Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott polgármesteri hivatal tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vezető beosztású köztisztviselő

Kérdés: A köztisztviselő, aki korlátolt felelősségű társaságban tulajdonosként van jelen, kaphat-e munkabért a kft.-nél fennálló jogviszonyban, ha polgármesteri hivatalban vezetői munkakört tölt be? A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő végezhet-e egyéni vállalkozói tevékenységet, gazdasági társaságban lehet-e tulajdonos?
Részlet a válaszból: […]köztestületi többségi tulajdonban, vagy állami közalapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.Ugyanakkor a vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapjána) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,d) elláthat edzői, versenybírói játékvezetői tevékenységet,e) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,f) lehet állami alapító vagy az általa[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5336

2. találat: Önkormányzat áfa-adóbevallása koronavírus-járvány alatt

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?
Részlet a válaszból: […]2021. február 25.Az éves bevallási kötelezettség az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó - alábbiakban felsorolt - szervezetekre terjed ki:a) a helyi önkormányzat,b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,c) a Mötv. és az Njt. szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás,d) a térségi fejlesztési tanács, ése) az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5178

3. találat: Önkormányzati hivatal szabályzatainak kiterjesztésre az önkormányzatra

Kérdés: Az Ávr. 13. §-ának (3a) bekezdése alapján az önkormányzati hivatalnak a kormányrendeletben megjelölt szabályzatait az önkormányzatokra ki lehet terjeszteni. Szabályos-e, illetve mi lehetne a dokumentálási feltétele annak, ha az önkormányzati hivatalnak a számviteli törvényben megjelölt szabályzatai is kiterjesztésre kerülnének az önkormányzatra?
Részlet a válaszból: […]a helyi nemzetiségi önkormányzat,b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, ésc) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól, vagy ezekről külön szabályzatot készít.Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint, ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)-h) pontjaiban felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.A Hatásköri tv. 140. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre, hogy kialakítja a saját, valamint intézményei számviteli rendjét a költségvetési szervekre vonatkozó elő­írások alapján.A jogszabályi előírások szerint tehát a jegyző feladata a számviteli szabályzatok elkészítése az önkormányzat, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat és a saját intézményei vonatkozásában is. A szabályzatokban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4047
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal költségvetése

Kérdés: A polgármester, a választott tisztségviselők és a képviselő-testület személyi jellegű ráfordításait, annak járulékait az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal költségvetésében kell-e kimutatni? A jogszabályok alapján nem találtunk rá útmutatást.
Részlet a válaszból: […]továbbá a társulás.A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3940

5. találat: Önkormányzati tulajdon

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?
Részlet a válaszból: […]energiaszolgáltatókkal is az önkormányzat kötötte meg a szolgáltatási szerződést, és a számlák az önkormányzat nevére kerültek kiállításra. A költségvetésben a rezsikiadások megtervezése is - helyesen - az önkormányzatnál történik.Ezáltal a polgármesteri hivatal nem fog rezsiköltséget előirányzatban tervezni, és az önkormányzat könyveiben fognak a rezsivel kapcsolatos kiadások megjelenni.A rezsiköltségeket az önkormányzat a kormányzatifunció-kódok, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3719
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Egyesületnek, civil szervezetnek adott kölcsön

