Helyettesítési díj

Kérdés:

Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő tartósan távol lévő (30 napon túli betegállományban lévő) köztisztviselőt helyettesít. A helyettesítési díj a Kttv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint az első naptól jár, tehát például ha február 1-jétől beteg a dolgozó, akkor a helyettesítési díj február 1-jétől megilleti azt, aki helyettesíti, vagy csak a távollét 31. napjától rendelhető el helyettesítés és állapítható meg helyettesítési díj? A helyettesítési díj mértéke a Kttv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint 25-50%-ig terjedhet, vagyis ennek értelmében 5% vagy 10% nem állapítható meg abban az esetben, ha többen helyettesítik a hiányzó dolgozót?

Részlet a válaszából: […] A helyettesítési díj legalacsonyabb mértékét a Kttv. megszabja, amely legalább a helyettesítő illetményének 25%-a. A helyettesítési díj főszabályként akkor jár, ha a közszolgálati tisztviselő más munkakörbe tartozó feladatot lát el, és a helyettesítés nem munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Nyugdíjba vonult köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Köztisztviselő kolléganőnk az év végén nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján továbbfoglalkoztatnánk. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, banki ügyeket intéz, illetve kezeli a munkaügyes programot.

Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a Kttv. 39. §-ának (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Jegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: A jegyző lehet-e 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. ügyvezetője, megbízási jogviszony keretében elláthatja-e a feladatot? Ha igen, akkor a megbízási díj mértékére van-e valamilyen korlátozás?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 85. § (4c) bekezdésében előírtak szerint a köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy a 87. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

A polgármesteri hivatal épületének felújításához kapott támogatás

Kérdés: Az uniós projektek tekintetében a támogatási szerződések nem tartalmaznak arra előírást, hogy milyen COFOG-ra könyveljük a támogatást, illetve a beruházást. Helyesen jár el az önkormányzat, ha COFOG-ként az adott tevékenységhez tartozó COFOG-ot használja, pl. polgármesteri hivatal felújítását célzó projekt esetén a 011130 önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenység COFOG-ra könyveli a támogatást és a beruházást is?
Részlet a válaszából: […] A 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok kormányzati funkción kell kimutatni az önkormányzati vagyon – ingatlanok és más vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok – üzleti célú használatba, haszonbérbe adásával, állagmegóvásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet alapján a munkavállaló részére a tömegközlekedési jegy, bérlet térítése helyett az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg (15 Ft/km) 60 százaléka akkor jár, haa) a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Intézmények közötti eszközátadás

Kérdés:

Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, de feltételezzük, hogy az önkormányzat fenntartásába tartozó intézményről van szó. Az önkormányzat és intézménye, illetve azonos irányító szervhez tartozó intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A 25 éves munkaviszonyom után nem kaptam meg a jubileumi jutalmat, 2023-ban lesz 40 éves a munkaviszonyom.
1983. 08. 01. – 2007. 03. 31-ig a Nemzeti Bankban dolgoztam;
2007. 04. 01. – 2007. 05. 07-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2007. 05. 08. – 2008. 01. 04-ig a Magyar Postánál dolgoztam;
2008. 01. 05. – 2008. 02. 05-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 02. 06. – 2008. 04. 30-ig takarékszövetkezetnél dolgoztam;
2008. 05. 06. – 2008. 08. 31-ig a munkaügyi központ munkanélküli-ellátásában részesültem;
2008. 09. 01-től a mai napig a Magyar Államkincstárnál dolgozom egy községi polgármesteri hivatalban.
A Kttv. – egyéb juttatások – 150. §-ának (3) bekezdése szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek alapján kérdezem, hogy jogosult vagyok-e a jubileumi juttatásokra?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati tisztviselők esetében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a következő időtartamokat kell figyelembe venni:a) a Kttv., Ktv., Ktjv., Küt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, foglalkoztató szervnél munkaviszonyban, közszolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Önkormányzati lakások rezsije

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek – bizonyos feltételek megléte esetén – lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat – bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik – továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
Részlet a válaszából: […] 1. A közüzemi számlák a polgármesteri hivatal nevére szólnak, ezért a polgármesteri hivatal számlázhatja tovább. A bérlővel a polgármesteri hivatalnak szerződést kell kötnie a továbbszámlázásról. A polgármesteri hivatal és a magánszemély között nincs bérbeadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Jubileumi jutalom összegének megállapítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét megillető jubileumi jutalom összegének megállapítása tekintetében illetményként a Kttv. 235. §-a szerinti személyi illetmény vagy a Kttv. 131. §-a szerinti alapilletmény, illetménykiegészítés és a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege vehető-e figyelembe, továbbá az "egyéb pótlék" jogcímen kapott keresetkiegészítés, amely bármikor visszavonható, vagy a nyelvpótlék és a képzettségi pótlék figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom összegének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezései azt rögzítik, hogy annak összege 2, 3, 4 vagy 5 havi illetménynek megfelelő összeg.A Kttv. 131. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján az illetmény alapilletményből, valamint – az e törvényben meghatározott feltételek esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírások

Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
Részlet a válaszából: […] A 93/2002. Korm. rendelet szerint a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban megjelölt szakterületen szerzett szakképesítéstől függetlenül bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
1
2
3
28