összeget nyert a pályázat keretein belül, nem mi fizettük a kivitelezői számlát, mivel nem közvetlenül közöttünk és a kivitelező között jött létre a szerződés. Önkormányzatunknak tehát ez idáig semmilyen könyvelése nem volt ezzel a pályázattal kapcsolatosan. Milyen könyvelési feladata van az önkormányzatnak ezzel a pályázattal összefüggésben? Kell-e támogatást könyvelni, vagy elegendő csak az elkészült építmény aktiválása? Az aktiválás milyen könyvelési tételekkel valósulhat meg?
Részlet a válaszból: […]a térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása a következő:1. Az eszköz átvétele a pénzügyi számvitel szerint T121 - K9242/92432. Időbeli elhatárolás a pénzügyi számvitel szerint [az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése szerint]T9242/9243 - K4433. Térítés nélküli átvételhez kapcsolódó általános forgalmi adó átvevőre történő áthárítása a költségvetési számvitel szerint:a) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként T0022 - K053512b) Teljesítésként T053513 - K0034. Térítés nélküli átvételhez kapcsolódó általános forgalmi adó átvevőre történő áthárítása a pénzügyi számvitel szerint:a) Kötelezettségként T36412 - K4213b) Teljesítésként T4213 - K32/33A létesítmény átvételével kapcsolatban fizetendő áfa az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján az átadónál akkor keletkezik, ha volt az átadott beruházással kapcsolatban előzetesen felszámított áfalevonási joga. Áfalevonási jog az Áfa-tv. 120. §-a alapján akkor van, ha a beruházás hasznosítása során áfás bevétel keletkezik. A pályázat szerint a Nemzeti Sportközpont térítésmentesen adta át a létesítményt, ebből következően nem lehetett áfalevonási jog, így az átvevő önkormányzatra sem terhelhet át fizetési kötelezettséget ezen a jogcímen.Az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5008
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Európai uniós, államháztartáson belüli támogatás

Kérdés: Európai uniós, államháztartáson belüli támogatásban részesültünk, és eddig 3 millió forintot utaltak előlegként december 31-ig. A támogatás többi részét még nem kaptuk meg, és a pályázati elszámolás sem történt meg. Hogyan kell könyvelnünk az év végéig beérkezett összeget?
Részlet a válaszból: […]elszámolásra.Az államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadásának számviteli elszámolása a következő:1. Támogatói okirat, támogatási szerződés megkötésekor előirányzatként (ha tárgyévben nem került megtervezésre) a költségvetési számvitel szerinta) Bevételi előirányzatként (ha tárgyévi és nem került megtervezésre)     T001 - K0911/0916/ 0921/0925(1)b) Kiadási előirányzatként (ha tárgyévi és nem került megtervezésre)   T05(1) - K0012. Támogatás folyósítása a költségvetési számvitel szerinta) Követelésként   T0911/0916/ 0921/0925(2) - K0041b) Teljesítésként T005 - K0911/0916/ 0921/0925(3)c) Előfinanszírozásnál, utófinanszírozásra adott előlegnél elszámolási kötelezettségként  T044 - K0063. Támogatás folyósítása a pénzügyi számvitel szerint  Követelésként   T3511/3512 - T K921/922/923/9244  Teljesítésként   T32/33- K3511/35124. Időbeli elhatárolás fejlesztési célú támogatás esetén a pénzügyi számvitel szerint [Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja és az Áhsz. 28. § (4) bekezdése szerint]   T941 - K4435. A folyósított (utófinanszírozásnál, szállítói finanszírozásnál a megállapított) támogatás terhére kötelezettségvállalás, nem szállítói finanszírozásnál a teljesítés elszámolása a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint: az általános kötelezettségvállalási, kiadás teljesítési szabályok szerint6. Szállítói finanszírozásnál a szállítói számlák kifizetéséről szóló támogatói értesítést követően a számlák megtérítésének elszámolása a költségvetési számvitel szerint  a) Követelésként   T0916/0925(2) - K0041  b) Teljesítésként   T005 - K0916/0925(3)  c) A 4. pont szerint korábban elszámolt végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek teljesítéseként   T05(3) - K0037. A Szállítói finanszírozásnál a szállítói számlák kifizetéséről szóló támogatói értesítést követően a számlák megtérítésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerinta) Követelésként   T3511/3512 - K922/923b) Teljesítésként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4900
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Pályázat keretében megvalósított beruházás áfája

Kérdés: A TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 projekt-azonosító számú szociális alapszolgáltatások fejlesztése projektberuházás áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan városunk önkormányzata "Szociális alapszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 azonosító számú projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot 2016-ban. A?projekt összköltsége nettó 41 094 331 Ft. A támogatási szerződés 2017. 06. 02-án került aláírásra a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és az önkormányzat között. A pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, és a kedvezményezett is ő. Azonban 2017. január 1-jétől jogszabályváltozás miatt a konyhát már nem lehet önkormányzati szakfeladatként működtetni, ezért döntöttünk az önálló intézmény alapításáról. A 2017. Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 5. pontja alapján "A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
- az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
- társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
- gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.
Részlet a válaszból: […]bentlakásos otthon lakói részére is főz, illetve ingyenes (100%-os kedvezményben részesülők) étkezők részére is, akkor arányos levonási jog érvényesíthető, mivel az ingyenes szolgáltatásnyújtás nem keletkeztet adólevonási jogot, a bentlakásos otthon esetében pedig az adómentes gondozási szolgáltatás adóalapjába épül be az étkezés is, és a belföldi adómentes szolgáltatás érdekében felmerült beszerzés áfája nem vonható le. Ha a szervezeti átalakítás miatt az önkormányzatnak nem keletkezik a beruházással kapcsolatban áfás bevétele, akkor a bekerülési kiadások áfatartalma nem helyezhető levonásba.Áfajogilag a következő megoldások lehetségesek:a) Az étkeztetést bonyolító cég könyveibe kerül idegen tulajdonon végzett beruházásként a konyha. A támogatási szerződést ennek megfelelően módosítani szükséges, és a közbeszerzési kiírást is módosítani kell.b) Az önkormányzat valósítja meg a beruházást, de a konyhát működtető intézmény részére áfaköteles bérbeadással bérbe adja a konyhát. Ehhez szükséges "a nem lakóingatlanok bérbeadására" áfakötelezettséget választani, amit év közben nem lehet megtenni, csak 2018. január[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4673
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Raktározási tevékenységre létrehozott ipari park

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázaton nyert egy ipari park létrehozására támogatást. Ez nettó finanszírozású amiatt, hogy az ipari park célja az, hogy - mivel bérbe nem adható - raktározási szolgáltatást fog nyújtani az önkormányzati vállalkozások részére. (Ezenkívül informatikai szolgáltatást is nyújt, de ez a kettő különálló dolog, mivel egy szerverhelyiség is kialakításra kerül benne. Tehát nem a raktározáshoz kapcsolódó logisztikai informatika lesz.)
A majdani raktározási tevékenység 27% áfával adózik, tehát az önkormányzatnak a beruházással visszaigényelhető áfája lesz. Abban az esetben, ha mi nem vesszük meg a terményt a mezőgazdasági vállalkozóktól, akkor nem is kell készletre vennünk, így saját raktározási feladat nem valósul meg. Raktározási szolgáltatás még lehet ettől, de nekünk eszközünk arra, hogy ez a termény mozgatásra kerüljön, nincs. Veszélyesnek tartanám a termény őrzésében való felelősségvállalást is (nincs kamera vagy őrszolgálat, lopás ellen nincs nagy biztonság), illetve rajtunk kívül álló ok miatt sérülhet is a termény (akár rágcsáló, akár egy beázás, rothadás stb. miatt), így az erre való felelősségvállalás is felelőtlen döntés lenne. Leginkább abban a formában lehetne biztonságosan e feladatot ellátni, hogy mindezen felelősség a tulajdonost (mezőgazdasági vállalkozót) terheli. Ebben az esetben nem minősül-e inkább mégis bérletnek az ügylet? Ha igen, akkor az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzat mentességet választott korábban, ezért a beruházás során nem lehetne visszaigényelni az áfát. Hogyan küszöbölhető ki, hogy megfeleljünk a pályázatban vállalt feltételeknek? Esetleg mindenképpen be kell vállalnunk az őrzéssel, mozgatással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat? Vagy a raktározási szolgáltatás ettől függetlenül is annak minősül, hogy ezeket bevállaljuk? Ha mégis bérletnek minősül, még mindig ott a szerverszolgáltatás. Lehet-e e miatt a tevékenység miatt visszaigénylő az önkormányzat? A tárgyi eszköz bérbeadása tekintetében önkormányzatunk áfás. Ha jól gondoljuk, elvileg nem kell arányosítani abban az esetben, ha az egyik áfás, a másik pedig mentes, hiszen itt a szándékról van szó, lehetetlen előre megmondani, hogy mely tevékenységből a későb-biek-ben mennyi bevétele származhat majd az önkormányzatnak.
