2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.

Kérdés: Önkormányzatunk helyi rendelettel ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat pályázat alapján lehet elnyerni. Pályázatot nyújthat be: "a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv-ben meghatározott képzési időn belül állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben vesz részt." Az ösztöndíj időtartama egy tanulmányi félév, öszszege havi 25 000 Ft. Az így fizetett "ösztöndíj" adómentes-e, illetve milyen formában fizethető ki a tanuló részére, hogy abból adóelőleget ne kelljen levonni?

Kérdés: Az EU-csatlakozás után született-e törvény, amely szerint a közalkalmazottaknak is alanyi jogon jár a nyelvpótlék?

Kérdés: Az önkormányzat intézményeiben létszámcsökkentés történt, a felmentési idő legkorábban március 15-étől kezdődött, és legkésőbb november 15-ével végződött. A dolgozók írásban kérték a 13. havi illetmény időarányos kifizetését, mivel az érvényben lévő kollektív szerződés még a régi törvény szövegét tartalmazza. A dolgozók járandóságainak megállapításakor mit kell irányadónak tekinteni, a hatályos törvényt, vagy a kedvezőbb feltételeket teremtő kollektív szerződést?

Kérdés: Kérdés. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóval köthet-e megbízási szerződést az intézmény vezetője munkakörön kívüli feladat elvégzésére (pl. takarítónő olyan ablaktisztítást vállal el, ami nem tartozik a munkakörébe vagy a portán plusz feladatot lát el, vagy pedagógus nem szakmai feladatához tartozó gépelésre kapna megbízást).

Kérdés: Melyik igaz a következő megállapítások közül? 1. Szellemi termék (szoftvertermék) használati joga szellemi termék. 2. Szellemi termék (szoftvertermék) használati joga vagyonértékű jog.

Kérdés: Költségvetési intézménynél a kis értékű szellemi terméken (szoftverterméken) elvégzett felújítás (upgrade) vagy modulbővítés miatt a mennyiségi analitikából a feltételek fennállása esetén felkerülhetnek-e az értékben nyilvántartott szoftvertermékek közé és hogyan (pl. milyen értékben) történik ez, ha egyedileg, illetve csoportosan vannak nyilvántartva?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete olimpiai szereplése (bronzérem) elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott arany zsebórát vásároltak, melynek értéke 95 ezer forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi "Adóköteles természetbeni juttatás nem saját dolgozónak" címszó alá soroltunk, és 44% kifizetői adót és 11% ehót számoltunk utána. Helyesen cselekedtünk?

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?

Kérdés: Hogyan kell értelmeznünk a 2005. évi Szja-tv-nek a munkába járással kapcsolatos költségtérítésre vonatkozó új rendelkezését, amely így szól: "a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjegygyel történő elszámolás ellenében a bérlet, a jegy árát meg nem haladó költségtérítés, feltéve, hogy a bérleten vagy a jegyen a magánszemély utazási igazolványának száma, vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja az általa történt felhasználást"?