Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A 25 éves munkaviszonyom után nem kaptam meg a jubileumi jutalmat, 2023-ban lesz 40 éves a munkaviszonyom.
1983. 08. 01. - 2007. 03. 31-ig a Nemzeti Bankban dolgoztam;
2007. 04. 01. - 2007. 05. 07-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2007. 05. 08. - 2008. 01. 04-ig a Magyar Postánál dolgoztam;
2008. 01. 05. - 2008. 02. 05-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 02. 06. - 2008. 04. 30-ig takarékszövetkezetnél dolgoztam;
2008. 05. 06. - 2008. 08. 31-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 09. 01-től a mai napig a Magyar Államkincstárnál dolgozom egy községi polgármesteri hivatalban.
A Kttv. - egyéb juttatások - 150. §-ának (3) bekezdése szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek alapján kérdezem, hogy jogosult vagyok-e a jubileumi juttatásokra?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati tisztviselők esetében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a következő időtartamokat kell figyelembe venni:a) a Kttv., Ktv., Ktjv., Küt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, foglalkoztató szervnél munkaviszonyban, közszolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Önkormányzati lakások rezsije

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek - bizonyos feltételek megléte esetén - lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat - bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik - továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
Részlet a válaszából: […] 1. A közüzemi számlák a polgármesteri hivatal nevére szólnak, ezért a polgármesteri hivatal számlázhatja tovább. A bérlővel a polgármesteri hivatalnak szerződést kell kötnie a továbbszámlázásról. A polgármesteri hivatal és a magánszemély között nincs bérbeadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Jubileumi jutalom összegének megállapítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét megillető jubileumi jutalom összegének megállapítása tekintetében illetményként a Kttv. 235. §-a szerinti személyi illetmény vagy a Kttv. 131. §-a szerinti alapilletmény, illetménykiegészítés és a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege vehető-e figyelembe, továbbá az "egyéb pótlék" jogcímen kapott keresetkiegészítés, amely bármikor visszavonható, vagy a nyelvpótlék és a képzettségi pótlék figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom összegének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezései azt rögzítik, hogy annak összege 2, 3, 4 vagy 5 havi illetménynek megfelelő összeg.A Kttv. 131. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján az illetmény alapilletményből, valamint - az e törvényben meghatározott feltételek esetén -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírások

Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel - állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel - és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői -, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
Részlet a válaszából: […] A 93/2002. Korm. rendelet szerint a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban megjelölt szakterületen szerzett szakképesítéstől függetlenül bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Köztisztviselői jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik közös önkormányzati hivatal köztisztviselője az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1. Mgtsz: 1982. 07. 01. - 1991. 03. 31.
2. Polgármesteri hivatal: 1991. 04. 01. - 2001. 02. 27.
3. Községek körjegyzősége: 2001. 02. 28. - 2012. 12. 31.
4. Közös önkormányzati hivatal: 2013. 01. 1. - 2022. 06.
A köztisztviselő jubileumi jutalma számításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél fennállt munkaviszonyát be lehet számítani?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál csak az alábbi időtartamok vehetők figyelembe:- a Kttv., a Ktv. és a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban, állami szolgálati és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Az alábbi jogviszonyok alapján hány éves jubileumi jutalomra jogosult a dolgozó?
1985. 09. 23. - 1987. 08. 30-ig Sport Kórház (megszűnés módja: áthelyezés),
1987. 08. 31. - 1990. 04. 16-ig Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (megszűnés módja: áthelyezés),
1990. 04. 17. - 1992. 12. 31-ig Pest-Budai Vendéglátó Rt. (megszűnés módja: áthelyezés),
1993. 01. 01. - 1999. 08. 31-ig budapesti kft. (megszűnés módja: munkavállalói felmondás),
1999. 09. 13-tól napjainkig polgármesteri hivatal.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, hogy milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, közalkalmazott vagy köztisztviselő. Miután polgármesteri hivatalnál dolgozik, feltételezhetően köztisztviselői jogviszonyban áll.A Kttv. 150. §-a rendelkezik arról, hogy a kormánytisztviselő 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek - álláspontunk szerint - nem számíthatóak be. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.A jubileumi jutaloma) 25 évi jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint: a Játv. 2. §-a szerint a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Lakás önkormányzatnak történő bérbeadása

Kérdés: Az Szja-tv. 74/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mi minősül lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek. A jogszabályi rendelkezés a) pontjában szereplő "önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal)" megfogalmazás értelmezhető-e kiterjesztően azon szervezetre is, amely az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, és az önkormányzat gazdálkodását egy önkormányzati feladat közszolgáltatási szerződésben vállalt elvégzésével segíti?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. hivatkozott 74/A. § (1) bekezdése alapján: "Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek minősül az olyan lakás bérbeadásából származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van, ésa) a bérbevevő a lakás fekvése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kivétel a kisadózó vállalkozási adó alól

Kérdés: A Katv. 8. §-ának (6) bekezdése szabályozza a különadó-fizetési kötelezettséget. (6c) bekezdés: "Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak."
Az önkormányzat, mint jogi személy, beleszámít-e a kivételi körbe? Az önkormányzat által létrehozott intézmény, mint költségvetési szerv, beleszámít-e (vagy csak a központi költségvetési szervek)?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv alapításáról jogszabály vagy alapító okirat rendelkezik, az önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve azok társulásai mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
1
2
3
26