130 cikk rendezése:
21. cikk / 130 Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.
Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
22. cikk / 130 Ajándékutalvány adózása
Kérdés: Egy helyi önkormányzat a kimagasló tanulmányi eredményeket elérő tanulókat tanulmányaik elismeréseként jutalomban (mozijegy, ajándéktárgy) részesítette. Továbbá az önkormányzat által meghirdetett helyi fotópályázat, fociverseny, főzőverseny nyertesei meghatározott hipermarketben felhasználható ajándékutalványt kaptak. Milyen adókötelezettség keletkezik ezen juttatásokkal összefüggésben?
23. cikk / 130 Iskolai versenyen kiosztott díjak
Kérdés: Központi költségvetési szerv iskolások részére versenyt szervez. A helyezést elért diákoknak díjakat ad át tárgynyeremények, ajándékutalványok formájában. A rendezvényen cateringszolgáltatást is igénybe veszünk, diákok és bírálók részére egyaránt. A központi támogatásból beszerzett ajándékokat milyen rovaton számoljuk el? A cateringszolgáltatást reprezentációként kell-e elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?
24. cikk / 130 Utalványsorsolás
Kérdés: Önkormányzatunk falunap keretében a részt vevő látogatók között wellness-szállás-utalványt sorsolt ki. Az utalvány megvásárlását és annak átadását a nyertes részére hogyan kell könyvelni, illetve van-e valamilyen adóvonzata?
25. cikk / 130 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
26. cikk / 130 Épületbontási költségek elszámolása
Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
27. cikk / 130 Nem független felek közötti értékesítés
Kérdés: Felsőoktatási intézmény saját tulajdonú (100%-ban az intézmény által alapított) kft.-től megvásárolná azokat az eszközöket, berendezéseket, bútorokat, melyeket használ, de a kft. tartja nyilván a könyveiben. Amelyeknek nincsen értéke, azokat térítés nélkül veszi át, amelyiknek még van értéke, azokat pedig piaci áron. Megvásárolhatja-e a saját tulajdonú társaságától az egyetem? Milyen szabályok vonatkoznak rá? A szokásos piaci ár vizsgálata szükséges?
28. cikk / 130 Online nyereményjáték
Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
29. cikk / 130 Térítés nélkül kapott eszközök
Kérdés: Önkormányzat intézménye (óvoda) a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-től "ovis labdaprogram" keretében térítésmentesen átadott sporteszközöket, melyek ezzel az intézmény tulajdonába kerültek. A könyv szerinti bruttó értéket közölték velünk. Az eszközöket (melyek túlnyomó része labdákból áll) kis értékű tárgyi eszközök közé kívánjuk bevenni, és elkülönített leltárban szeretnénk kezelni. Ezzel kapcsolatban a konkrét könyvelési tételeket szeretnénk megtudni. Az időbeli elhatárolást itt is el kell végezni? Illetve amikor az értékcsökkenés egy összegben elszámolásra kerül, milyen főkönyvi számmal kell az időbeli elhatárolást visszakönyvelni? Az ezzel kapcsolatos összes könyvelési tételt szeretnénk megtudni.
30. cikk / 130 Adományként kapott vagyontárgyak
Kérdés: Önkormányzatunk egy magánszemélytől adományként kapott egy képzőművészeti alkotást (szobor, 15 millió forint értékben) és egy egyéb építményt (esőbeálló, 1,3 millió forint értékben). A műalkotás és az építmény az átadás napjától az önkormányzat vagyonát képezi. Hogyan kezeljük a két vagyontárgyat (nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés, egyéb eredményszemléletű bevétel)?