Kérdés: A 2012. évi jogszabályi előírásokat figyelembe véve önkormányzat vagy polgármesteri hivatal adhat-e kölcsönt egy egyesületnek vagy egyéb civil szervezetnek? A kölcsön célja Leader-pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló rendezvények előfinanszírozása. A kölcsönre kötelező-e kamatot felszámítani?
Részlet a válaszból: […]valutában, amely üzletszerűen csak engedéllyel végezhető.A fentiek szerinti kölcsönnyújtás pénzintézeti tevékenység, amely tevékenységet önkormányzatok nem végezhetnek.Önkormányzat általi kamatmentes kölcsön nyújtására tételes, jogszabályi tiltás nincs. Amennyiben valaki pályázatot nyújt be és nyer el, akkor a pályázattól függően, az ahhoz szükséges önerővel rendelkeznie kell. Amennyiben az önerő igazolása nem feltétel a pályázat benyújtásánál, és a civil szervezet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3253
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A Költségvetési Levelek 152. számában a 2973. sorszámon megjelent kérdéssel kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Önkormányzatunk adószámot kapott az MVH pályázati regisztráció miatt. Változatlanul az önkormányzat nevén van a bankszámlánk (elszámolási számlánk), csak most már nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat adószámával. Az áfa- és egyéb bevallásokat eddig az önkormányzat nevében, a polgármesteri hivatal adószáma alatt nyújtottuk be. Ezután már külön áfabevallást kell benyújtanunk az önkormányzat, és külön a polgármesteri hivatal adószámán? Mivel a bankszámlánk az önkormányzat nevén, adószámán van, és minden pénzforgalmat azon keresztül bonyolítunk le, akkor a polgármesteri hivatal bevallása gyakorlatilag nullás adattartalmú lesz? Számlázás során ki lesz az eladó ingatlanértékesítés, ingatlan-bérbeadás, közterület-foglalási díj, továbbszámlázott szolgáltatás vagy üzemeltetés bérbeadása során: az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?
Részlet a válaszból: […]szétválasztásánál figyelembe kell venni az Ötv., az Áht. és az Ávr. előírásait. A feladatkörök szétválasztásánál a hivatalhoz elsősorban a jegyző hatáskörébe delegált hatósági feladatok tartoznak, az önkormányzat feladatkörébe pedig az Ötv.-ben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok, amelyeket azonban intézmény vagy gazdasági szervezet útján is elláthat, ez utóbbi esetben a feladatellátáshoz utalt támogatást kell megtervezni az önkormányzatnál. Az alapfeladatokon kívül mindegyik szervezetnek lehetnek szolgáltatásai, pl. bérbeadás, dolgozók részére telefonköltségek kiszámlázása stb., amelyek indokolhatják azt, hogy az áfa hatálya alá bejelentkezzen. A feladatkörök és adószámok szétválasztása vagyonelemek átadását is maga után vonhatja. Jelenleg a hivatal könyveiben tartják nyilván az önkormányzat vagyonát. Ha az önkormányzat nem jelöli ki vagyonkezelőnek a hivatalt, akkor a vagyont át kell adni. A vagyonátadásnak ez az esete az Áfa-tv. 2012. január 1-jétől hatályos módosításának 17. § (1) bekezdésének h) pontja alapján apportnak minősül, de csak abban az esetben áfamentes, ha az átadó és az átvevő is áfaadóalany.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3099

8. találat: Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak - véleményem szerint -, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Részlet a válaszból: […]kapcsolatos törvénymódosításokról szóló" 2011. évi LVII. törvény, amely módosította az Áht. 63. § (9) bekezdését és az Áht. 83/A §-át., az alábbiak szerint: 8. § (3) Az Áht. 63. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(9) Az e törvényben szereplő, kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni. Amennyiben az önkormányzati hivatal pénzforgalmi számláján kívül az önkormányzat önálló pénzforgalmi számlával is rendelkezik, a felhatalmazást mindkét számlára nézve meg kell adni. Az erről szóló dokumentációt a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzat pénzforgalmi számlavezetőjének megváltozása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levelet a változás bejelentésével egyidejűleg köteles megküldeni a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár részére." (4) Az Áht. 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "83/A. § (1) A helyi önkormányzatoknak, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásainak, a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak és társulásainak, valamint a területfejlesztési tanácsoknak a költségvetési szervek működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályok közül e törvény 97-100/G. és 100/J. §-ait kell működési sajátosságuknak megfelelően alkalmazni. (2) Az önkormányzati hivatal végzi a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 38. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatokkal kapcsolatos gazdálkodást abban az esetben is, ha az önkormányzati hivatal pénzforgalmi számláján kívül az önkormányzat önálló pénzforgalmi számlával is rendelkezik. Az önkormányzat és az önkormányzati hivatal pénzforgalmi számlái közötti pénzforgalmat finanszírozási bevételként és kiadásként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2973
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Helytörténeti kiadvány kiadása

Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?
Részlet a válaszból: […]felhasználói, szerzői jogokkal kapcsolatban szerződést kell kötni. A szerződésnek többek között tartalmaznia kell a szerző adatait, a tervezett könyv címét, terjedelmét, a felhasználás módját és mértékét, vagyis azt, hogy a felhasználói, terjesztői jogokat kizárólagosan adja át, vagy fenntartja azt a lehetőséget, hogy később esetleg más kiadónak is eladja a művet, hány alkalomra és példányszámra szól a kiadási jog, vonatkozik-e az átdolgozott kiadásokra is, illetve az elektronikusan történő kiadásra is. Meg kell állapodni továbbá a szerzői díjról vagy a jutalékról, a kézirat leadásának és a fizetési kötelezettségeknek a határidejéről, módjáról, hány tiszteletpéldány jár a szerzőnek, és mik a késedelembe esés jogkövetkezményei. Ha lesz lektor, akkor szerződést kell kötni vele is. Továbbá szerződést kell kötni a nyomdával, ahol a könyvet nyomtatják. A kiadónak tehát egyrészt keletkezik kifizetői kötelezettsége: szerzői díj, valamint lesznek bevételei a könyvértékesítéssel kapcsolatban. Mindez adószám birtokában gyakorolható, ezért célszerű, ha a polgármesteri hivatal végzi a könyvkiadást, mivel annak amúgy is van adószáma. Felhasználói szerződés alapján a szerzőnek kifizetett díj egyrészt lehet vagyoni jog felhasználásának ellenértéke, amely után 27% ehofizetés terheli a kifizetőt, továbbá a 127%-kal felszorzott összeg szja-adóalapot képez. A személyes munkavégzés díja után, ha a minimálbér 30%-át nem haladja meg (23 400 Ft/hó), akkor szintén 27% ehót és a felbruttósított összeg után szja-t kell fizetni; ha meghaladja a 23 400 Ft-ot, akkor viszont járulékkötelezettséget keletkeztet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2946
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Önkormányzati kisbusz üzemeltetése

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
Részlet a válaszból: […]a menetlevél vezetésének szabályairól, a gépjárműköltségek elszámolásának, ellenőrzésének rendjéről, a gépjármű biztonságos tárolásáról, üzemeltetésének szabályairól, az esetleges magánhasználat feltételeiről. Ha a tankolást üzemanyagkártyával oldják meg, akkor a kártyahasználatot is szabályozni kell a pénz- és értékkezelési szabályzatban. Ha a gépjárművet bérbeadás útján is hasznosítják, akkor az Áhszr. 8. § (4) bekezdés c) pontja alapján a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. A hivatal esetében a hivatal vezetője a jegyző, ezért a hivatal szabályzatait a jegyzőnek kell jóváhagyni, ugyanez vonatkozik a bérbeadás árának meghatározására is, azzal, hogy az ár meghatározásánál figyelembe kell venni az Ámr. 12. § (6) bekezdésének előírásait, vagyis a költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. A helyi önkormányzat költségvetési szerve tekintetében az irányító szerv a (6) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazása alól felmentést adhat, de ez esetben saját bevételből kell fedezni az önköltségi ár alatt nyújtott szolgáltatások költségeinek fedezetét. Ingyenesen, vagy önköltségi ár alatt nyújtott bérbeadás esetén számolni kell adóvonzatokkal is. Ha magánszemély, pl. saját dolgozó a bérlő, akkor a piaci ár és a ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet személyijövedelemadó-köteles, ha a bérlő kapcsolt vállalkozás, akkor pedig a fizetendő áfa alapja a piaci ár, amennyiben a bérbeadást áfakötelesen végzik. Ha sportegyesületnek adják ingyenesen a helyiséghasználatot, akkor annak értékét támogatásként kell elszámolni. Az ingyenesen adott szolgáltatásokkal kapcsolatban előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. Az önkormányzatnak akkor kell szabályzatokkal rendelkezni, ha az önkormányzat saját nevében, saját adószáma alatt végez operatív gazdálkodási feladatokat. Ha az önkormányzat a saját nevében végez gazdasági feladatokat, akkor saját bankszámlaszámmal és adószámmal is kell rendelkeznie, és a könyvvezetését is elkülönítetten kell vezetni. A hatásköri szabályok is annak megfelelően alakulnak, hogy az önkormányzatra vagy a hivatalra kell-e megállapítani. Az önkormányzatok külön adószáma számos adójogi és számviteli problémát vet fel, és ebben a kérdésben jogszabályi változás is várható a közeljövőben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2932
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést