Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 32. pontja szerint értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely- ingatlan átruházása esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Ajándék ingatlan áfája

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. főszabály szerint az ellenérték fejében teljesített ügyleteket adóztatja, de ellenérték fejében teljesített, adóköteles termékértékesítésként szabályozza azt az esetet is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi.Az Áfa-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek

Kérdés: Az ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek tárgyában, a Költségvetési Levelek 320. lapszám, 5677. számú kérdésben megadott válasz kapcsán az alábbi pontosításban szeretném a segítségét kérni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján évente a minimálbér összegéig ingyenesen vagy kedvezményesen adható belépőjegyek kapcsán vezetendő nyilvántartásban az erre jogosult személyeknek juttatott jegyek milyen értékét kell feltüntetni? A 100%-os értékesítési árat (jegy eredeti ára), a kedvezményes árat (jogosult által megfizetett) vagy a kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] Juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A juttatás értéke az az ár, amelyet ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés:

Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-a f) pontjának 2008. május elsejétől hatályos rendelkezése alapján a számla kötelező adattartalma – többek között – az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Önkormányzati intézmények megszűnése

Kérdés: 2022. december 31. napjával megszűnt az önkormányzat 2 intézménye (múzeum és könyvtár), illetve 2023. január 1-jétől az önkormányzat 100%-os tulajdonú kft.-jének keretében látja el ezen feladatokat. Az Áht. 11. §-ának (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén a Vtv. vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. Jól gondoljuk, hogy fentiek alapján a két intézmény vagyona az önkormányzatra "száll", és így nem kell a vagyon átvételekor áfát fizetnie az önkormányzatnak, mivel ez nem térítés nélküli átadásnak minősül? Illetve ha az önkormányzat ezen vagyont továbbadja a feladatot ellátó kft. részére, akkor keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A két intézmény vagyona az alapító önkormányzatra száll át. A kft.-t az önkormányzat hozza létre. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy az intézménynek a kft. nem közvetlen jogutódja. Az intézmények jogutód nélkül szűnnek meg.Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Részlet a válaszából: […] Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek – az Szja-tv. 67/A. §-ának (3) bekezdése alapján – a befektetési szolgáltatóval vagy a befektetési szolgáltató közreműködésével (a szolgáltatóra vonatkozó pénzügyi szabályok szerint) pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Behajtási díj elszámolása

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 9. pontja szerint szokásos piaci érték: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. A dolgozóknak adott kedvezményes bérlet esetében piaci árnak a független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

A Költségvetési Levelek 334. számában 5918. számon megjelent kérdés-válaszra hivatkozva szeretném pontosítva feltenni ismét a kérdésünket:
Intézményünk (boncolást végző patológiai osztály – kórház) halotthűtést és végtisztességre történő felkészítést végez (szolgáltatás), ami térítésköteles. Amennyiben az intézmény dolgozójának közvetlen hozzátartozója halálozik el, a dolgozó kérelemmel élhet a térítési díj ("piaci" ár) 50%-os mérséklésére vonatkozóan. A korábban adott válasz alapján áfafizetési kötelezettségünk a "piaci" ár alapján van, mivel nem független felek vesznek részt az ügyletben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének az adómentes bevételekről szóló 8.6. e) pontja szerint a kegyeleti szolgáltatás adómentes. A kórház által ellátott halotthűtési és végtisztességre történő felkészítési tevékenység munkavállaló felé kedvezményes összegben biztosított nyújtása a hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek megfelel?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válaszban szerepel, hogy az aránytalanul alacsony ár nincs jogszabályban meghatározva, de a bírósági gyakorlatban és a NAV gyakorlatában, ha a legalább 50%-os árat megtéríti a munkavállaló, akkor a piaci ár szabályait nem kell alkalmazni. Ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
1
2
3
14