Részlet a válaszból: […]európai bírósági ítélet is foglalkozott (C 210/11 és C 211/11, EU:C:2013:479, 26. pont). Az EU Bíróság megállapította, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az "ingatlanok bérbeadása" hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjában foglalt fogalmának alapvető ismérve, hogy a bérbeadó meghatározott időszakra és díjazás ellenében átruházza a bérlő részére valamely ingatlannak a tulajdonoséhoz hasonló használati jogát, és minden más személyt kizár e jog gyakorlásából. E tekintetben az adott ügylet tényleges tartalma a döntő tényező, függetlenül attól, hogy maguk a felek hogyan minősítették azt.Ha tehát bérbeadási szerződést kötnek, akkor a bérlőnek kell gondoskodnia az általa bérelt ingatlan vagy ingatlanrész fenntartásáról, működtetéséről, és neki kell az áru mozgatását, őrzését stb. biztosítani. Az adóhatóság az ügyletet a valós tartalma szerint minősíti, nem a szerződés elnevezése szerint.A bérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de az Áfa-tv. 88. §-a alapján választható rá adókötelezettség. Az adókötelezettség lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön választható. Az adókötelezettségre vonatkozó bejelentés módosítása a választást követő 5. év végéig nem módosítható, és ha 2018. január 1-jétől szeretnék a nem lakóingatlanokra az áfakötelezettséget alkalmazni, akkor a bejelentést 2017. december 31-ig kellett megtenni.Ha bérleti szerződést kötnek, és a bérbeadásra nem választják az áfakötelezettséget, akkor részben adómentes, részben adóköteles tevékenységet végeznek az ipari parkban, ezért a beszerzések áfáját a tételes elkülönítés szabályai szerint csoportosítaniuk kell. Azoknak a beszerzéseknek az áfája, amelyek adóköteles tevékenység érdekében merültek fel, levonhatók, amelyek adómentes tevékenység érdekében merültek fel, azok nem levonhatók, és az adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt szolgáló beszerzések áfája arányosítással osztható meg.Ha az adómentesen bérbeadott helyiségben van külön mérőóra, amelyek alapján a rezsikiadások megállapíthatók, akkor a kapott közüzemi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4659
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Napenergia-beruházás

Kérdés: Intézetünk pályázati forrásból napelemeket telepített több épületünk tetőszerkezetére. Ezeket az épületek tartozékaként kell nyilvántartásba venni, mint az épület pótlólagos beruházása, vagy különálló tárgyi eszközként?
Részlet a válaszból: […]tartozó, adott épületet szolgálja, a napelemes rendszer a hozzá tartozó épület fűtését, villamosenergia- és melegvíz-ellátását biztosítja, akkor a napelemes rendszer kiépítésének valamennyi költsége az épület bekerülési értékének részét fogja képezni. Ebben az esetben a meglévő épületen végzett fűtési rendszer átalakítása miatti beruházásként történik az elszámolása.Amikor viszont egy épület napelemes rendszere nemcsak az adott épületet, hanem több épületet is ellát villamos energiával, más épületek energiaellátását is biztosítja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4650
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 38 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést