Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott pihenőnap tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Részmunkaidős dolgozók szabadságának kiadása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.
Részlet a válaszból: […]munkanap(ok), a heti két pihenőnap és a hétre eső munkaszüneti nap kivételével - azokra a további (kiegyenlítő) szabadnapokra is szabadságot kell kiadni és elszámolni, amelyek az adott hétre esnek, és így a szabadság kiadása szempontjából szintén munkanapnak számítanak. Szabadsággal nem érintett munkanapnak az a nap számít, amely a szabadsággal érintett első munkanapot megelőzi (amelyen a munkavállaló a szabadság előtt utoljára dolgozik), illetve amely az utolsó szabadsággal érintett munkanapot követi (amelyen a munkavállaló a szabadságot követően először munkát végez). Azonban - ahogyan azt már írtuk - a módszer nem alkalmazható egyértelműen minden esetre. Amennyiben például a dolgozó sokszor kíván csak 1-1 nap szabadságot igénybe venni, a fenti számítási mód hosszú távon nem biztosít megfelelő megoldást. Segítségül szolgálhat még az a módszer is, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is elismer EBH 2007.1637 számú döntésében. Ennek lényege, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság részletekben történő kiadása miatt célszerű és a törvénynek megfelelő az a gyakorlat, amely az adott munkaidő-beosztást alapul véve meghatározza az egyes munkavállalók évi szabadsága megállapításakor, hogy annak kiadása hány munkanapon (illetve szabadnapon) történik. Tehát a munkavállalók heti munkanapjainak számát az ún. ötnapos munkaidő-beosztású munkavállalók munkanapjainak számához viszonyítva kell megállapítani, hogy a munkavállalók évi szabadságának hány százalékát adják ki munkanapjukra és hány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2410

2. találat: Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!
Részlet a válaszból: […]időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. A gyakorlatban a heti kettőnél több pihenőnappal járó munkarendnél ez azt jelenti, hogy a szabadság kiadásánál meg kell nézni (ha szükséges, a szabadságot megelőző, illetve követő hét munkaidő-beosztását is figyelembe véve), hogy a dolgozó munkaidő-beosztása hogyan alakul, mely napokon kell dolgoznia, és melyek a pihenőnapok, esetleg van-e munkaszüneti nap, és mely időszakra kíván mentesülni a munkavégzés alól. A kérdésben szereplő példákban csak a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő derül ki, de nem tudjuk, hogy pontosan mikor is szeretnének a dolgozók szabadságra menni, illetve mely napokra esik a heti két pihenőnap. Sajnos a szabadság számítására vonatkozóan az Mt. egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetve részmunkaidő esetén alkalmazandó szabálya nehezen alkalmazható a gyakorlatban, és nem állítható fel olyan szabály, amely minden esetre ugyanúgy megnyugtatóan alkalmazható lenne. A második példa esetében, ha a dolgozó tegyük fel hétfőtől csütörtökig szabadságra szeretne menni, ekkor a négy munkaidő-beosztás szerinti munkanapra, hétfő-kedd-szerda-csütörtökre egyértelműen ki kell írni szabadságot, ki kell írni továbbá a heti két pihenőnapon túli kapcsolódó kiegyenlítő szabadságnapra, tehát a heti harmadik szabadnapra. Jelen példa esetében tehát összesen 5 nap szabadságot kell kiadni a dolgozónak. Ezt az értelmezést követi a Legfelsőbb Bíróság EBH 2007.1637 számú döntésében is. A könnyebb megértés kedvéért táblázattal szemléltetve ez a következőképpen néz ki: sze cs p szo v h k sze cs p szo v h m m k p p m szabadság k p p m (m = munkanap; k = kiegyenlítő nap; p = pihenőnap) Amennyiben a szabadsággal érintett csütörtököt követő péntek munkaszüneti nap lenne, úgy azt is le kellene vonni, tehát a heti két pihenőnappal azonosan kezelnénk. Ekkor tehát a munkaszüneti napra nem kellene szabadságot kiírni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2302
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,