Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott pénzkezelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Étkezési térítési díjak kezelése

Kérdés: A településen lévő iskolában - a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján - az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?
Részlet a válaszból: […]fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Ennek a szabálynak a betartása érdekében a pénzbeszedés napjával történő elszámolást javasoljuk előírni.Figyelembe kell venni továbbá az Áfa-tv. előírásait is. E szerint a készpénzben beszedett nyugtás bevételek teljesítési dátuma a nyugta dátuma, tehát azzal a nappal kell rögzíteni a bevételt fizetendő adóként, amely napon a nyugtát kiállították.Az étkezési térítési díjat befizető magánszemélyek készpénzben teljesítik a befizetést, ezért, ha a magánszemély nem kér számlát, akkor a nyugtaadás nem kifogásolható. A beszedett pénz készpénzbevételnek számít, amit a napi pénzkészletbe be kell számítani. A pénzkezelési szabályzatban meghatározott napi pénztárkeretet meghaladó pénzösszeget be kell fizetni a bankszámlára.A készpénzfizetési számla ellenében beszedett bevételeket a házipénztárban bevételként szerepeltetni kell. A pénztáros a pénzkezelő által kiállított nyugták, számlák alapján elszámol a pénzbeszedővel. A pénztáros[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5455

2. találat: Érvényesítő jogkör

Kérdés: Lehet-e érvényesítő jogkört adni annak a személynek, aki a számlák utalását (nem utalványozását) végzi a bank Electra rendszerén keresztül (tehát a saját maga által érvényesített számlák utalását)?
Részlet a válaszból: […]érvényesítőt írásban kell megbízni. Az érvényesítő a jogkörgyakorlással kapcsolatos felelősséget a megbízásban tudomásul veszi és vállalja.A gazdálkodásijogkör-gyakorlással kapcsolatos összeférhetetlenségi eseteket az Ávr. 60. §-a tartalmazza, e szerint a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.A pénzkezelés rendjét a pénzkezelési szabályzatban kell minden intézménynek szabályozni. A pénzkezelési szabályzat tartalmára vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, azt mindenkinek saját magának kell a helyi sajátosságokra figyelemmel kialakítani. Számos olyan intézmény van, ahol belső szabályzatban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5438

3. találat: Dolgozónak kiadott készpénzellátmány

Kérdés: Egyik dolgozónk készpénzellátmányt kapott utólagos elszámolásra, majd a megvásárolni kívánt terméket nem készpénzzel, hanem bankkártyával (saját, magánbankkártyával) fizette ki. Helyesen járt-e el a dolgozó, hogy a felvett készpénz helyett magán-/saját bankkártyájával fizetett, illetve a költségvetési szerv elfogadhatja-e, hogy az így keletkezett számlán a készpénzes fizetési mód helyett bankkártyás fizetés szerepel? Belső szabályzatunk alapján csak akkor vásárolhat a dolgozó, ha van nála kiadott ellátmány utólagos elszámolásra. Továbbá a készpénzes elszámoláshoz felrögzíthető-e az a számla, amelyen bankkártyás fizetési mód szerepel?
Részlet a válaszból: […]dolgozónak, mint amit felvett. Ha a dolgozó az elszámolási kötelezettségnek eleget tett, arra fordította a pénzt, amire az előleget kapta, szabályszerű számlával határ-időben elszámolt a pénztárral, akkor nem követett el szabálytalanságot azzal, hogy bankkártyával fizette ki a számla ellenértékét. Vannak olyan költségvetési szervek, amelyek nem rendelkeznek pénztárral, és a dolgozók részére az előleget bankszámlára utalják. A bankkártyával kiegyenlített számlát elfogadhatják, ha intézményük nevére szól, és egyébként megfelel az Áfa-tv. előírásainak.A bankkártya készpénzhelyettesítő eszköznek számít, ezért bankkártyával fizetés esetén is kiállítható készpénzes számla. A készpénzes elszámoláskor felrögzíthető a számla a pénztárban. Az elszámoláskor ugyanúgy kell eljárni, mint más esetben, tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5297

