Találati lista:
111. cikk / 154 Családtámogatás
Kérdés: A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyámhatóság a családi pótlék, illetve az iskoláztatási támogatás természetbeni nyújtását rendeli/rendelheti el. Ugyanezen törvény 37. § (5) bekezdése alapján a települési önkormányzat részére a Kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történik fenti jogcímeken az utalás. Továbbá az önkormányzatok e területet érintő feladatait – közöttük a pénzügyi lebonyolítást is – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/F-L. § pontja szabályozzák, mely szerint eseti gondnok rendelkezik a támogatás felett, melynek felhasználásáról a jegyzőnek számol el. Milyen főkönyvi számlaszámon kell kezelni a Kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlát? Hogyan kell e tételeket az önkormányzatnak könyvelnie, milyen főkönyvi számlákat kell alkalmaznia? [Milyen bevétel a családtámogatási számlára megérkező pénz? Az eseti gondnok által természetbeni ellátásra fordított kiadása(i) milyen kiadási jogcímen jelenik/jelennek meg az önkormányzat könyveiben?]
112. cikk / 154 Jegyző kötelezettségvállalása
Kérdés: Az Ámr. 27. § (9) bekezdése alapján a jegyző jogosult a törvény vagy kormányrendelet alapján a döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai és a választásokra felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra. Ennek a rendelkezésnek meg kell-e jelennie az önkormányzat költségvetésében, azaz el kell-e különíteni ezeket az előirányzatokat (pl. kóbor eb befogásának költsége stb.)?
113. cikk / 154 Házipénztár kialakítása
Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?
114. cikk / 154 Pénztárhiány
Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?
115. cikk / 154 Jegyzői feladatkör
Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?
116. cikk / 154 Lakásépítési és -vásárlási számláról a bevételek átvezetése
Kérdés: A bankszámláról (355) átutaltunk a felhasználási keretszámlára (331) x forintot. Miképpen kell könyvelni, vagyis a könyvelési tételeket szeretném megkérdezni.
117. cikk / 154 Adományok kezeléséhez kapcsolódó bankszámla
Kérdés: Önkormányzatunk közérdekű kötelezettségvállalás számlát nyitott kórházunk javára gyűjtött adományok részére. A kórház önálló intézmény. Az adományokat az ő részére átadjuk. Melyik számlaosztályban (32, 35) nyitunk bankszámlát?
118. cikk / 154 Készpénzfizetés 250 ezer forint felett
Kérdés: Az új szabályok szerint január 1-jétől 250 ezer forint feletti készpénz fizetésekor az adóhatóság megbírságolja a feleket. Ez azt jelenti, hogy közüzemi díjat sem lehet készpénzben fizetni? Miként minősül az az eset, ha postai befizetési bizonylaton kell fizetni? Magánszemélyeknek is bankszámlát kell nyitniuk az új szabály miatt?
119. cikk / 154 Részben önálló intézmények pénzkezelése és bizonylatolása
Kérdés: Önálló gazdálkodású szerv vagyunk. Részben önálló intézmények tartoznak hozzánk. A részben önálló intézmények a nyugtaadás napján kötelesek-e a beszedett pénzt a pénzintézetbe befizetni, avagy összegyűjthetik és befizethetik hetente, vagy akár havonta is?
120. cikk / 154 0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika
Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
