Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott rehabilitációs hozzájárulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Megváltozott munkaképességű személyek

Kérdés: A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében? Megváltozott munkaképességűnek lehet-e tekinteni azokat a foglalkoztatottakat, akik súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét vehetik igénybe a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján? Bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: mellrák) vagy emésztőrendszeri betegségek (a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség) miatt adókedvezmény igénybevételére jogosultakat megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe lehet-e venni? Súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással rendelkező személyeket, akik rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal nem rendelkeznek, megváltozott munkaképességűeknek minősülnek-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy- aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról, arról, hogy milyen betegségek esetén lehet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5334

2. találat: Rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó kereseti korlát

Kérdés: Hogyan változott a rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó kereseti korlát, mennyit kereshet az érintett egy hónapban?
Részlet a válaszból: […]pontja, mely a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységgel kapcsolatos kereseti korlátot tartalmazza. Az új szabály szerint a rehabilitációs ellátást akkor kell megszüntetni - többek között -, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E szabály úgy értelmezendő, hogy amennyiben bármely három[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4238

3. találat: Munkavégzés alól mentesített megváltozott munkaképességű személy figyelembevétele a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség számítása során

Kérdés: Munkavégzés alól felmentett megváltozott munkaképességű személy után kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszból: […]kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni (a vonatkozó törvényben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával).A KSH-útmutató alapján nem tartoznak bele a statisztikai állományi létszámba a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból, a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történő felmentés első napjától. Ennek megfelelően tehát a munkáltatónál foglalkoztatottak létszámának, illetve a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszámának számítása során is figyelmen kívül maradnak ezen személyek abban az időszakban, amikor fel vannak mentve a munkavégzés alól.Az átlagos állományi létszám számításának módszerére figyelemmel nem lehet azt mondani, hogy egy személy után kell vagy nem kell fizetni rehabilitációs hozzájárulást, csak azt, hogy adott időszakban figyelembe kell-e venni a statisztikai állományi létszám meghatározásánál. Alapértelmezésben az átlagos állományi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4170
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Megváltozott munkaképességű munkavállaló figyelembevétele rehabilitációs hozzájárulás csökkentésénél

Kérdés: Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás csökkentésénél az a megváltozott munkaképességű személy, akit 8 órában foglalkoztatunk, ezért rehabilitációs ellátása szünetel, ugyanakkor rendelkezik a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményével, mely alapján egészségi állapota 40%-os, és a szakvélemény hatályos?
Részlet a válaszból: […]személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).A törvény 22. §-a kimondja, hogy a 23-24. §-ok alkalmazásában - tehát a rehabilitációshozzájárulás- fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából is - megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,a) aki a 2. § (1) bekezdése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül (akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű),b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagyd) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül,és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.A törvényi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3970

5. találat: Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: 2007. december 19-én kelt határozat alapján az orvosszakértői szerv 50%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg dolgozónk részére. A határozat szerint újabb orvosi felülvizsgálat csak az állapot rosszabbodása esetén szükséges. A 2012 januárjában kért felülvizsgálat még nem történt meg, de 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2014. június 30-ával a dolgozó kérte az ellátása megszüntetését keresetkorlát túllépése miatt. Miután a munkavállaló rehabilitációs ellátását elveszíti, mint munkáltató figyelembe vehetem-e a személyét a rehabilitációs hozzájárulás összegének számításakor? Az ellátás megszűnésével a munkaképesség-csökkenés megszűnik-e?
Részlet a válaszból: […]meghaladja az ellátás összegének kétszeresét, de legalább a minimálbér összegét.A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szintet). A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Létszám alatt a KSH-útmutató szerinti átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni - többek között - azt a személyt [Mmtv. 38. § (1) bekezdés alapján], aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, és kérte a felülvizsgálatát 2012. március 31-ig, méghozzá a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig. Ugyanakkor, ha a kereseti korlát átlépésére tekintettel az érintett ellátását megszüntetik, akkor felülvizsgálatra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3767
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából meg kell határozni a megváltozott munkaképességű személyek számát. Feltétel a munkaképesség-csökkenésen túl, hogy munkaszerződés szerinti napi munkaideje el kell, hogy érje a 4 órát. Beszámítható-e az a személy, aki szociális foglalkoztatás keretében munkarehabilitációs díjban részesül, melynek kifizetése "megállapodás" alapján történik? Vagy ezen foglalkoztatási forma kívül esik a "munkaszerződés"-sel foglalkoztatottak kategóriáján, ezért rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából ezen személyeket a számításból ki kell hagyni?
Részlet a válaszból: […]munkarehabilitáció (a továbbiakban: munkarehabilitáció) keretében munkarehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény foglalkoztatónak minősül. A munkarehabilitációs megállapodás időtartama munkarehabilitációs szolgálati időre jogosít, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizetik.A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ának (4) bekezdése alapján a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám alapján kell számítani.A KSH-útmutató 1.1.5. pontja szerint a munkarehabilitációs foglalkoztatottat az alkalmazásban állók közé kell sorolni. A statisztikai állományi létszámot az alkalmazásban állók létszámából kiindulva kell megállapítani. A KSH-útmutató és a rehabilitációs hozzájárulásról szóló törvény nevesítve felsorolja azokat az eseteket, amelyeket a számítás során figyelmen kívül kell hagyni. Sem a KSH-útmutató, sem a rehabilitációs hozzájárulásról szóló törvény nem tartalmaz olyan előírást, ami szerint a munkarehabilitációs foglalkoztatottakat ne kellene beszámítani a statisztikai állományi létszámba.Megváltozott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3690
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Munkaügyi központon keresztül rehabilitált személyt alkalmazunk, munkabére támogatással megtérül, ezzel megfelelünk-e a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségünknek, vagy ennek ellenére fizetnünk kell az adóhivatalnak?
Részlet a válaszból: […]milyen igazolással minősül megváltozott munkaképességűnek. E szerint megváltozott munkaképességűnek minősül az a munkavállaló, akinek a) munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű, b) egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű, c) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül, d) az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, e) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2994

