Kriptovaluta adás/vétel utáni adózás

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Részlet a válaszából: […] ...szerzése nem történt. Bár e szabály 2024-től hatályos, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint, erre irányuló jogszabályi rendelkezés hiányában is alkalmazható e szabály 2024. január 1-je előtt is.Tehát, a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek eredményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Építményadó elszámolása költségként

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja ingatlant ad bérbe. A jövedelem megállapításához a tételes költségelszámolást választotta. Az építményadót el lehet-e számolni költségként, ha igen, milyen esetben? Az építményadóról szóló határozatban az áll, hogy azért kell fizetni, mert a tulajdonos nem lakik állandó lakóhelyként a lakásban.
Részlet a válaszából: […] ...– többek között – a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint – elismert költség.Az építményadó abban az esetben is fizetendő, ha nem adja bérbe a magánszemély az ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Magánszemély által értékesített villamos energia

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Részlet a válaszából: […] ...nyújtásából származó bevétel együttesen számított összege legfeljebb évente a minimálbér összegéig,figyelemmel a 9. pont 9.9. alpont rendelkezésére is.E melléklet 9.9. alpontja szerint a 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Magánszemély ingatlanvásárlása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
Részlet a válaszából: […] ...sem az ingatlan megszerzési időpontját, sem pedig a megszerzésre fordított összegét nem befolyásolják, mivel erre irányuló jogszabályi rendelkezés nincs.Az Szja-tv. 3. §-ának 47. pontja 2024. január 1-jétől nevesíti a lízing fogalmát, mely szerint lízingnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Ideiglenes külföldi kiküldetés

Kérdés:

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?

Részlet a válaszából: […] ...előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: A polgármester költségtérítésének mértékéről a Mötv. rendelkezik a tiszteletdíjának 15%-ában. A képviselő-testület megállapíthat-e a fent említett 15%-on felül költségtérítést a főállású polgármesternek?
Részlet a válaszából: […] ...járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást rendeletben határozza meg, de a polgármesteri költségtérítéssel kapcsolatosan rendelkezési lehetőséget nem tartalmaz.A polgármester közszolgálati jogviszonyára egyebekben vonatkozó Kttv.-ben nincs olyan általános,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Közterület-használati engedélyek

Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
Részlet a válaszából: […] ...került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Térítésmentesen átadott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Osztatlan közös tulajdont képező ingatlan 4/10 arányú tulajdonos önkormányzat 1/10 arányú tulajdoni hányadát átadja a 6/10 arányú tulajdonos önkormányzatnak térítésmentesen. Az átadott tulajdoni hányad forgalmi értékét az ügyvéddel ellenjegyzett megállapodásban rögzítették.
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...és (2) bekezdése szerint a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. A térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az Áhsz. kifejezetten elrendeli. Az Szt. 47. §-ának (7) bekezdése írja elő, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Köztisztviselői bérek

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást, mit kell tudni a köztisztviselői bérek összetételéről!
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése általános jelleggel kimondja, hogy „a közszolgálati jogviszonyban e törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni”. Így a köztisztviselőkre alkalmazni kell– a Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2
3
…
221