4. találat: Pénzkezelés szabályai

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
Részlet a válaszból: […]bánó személyek ellenőrzése, az adminisztrációs feladatok optimalizálása szempontokra figyelemmel. A pénzkezelési szabályzatok előírásait a több évtizedes gyakorlat és tapasztalat alakította ki.A pénzkezelési szabályzatnak nemcsak a házipénztár és a készpénzes forgalom, hanem a bankszámla pénzkezelési szabályait is tartalmaznia kell, tehát szabályzatra akkor is szükség van, ha készpénzes forgalmat nem bonyolítanak.A pénztár könyvviteli vezetését meg kell különböztetni a házipénztár-helyiség működtetésétől. Ha bármilyen csekély készpénzforgalmuk van, akkor kötelező vezetni a pénztári bevételi és kiadási bizonylatokat és az időszaki pénztárjelentést. Meg kell határozni a pénztáros feladatait, a napi pénztárkeretet, a kiadási és bevételi jogcímeket, a zárás gyakoriságát, és ki kell alakítani a pénztárellenőrzést, továbbá biztosítani kell a pénz biztonságos tárolását. A házipénztár a készpénzes be- és kifizetések bonyolítására és a pénztárban őrizhető eszközök (értékpapírok, utalványok, bérletek, szigorú számadású nyomtatványok, céges bankkártya, csekkfüzet stb.) tárolására szolgál. A házipénztárban kell kezelni a pénzforgalmi számláról felvett készpénzt, a pénzforgalmi betétkönyvet, valamint az abból felvett készpénzt, a készpénzben teljesített befizetéseket.Nagyon sok olyan intézmény van, ahol egy irodában van a pénztár elhelyezve. A biztonsági berendezéseket az intézményeknek saját maguknak kell meghatározni a vagyonvédelmi, biztonsági szempontok alapján. Erre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, a lehetőségeik határán belüli megoldásokat kell keresni. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a pénztáros teljes anyagi felelősséggel tartozik a pénzért és a pénztárban őrzött egyéb értéktárgyakért, utalványokért, ezért olyan biztonsági körülményeket kell teremteni, hogy ez a felelősség vállalható legyen (minimum biztonsági zárral ellátott szekrény).Pénztárt a készpénzes fizetési formákra kell alkalmazni. A készpénzfizetés bankjeggyel és érmével történő fizetést jelent. Amennyiben Önöknél csak készpénzkímélő vagy készpénz nélküli fizetési módok vannak, és készpénzforgalom nincs, akkor bevételi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5043
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszból: […]célját. Nincs akadálya annak, sőt helyes, hogy az Áht. és Ávr. szabályaihoz hasonlóan a letéti bankszámlákról történő utalás esetén is többlépcsős ellenőrzési rendet (kontrollpontokat) alakítsanak ki.Az ellátottak pénzkezelésére szabályzatot kell készíteni, amely önálló szabályzat vagy a pénzkezelési szabályzat része. A szabályzat elkészítésénél figyelemmel kell az alábbi jogszabályi előírásokra:- a Szoc. tv.,- az Szt.,- a 29/1993. Korm. rendelet,- az Áhsz.,- az 1/2000. SzCsM rendelet.A szabályzatban az alábbi témaköröket javasoljuk szabályozni:- Pénz- és értékkezelés általános előírásai- Letétek kezelése- Az intézmény költségvetéséből történő kifizetések- Adományok kezelése- Ellátottak nyugdíjelszámolása, gondozási díjak befizetése- Ingatlan nyilvántartása- Szociális ügyintézéshez kapcsolódó pénzkezelésA pénz- és értékkezelés általános követelményei, hogy- biztosítsa az ellátottak vagyona, pénze biztonságos megőrzésének feltételeit,- az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról tételes felsorolás (leltár) készüljön,- átvételi elismervényt