Találati lista:
21. cikk / 2236 Elektromosautó-töltő berendezés használatba adása
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló két elektromosautó-töltő berendezést használatra kívánja átadni egy szolgáltatónak üzemeltetési szerződés keretében. A szolgáltató az üzemeltetéssel elektromobilitási szolgáltatást fog nyújtani az általa a felhasználóktól beszedett szolgáltatási díj ellenében. A díjat az önkormányzat határozza meg kWh-alapon. A szolgáltatáshoz szükséges villamos energia beszerzése az önkormányzat feladata. A szolgáltató az önkormányzat felé negyedévente töltőberendezésekként bontott részletes kimutatással elszámol az előző negyedév töltéseiről. A negyedévben beszedett szolgáltatási díj 90%-át „jutalékként” számla ellenében átutalja az önkormányzatnak.
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?
22. cikk / 2236 Önkormányzati utcafelújítások
Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
23. cikk / 2236 Önkormányzati bírságbevételek
Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
24. cikk / 2236 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
25. cikk / 2236 Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
26. cikk / 2236 Bölcsődei dietetikus besorolása
Kérdés: 1. A bölcsődei dietetikus kolléga diplomájának megszerzési ideje 2023. 10. 24. Ezzel egyidejűleg közalkalmazottként dolgozott 2013. 02. 01. – 2015. 12. 31-ig a Magyar Honvédségnél. Jól tudjuk, hogy a diploma megszerzésétől számít bele a besorolásba?
2. Ezután katona volt 2020. 05. 25. – 2021. 07. 22-ig. Ez beszámít a besorolásába? A NYUFIG-os papíron „fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos” szerepel.
3. 2030-ig tartalékos katona. Ezzel szükséges valamit kezdeni?
2. Ezután katona volt 2020. 05. 25. – 2021. 07. 22-ig. Ez beszámít a besorolásába? A NYUFIG-os papíron „fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos” szerepel.
3. 2030-ig tartalékos katona. Ezzel szükséges valamit kezdeni?
27. cikk / 2236 Védjegyhasználati díj
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki egy védjegy jogosultja, megállapodást kötött egy kft.-vel a védjegy használatáról. A védjegy használója a használat fejében havi ötszázezer forint használati díjat fizet a magánszemélynek minden hónapban, határozatlan ideig. A kft.-nek kell-e szociális hozzájárulási adót levonnia a használati díjból, ha igen, akkor mi az alapja, és mekkora a mértéke? Továbbá keletkezik-e személyijövedelemadó-levonási kötelezettség?
28. cikk / 2236 Háromgyermekes anyák szja-mentessége
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. A háromgyermekes anyákra vonatkozó személyijövedelemadó-mentesség vonatkozik-e rá, ha a gyermekek már felnőttek, és életvitelszerűen nem élnek együtt?
29. cikk / 2236 Szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatása
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának van egy négyszobás üdülője 10 százalékos tulajdonrésszel. A másik 90 százalék egy kft. tulajdonában van. A magánszemély nem tulajdonosa a cégnek, és szeretné az ingatlant fizetővendéglátó tevékenységet folytatóként, tételes átalányadózás alkalmazása mellett hasznosítani. A cég hozzájárult a magánszemély ingatlanhasznosításához. Ha a magánszemély tulajdonosa az ingatlannak, akkor a tételes átalányadózást jogszerűen alkalmazhatja?
30. cikk / 2236 A határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Egy belföldi alanyi adómentes adóalany egy másik tagállambeli, egy német, áfafizetésre kötelezett adóalanynak nyújt szolgáltatást. A magyar adóalany Németországban határon átnyúló alanyi adómentességet (SME) választott. A belföldi adóalany a magyar adószáma alatt nyújtja a szolgáltatást – mivel a magyar székhelye/telephelye a szolgáltatással legközvetlenebbül érintett (figyelemmel az Áfa-tv. 254. §-ára) –, és fordított adózás alkalmazandó az ügyletre, vagy a szolgáltatást az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt, alanyi adómentesként nyújtja, illetve kell nyújtania, függetlenül attól, hogy az áfa áthárítható lenne az igénybe vevő áfafizetésre kötelezett adóalanyra?
