Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott piaci érték tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nem független felek közötti értékesítés

Kérdés: Felsőoktatási intézmény saját tulajdonú (100%-ban az intézmény által alapított) kft.-től megvásárolná azokat az eszközöket, berendezéseket, bútorokat, melyeket használ, de a kft. tartja nyilván a könyveiben. Amelyeknek nincsen értéke, azokat térítés nélkül veszi át, amelyiknek még van értéke, azokat pedig piaci áron. Megvásárolhatja-e a saját tulajdonú társaságától az egyetem? Milyen szabályok vonatkoznak rá? A szokásos piaci ár vizsgálata szükséges?
Részlet a válaszból: […]aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészében illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.A térítés nélkül átadott eszközöknél figyelembe kell venni, hogy az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában vállalkozásától idegen célokra használja.Az előzőek alapján a térítés nélkül átadott eszközök esetében adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha intézményüknek volt adólevonási joga az átadott eszközökkel kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az alapozza meg az áfafizetést, hogy ténylegesen éltek-e az áfalevonással, hanem az a körülmény, hogy az Áfa-tv. 120. §-a szerint volt-e levonási joguk, tehát részben vagy egészében adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében használták-e az átadott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5491
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszból: […]nyereségmegosztásos módszer. Ezt nem független felek között lehet alkalmazni, és az ügyletből, jelen esetben az étkeztetésből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben, f) egyéb módszerrel, ha az előző módszerek egyikével sem határozható meg a szokásos piaci érték. A fentiek értelmezéséhez szükséges megállapítani, hogy a munkavállaló nem független fél az Szja-tv. 3. § 69. pontjában meghatározottak szerint. Ebből következően a választható módszerek közül kiesnek az a), b), d) pontban felsoroltak, mivel azok csak független felek között alkalmazhatók. Az e) pont sem alkalmazható a közétkeztetésre, mivel nyereséget a költségvetési intézmények nem mutatnak ki. Az előzőek szerint a juttatás értéke az az ellenérték lehet, amelyet független felek felé alkalmaznak. A kérdésben említi, hogy saját konyhát üzemeltetnek, és van étkeztetésre belső szabályzatuk. Ha a konyha kifelé, külsősöknek, vagyis független feleknek is értékesít, akkor a belső szabályzatban meghatározott ár lehet a juttatás értéke. Az élelmezési nyersanyagnorma az a pénzösszeg, amelyet az intézmény egy főre, egy napra felhasználhat. A nyersanyagkiszabás az adott étel, illetve a napi menüsor elkészítéséhez felhasználható anyagmennyiséget határozza meg. Látható tehát, hogy sem a norma, sem a nyersanyagköltség nem felel meg az Szja-tv. szerint a juttatás adóalapjának meghatározásához, mivel nem tartalmazza sem a teljes önköltséget, sem a szokásos hasznot. Ha külsősök felé nem értékesítenek, és nincs is ilyen ár meghatározva, akkor hasonló intézmények árait, vagy a település rendeletében meghatározott külsősök felé alkalmazott, teljes árat alkalmazhatják a juttatás értékének megállapításához. Ez tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3001
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.
Részlet a válaszból: […]résszel, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A szokásos piaci árból a dolgozó által meg nem fizetett összeg lesz a 25%-os szja alapja. A szokásos piaci értéket az Szja-tv. 3. § 9. pontja alapján kell meghatározni. E szerint a piaci érték az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek. Abban az esetben, ha a kérdéses költségvetési intézmény nemcsak saját dolgozóknak értékesít ebédet, hanem kifelé is, és van erre meghatározott ára, akkor ez az ár tekinthető piaci árnak. Ha az adott intézménynél nincs külsősök részére történő értékesítés, de a település[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2709
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kapcsolt vállalkozások adóhatósági bejelentése

Kérdés: Az önkormányzatnak be kell-e jelentenie az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásait (önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásait)? Amennyiben igen, ezen túlmenően van-e az ún. szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]illetve a leányvállalatok között, feltéve hogy az önkormányzat tulajdonában lévő tulajdoni hányad legalább 50% + 1 szavazati jogot jelent. Ebben az esetben a létrejött első szerződéses kapcsolatot követő 15 napon belül az APEH-hez bejelentési kötelezettsége van az önkormányzatnak a kapcsolt vállalkozás adatait illetően. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alanyait a Tao-tv. tételesen felsorolja. A 18. § (5) bekezdés szerint a nyilvántartási kötelezettség a társasági adó alanyai közül a gazdasági társaságot, az egyesülést, az európai részvénytársaságot, a szövetkezetet, az európai szövetkezetet és a külföldi vállalkozót terheli. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet pedig a nyilvántartás készítésének szabályait tartalmazza. A nyilvántartás célja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2191

5. találat: Hivatali gépjármű költségeinek elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény, a közalkalmazott dolgozója számára intézményi gépjárművel történő szállítás (pl.: költöztetés) költségének elszámolásánál alkalmazhatja-e a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma-átalányt?
Részlet a válaszból: […](akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket. Ennek alapján nem tekinthetők független feleknek többek között az egymással közszolgálati, közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személyek, a tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, és az üzleti partnerek sem. Nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: az összehasonlító árak módszere szerint a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; a viszonteladási árak módszere szerint a szokásos piaci érték a terméknek, a szolgáltatásnak független fél részére változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 720
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Teljesen (0-ra) leírt gépjárművek értékesítése

Kérdés: A teljesen (0-ra) leírt gépjárművet milyen értéken kell értékesíteni?
Részlet a válaszból: […]eladó közötti megállapodás szerinti értéken lehet értékesíteni. Ezt az értéket célszerű
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 57
Kapcsolódó tárgyszavak: ,