2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A pszichiátriai gondozóban foglalkoztatott dolgozó 1988-ban "pszichiátriai ápoló és gondozó" szakképesítést szerzett, így a 3/2001. EüM rendeletet figyelembe véve a "D" fizetési osztályba nyert besorolást. A dolgozó – tanulmányi szerződéssel támogatva – 2003. évben "ápoló" szakképzettséget igazoló bizonyítványt szerzett. Kötelezhető-e a munkáltató az "E" fizetési osztályba történő átsorolásra, annak ellenére, hogy jelenlegi munkakörében az utóbb szerzett végzettségre nincs szükség, és a 16/2004. EszCsM rendelet a "pszichiátriai gondozó" munkakör szakmai feltételeként a "szakképzett gondozó" személyi feltételt állapítja meg?

Kérdés: A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézetnek akkor, ha az autópálya-matricát elszámolja abban az esetben is, amikor azt olyan gépkocsihoz vásárolják, amely az egyik munkatársnak a saját tulajdona, de hivatali célból is használja?

Kérdés: A 2004. évi CI. tv. módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7 pontját. Ugyanezen pontot a 2005. Ktgv-tv. 96. §-a ismételten módosította. Ez utóbbi módosító rendelkezésből azonban nem olvasható ki egyértelműen az, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítés csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató a bérlet (utazási jegy) leadása ellenében téríti meg.

Kérdés: Az intézet személygépkocsiját az intézet igazgatója magáncélból (munkába járásra) is használhatja. Az útnyilvántartás alapján kimutatott magáncélú használat miatt az igazgató minden hónapban térítést fizet az intézetnek. Az intézethez több vidéki intézmény is tartozik, olyanok is, amelyek autópályán közelíthetők meg. Miután az igazgató rendszeresen (előfordul, hogy heti több alkalommal is) látogatja az intézményeket, az említett autópálya használatára jogosító éves bérletet (matricát) vásárolt az intézet. Kérdésünk, hogy emiatt keletkezik-e adókötelezettsége valakinek.

Kérdés: A munkába járáshoz szükséges bérlet -kormányrendeletben meghatározott mértéke – bérlet leadása nélkül költségtérítésként kifizethető. A magánszemély a bevétellel szemben igazolás nélkül költségként elszámolhatja a bérlet árának 86%-át. Igaz-e ez munkavégzési kötelezettséggel nem járó néhány napos, vagy egész havi távollét (pl. szabadság, táppénz) esetében is?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.

Kérdés: Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési területen dolgozom. Munkakörömhöz középfokú iskolai végzettség az előírás. Felsőfokú szakképesítést szereztem (mérlegképes könyvelő), átsorolható vagyok-e az ügyintéző II-ből az ügyintéző I-be? 2005. június 30-ával jogosult leszek előrehozott öregségi nyugdíjra. Szeretném a nyugdíjamat megállapíttatni, de nem szeretném a jogviszonyomat megszüntetni, csak 2 év múlva. Kiadható-e a rekreációs szabadság és felmentési idő 2006 júliusától?

Kérdés: Köztisztviselői rendeletünk 15. § c) pontja alapján a köztisztviselő részére rendkívüli pénzbeli szociális segély adható. A képviselő-testület ennek fedezetét minden évben a költségvetési rendeletben biztosítja. Adómentesen adható-e ez a juttatás? Milyen módon kell a juttatást elszámolni a dolgozónak? Milyen nyilvántartás és dokumentáció szükséges ehhez?

Kérdés: Költségvetési intézménynél a mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékekre (szoftvertermékek) alkalmazható-e a csoportos nyilvántartás? Ha igen, akkor feltétel-e, hogy egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett szoftvertermékekről legyen szó?