készítsenek, és annak egy példányát átadják az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének, vállaljon felelősséget a letétbe helyezett értékekért,- ellenőrizze a pénzkezeléssel kapcsolatos teendőket.Az ellátottak pénzét kezelő személyt írásban meg kell bízni a feladattal, és pénzkezelői felelősségvállalási nyilatkozatot kell tennie.Az ellátottak pénzét biztonságosan, pénztárban, névre szólóan elkülönítve kell őrizni.A gondozottak letétben elhelyezett pénzének dokumentálására javasoljuk, hogy a letéti forgalom és egyenleg megállapítására hitelesített, sorszámozott naplóban névre szólóan könyveljék a bevételeket és a kiadásokat.- A bevételezésre került készpénz bevételi pénztárbizonylaton történhet.- A kiadásokat kiadási pénztárbizonylaton kell rögzíteni, melyekhez minden esetben csatolni szükséges a számlát.- Amennyiben az ellátott vagy meghatalmazottja készpénzt vesz át a személyes letétből, azt saját kezű aláírásával igazolja.- A szabad felhasználású pénzeszközök nyilvántartását és mellékleteit javasoljuk szigorú számadású okmányként kezelni és megőrizni.Az Áht. és az Ávr. az intézményi pénzekre vonatkozik, de a gondozottak pénzkezelése során is be kell tartani a bizonylati fegyelmet, és biztosítani kell az ellenőrzést. A pénzmozgások ellenőrzését végezheti a kirendeltségvezető vagy az általa írásban megbízott személy. A pénzmozgásokat szabályszerűen könyvelni, a pénzmozgások ellenőrzését pedig dokumentálni kell. Ennek rendjét belső szabályzatban, pl. a pénz- és értékkezelési szabályzat célszerű szabályozni.Ha a gondozottól vesz át pénzt az intézet vagy a kirendeltség alkalmazottja, akkor a "Készpénz átadás-átvételi elismervény" kitöltésével és két tanú aláírásával kell igazolni a pénzfelvételt és a pénzzel történő elszámolást, amelyhez a számlát, bizonylatot is csatolni kell.A Készpénz átadás-átvételi elismervény legalább az alábbi adatokat tartalmazza:- az elismervény sorszáma (folyamatos sorszámozással);- az átvett összeg számmal és betűvel;- az átadó neve, intézményi elhelyezkedése (részleg, szoba);- amennyiben az ellátott készpénzét az intézmény pénztárosa kezeli, akkor az átadóval a pénztáros nevét szükséges feltüntetni, de a nyomtatványon fel kell tüntetni, hogy melyik ellátott számára történik a vásárlás;- a vásárolandó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4800

6. találat: Pénzkezelés

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?
Részlet a válaszból: […]ügyfélkártya egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ahol a kártya egy megjelölt személyhez kötődik, ő teljesítheti a készpénzfelvételt, illetve a vásárlást. A limitált összegű kártya esetében a felhasználható pénzösszeg kerül meghatározásra, ez még pénzforgalmat nem jelent, a valós pénzforgalom maga a pénzfelvétel és a vásárlás lesz. Az ügyfélkártyás készpénzfelvételt - a pénztári bevételezést követően - kiadásba kell helyezni, és azt a jogosult személynek kiadott előlegnek kell tekinteni az Szja-tv. 72. § (4) bekezdésének c) pontja figyelembevételével. A vásárlási előleg kiadása a pénztárból történik, pénzforgalomban realizálódik, és a 39-es átfutó kiadások alszámlán kerül kimutatásra az előleg elszámolásáig. Az ügyfélkártyával történő vásárlás viszont a bankszámlán jelenik meg terhelésként. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) szerint a költségvetési szervek lehetnek önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3068
Kapcsolódó tárgyszavak: ,