8. találat: Létszámszámítás a rehabilitációs járadékhoz

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatosan a NAV honlapján 2010. 12. 15-én megjelent egy tájékoztató, miszerint változás 2011. 01. 01-jétől, hogy a hiányzó létszámnál is átlagos statisztikai állományi létszámot kell számolni. Ez mit jelent pontosan? Ha egy intézménynek négy főt kellene alkalmaznia ahhoz, hogy teljesítve legyen az 5%, akkor ezt 4 fő napi négy órában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóval teljesíti, vagy ezt teljes munkaidősre kell átszámítani, és így 8 fő napi négyórás megváltozott munkaképességű dolgozóval tudja teljesíteni?
Részlet a válaszból: […]Hivatal 3/2010. (IV. 2.) KSH közleménnyel közzétett munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint a tárgyévi átlagos statisztikai létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszám számítása során egy tizedes jegyig kell kerekíteni az Flt. 41/A. § (4) bekezdése szerint. Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni, arányosítást a munkaidő hosszától függően nem lehet és nem is kell végezni. A leírtak értelmében tehát a napi négy órában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2924
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszból: […]feltételei: jogképesség és saját név alatt folytatott gazdasági tevékenység. A jogképesség többek között a szerződéskötési jogot foglalja magában, azt, hogy saját neve alatt kötelezettségeket vállalhat. Ezekkel a jogosultságokkal az önállóan működő költségvetési szerv rendelkezik. Az önállóan működő költségvetési szervek megfelelnek a Szja-tv. 3. § 14. pontjában meghatározott "munkáltató" és a 3. § 81. pontja szerinti "kifizető" fogalmának, ezáltal az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési, bevallási kötelezettsége is kiterjed rájuk. Az önállóan működő költségvetési szervek adóalanyiságát országszerte különböző módon oldották meg a fenntartók. Egyes önállóan működő intézményeknek van adószáma, más hasonló intézményeknek nincs. Az adószámmal nem rendelkező intézmények más lehetőség hiányában az önállóan működő és gazdálkodó intézmény adószáma alatt bonyolítják adóköteles ügyleteiket, illetve adóbevallásaikat. A személyi jövedelemadó és járulék bevallása tekintetében fel sem merült az a kérdés, hogy be kell-e vallani az intézmények dolgozói személyi jövedelemadóját, illetve járulékokat. A számlázást is az adószámmal rendelkező intézmény neve alatt bonyolítják le, bár a szerződéskötési jogosultságot nem hangolták össze a számlázással, vagyis az önállóan működő intézmény megköti a szerződést, a számlát viszont az önállóan működő és gazdálkodó adószámára kéri kiállítani. Véleményünk szerint, ha más adónemekben (szja, járulékok, áfa) a körjegyzőség adószáma alatt teljesítik az iskola, óvoda, konyha adókötelezettségeit, akkor a rehabilitációs hozzájárulás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2624
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2582
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést